Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-25 / 46. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. február 25.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Per a Momentum elnöke ellen Budapest. Tegnap volt az első tárgyalása annak az ügynek, amelyben az ügyészség 1 év 6 hónap börtönbüntetést kért 3 évre felfüggesztve Fekete-Győr Andrásra, a Momentum Mozgalom elnökére. A politikus ellen szeptemberben emeltek vádat, amiért 2018 decemberében füstgránátot dobott a rendőrökre a túlóratörvény miatt szervezett tüntetésen. Fekete-Győr hangsúlyozta, hogy 2018-ban sem ártott senkinek. Azzal folytatta, hogy Alekszej Navalnijéhoz hasonlította a saját ügyét. „Nem Oroszországban vagy Fehéroroszországban vagyunk, ahol prominens politikusokat célszerű rács mögé juttatni és bírósági eljárás alá fogni” - mondta, hozzátéve, szerinte Magyarországon is egy korrupt, kivénhedt és keleti típusú rezsim ellen kell küzdeni. fix, ú) Körbeúszták Dél- Korea határőrizetét Szöul. Hatórányi úszással sikerült megkerülnie egy északkoreai szökevénynek a világ egyik legszigorúbban őrzött határát, amely a jogilag jelenleg is hadban álló két Koreát választja el egymástól. A vakmerő és sikeres szökési kísérlet miatt az ellenzék és a sajtó össztüzet zúdít a szöuli kormányra, miután kiderült, hogy a hadsereg annak ellenére nem vette őrizetbe a férfit, hogy több biztonsági kamera észlelte, és a behatolás során nem is egy riasztó jelezte a határsértést, majd miután észlelték, újabb három óra kellett, hogy elfogják. (MTI) Biden és Trudeau közösen Kína ellen Washington/Ottawa. Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök megtartotta első kétoldalú tárgyalását, és megállapodott abban, hogy a két ország közös erővel lép fel Kína károsnak ítélt törekvéseivel szemben és a klímaváltozás enyhítése érdekében. Az amerikai elnök beszámolt arról, megállapodtak egy minisztériumi szintű klímaügyi tanácskozás megrendezésében. Ezen összehangolják erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy mindkét ország 2050-re elérje a zéró károsanyag-kibocsátást. (MTI) Visszalépne az USA az ENSZ tanácsába Genf. Az Egyesült Államok szeretne újra tagja lenni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának - közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A tárcavezető megjegyezte: Joe Biden elnök kormányának egyik kiemelt célja, hogy megszüntesse a tanácsban Izraelre irányuló, aránytalan figyelmet. Donald Trump előző elnök alatt az USA 2018 júniusában kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, mert az szerinte elfogultan támadta Izraelt, s nem volt elég hatékony a problémák kezelésben. (MTI) Gyorsítani kell a vakcinák terén MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió kiemelt feladata továbbra is a koronavírus elleni oltási kampány fokozása, aminek érdekében fel kell gyorsítania a vakcinák engedélyezési folyamatát, valamint gyártásukat ás szállításukat - hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Charles Michel a ma kezdődő, kétnaposra tervezett virtuális uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében kiemelte: az új vírusváltozatok megjelenése, valamint a járvány visszaszorítását célzó korlátozások, illetve az egységes piacon az áruk és szolgáltatások zökkenőmentes áramlása közötti megfelelő egyensúly megteremtése továbbra is kihívást jelent. Szavai szerint meg kell találni a megoldásokat annak biztosítására, hogy a vakcinagyártók növelni tudják kapacitásukat, teljesítsék az oltóanyagok mennyiségére és gyártási határidejére vonatkozó kötelezettségvállalásaikat, illetve az Herczeg és Maroá Őefőoviő uniós biztos a szállítási szektor szabadságát kérte (TASR/AP) oltóanyag-szállítás kiszámítható legyen. Charles Michel véleménye szerint a járvány megfékezéséhez továbbra is szükség lehet korlátozó intézkedésekre a nem alapvető utazásokkal kapcsolatban. Továbbra is alapvető azonban az áruk és szolgáltatások folytonosságának biztosítása az egységes piacon - emelte ki. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa elmondta: az Európai Bizottság közös uniós megközelítést is javasol majd a vírus új variánsainak gyors azonosítása érdekében. A biztos szerint közös alkalmazást kívánnak kidolgozni a fertőzöttségi és oltási adatok, valamint minden egyéb járványügyi információ megosztására. A cél az, hogy minél többet tudjanak meg az új vírusmutánsok természetéről - jelentette ki. Az uniós bizottság alelnöke közölte azt is, hogy a bizottság javítani kívánja az új variánsokkal szemben hatékony oltóanyagok kifejlesztésének és gyártásának folyamatát. Célul tűzte ki a gyógyszerek és oltóanyagok gyártási nehézségeinek felszámolását, illetve a kutatási kapacitás hiányosságainak kiküszöbölését az érintett hatóságok, intézetek és kórházak együttműködése által. Mindez segítheti az oltóanyagok és gyógyszerek kifejlesztésén dolgozó laboratóriumokat az esetleges jövőbeli járványok kialakulása idején. Az uniós biztos elmondta, eddig 40,7 millió adag vakcina jutott el tagállamokhoz, az év második negyedévében pedig várhatóan további 300 millió adag érkezik az EU-ba ez idáig engedélyezett három oltóanyagból. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szállítási szektorban dolgozók számára nem lehetne kötelező karantént előírni, elkerülhetetlen helyzetekben gyorsteszteket kell alkalmazni a közlekedés és a szállítás folyamatosságának biztosítása érdekében. Wass irodalmi tétel lesz Szír polgárháború: az első ítélet Hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin, az új nevek között szerepel a Horthykorszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc is. Budapest. Új tételként megjelentek a 20. századi határon túli magyar irodalom szerzői, köztük Wass Albert. A nyelvtörténet témakörében már meg sem említik a magyar nyelv finnugor származását a tételek között, helyette a „magyar nyelv rokonságának hipotézisei” kifejezés szerepel. Szakemberek szerint a vizsgakövetelmények múltközpontúak. Az, hogy tíz életművet kell majd megtanulni, abba az irányba mutat, hogy a műcímek bemagolása fontosabb lesz az értő műolvasásnál. A korábbi hat szerző életművében sem lehetett rendesen elmélyülni - vélekedett Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Szerinte a Herczeg Ferenc életmű - ami az eddigi tananyagban egyáltalán nem is szerepelt - beemelésének a tételek közé nincs irodalomtudományi alapja, az csak ideológiai gesztus: a tervezet kidolgozói vele képviseltetik a Horthy-korszak irodalmát. Ezzel szemben olyan jelentős 20. századi szerzők, mint Ottlik Géza vagy az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre nem szerepelnek a tételek között. A várhatóan 2023-tól életbe lépő érettségi vizsgakövetelmények egyértelműen a tavaly elfogadott, heves szakmai vitákat kiváltó új Nemzeti Alaptanterv (NAT) bebetonozását jelentik. Arról az új NAT-ról van szó, melynek tervezetét tavaly „mind az állami egyetemek oktatói, mind a Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztályai, mind a Magyartanárok Egyesülete a magyartanítás számára kártékony, bevezetésre nem alkalmas dokumentumként ítélte meg” - írta állásfoglalásában a Magyartanárok Egyesülete. A szervezet tiltakozó petícióját tavaly több mint 26 ezren írták alá, többtucatnyi középiskola mellett majdnem kétezer egyházi iskolában tanító tanár is kifejezte, hogy „a Nemzeti Alaptanterv szakmai szempontból elfogadhatatlan, és csak árthat a magyartanításnak”. A szóbeli érettséginél az eddigi hat helyett tíz szerzőt tennének - minden magyar középiskolában - kötelező tétellé. Most Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi és József Attila kötelező. Új ebben a csoportban Jókai, Mikszáth, Vörösmarty - és Herczeg Ferenc. A legmeglepőbb talán Herczeg Ferenc, aki a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója volt. A Magyartanárok Egyesülete szerint az, hogy beemelték az érettségibe, ideológiai gesztus, miközben Esterházy Péter nem szerepel a választható tételek egyikében sem. (N psz, Tx) Berlin. 4,5 év szabadságvesztést kapott egy szíriai férfi Németországban, amiért hazájában közreműködött rendszerellenesnek minősített emberek meghurcolásában, a koblenzi bíróság döntése világszerte az első ítélet, amelyet a polgárháború sújtotta közel-keleti országban elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények ügyében hoztak. A Rajnavidék-Pfalz tartományi bíróság bizonyítottnak látta, hogy az Eyad A. néven azonosított férfi az ún. általános titokszolgálat munkatársaként 2011 szeptemberében részt vett 30 tüntető elfogásában és megkínzásában, ezzel bűnrészessé vált emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében. Eyad A. azzal védekezett, nem tagadhatta volna meg a parancsot saját életének kockáztatása nélkül. A bíróság nem találta megalapozottnak az állítást. (MTI) Közel négyszeresére, 2,2 millióról 7,9 millióra nőtt az élelmiszer-ellátás súlyos hiányosságai által sújtott éhezők száma Közép-Amerikában - figyelmeztetett Miguel Barreto, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) latin-amerikai és karibi igazgatója. A koronavírus-járvány és a korlátozások, valamint az Eta és Iota hurrikánok novemberi pusztítása a legfőbb okai annak, hogy a térségben súlyosbodott a humanitárius helyzet. A szegénység immár az összes országot sújtja a térségben. A kialakult helyzet miatt megnőtt az emigrálni szándékozók száma, egy felmérés szerint a megkérdezettek 15 százaléka tervezi elhagyni hazáját, ami több mint kétszerese a 2018-asnak. (tasr/ap) Tiltakozó kisebbségek Rangun. Ismét ezrek tüntettek szerdán Mianmarban ajunta ellen, a megmozdulásokon nagy számban vettek részt nemzeti kisebbségek is, amelynek tagjai egyebek közt a 2008-ban elfogadott, a hadsereg által írt alkotmány eltörlését és szövetségi állam kialakítását is követelték. Az ország legnépesebb városában, Rangunban a legnagyobb tiltakozó csoportot a nemzeti kisebbségiek tették ki, akik az országszerte zajló tiltakozások fő követelései - ajunta eltávolítása a hatalomból és a politikai foglyok szabadon bocsátása - mellett a 2008-as alkotmány eltörlését és Mianmar szövetségi állammá való alakítását sürgették. A délkeletázsiai országban az etnikai kisebbségek, elsősorban a muszlim rohingják helyzete a Mianmarban 10 éve kezdődött demokratikus átalakulás nyomán sem javult, rohingja szervezetek azonban a február 1-i katonai puccs óta többször leszögezték, hogy szenvedéseikért elsősorban a hadsereget okolják. Sok tüntető a nagykövetségek elé vonult, a legtöbben Indonézia rangúm nagykövetsége előtt gyülekeztek, ahol két napja tartanak a demonstrációk. A Mianmart is tagjai közé soroló Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) országai közül ugyanis Indonézia vállalta, hogy közvetít a mianmari konfliktusban, ám aktivisták attól tartanak, hogy a juntával való bármilyen tárgyalás egyet jelent annak legitimálásával. Sokan tüntettek a thaiföldi nagykövetség előtt is, mert Bangkok azt közölte, hogy Prajuth Csan-Ocsa thai miniszterelnök találkozni fog a junta külügyminiszterével. Mianmarban a hadsereg február 1-én vette át erőszakkal a hatalmat, börtönzött be civil politikai vezetőket, de mindeddig nem tudta megakadályozni a mindennapos tüntetéseket és a polgári engedetlenségi mozgalmat. (MTI)
