Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-24 / 45. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. február 24. lwww.ujszo.com után csütörtökön landolt a Marson a 250 méter mély Jezero-kráterben. A tervek szerint egy teljes marsi évig - 687 föl(Fotó: NASA) Az egytonnás, hatkerekű Perseverance több mint 470 millió kilométer megtétele di napig - dolgozik majd a bolygón, ahol a mikrobiális élet nyomai után kutat. Képeket küldött a Marsról a Perseverance MTI-HÍR Hazaküldte az első színes fotókat a Perseverance Marsjáró, amelyeket landolás után kószített a vörös bolygón. A rovert a NASA bolygókutató intózetóből irányítják. A Mars-járó Ingenuity nevű kis drónja már szlntón bejelentkezett, de egy-kót hónapig móg nem repül. A NASA által megosztott első nagy felbontású színes fotót a rover elejére szerelt kamera készítette. A képen a kopár és poros táj, valamint a rover árnyéka látható, amely a talajra vetődik. Egy másik kép a rover jobb első kerekének egy részletét és a kerék alatti sárga, köves talajt mutatja. Az egytonnás, hatkerekű Perseverance több mint 470 millió kilométer megtétele után csütörtökön landolt a Marson a 250 méter mély Jezero-kráterben. A tervek szerint egy teljes marsi évig - 687 földi napig - dolgozik majd a bolygón, ahol a mikrobiális élet nyomai után kutat. A rovert a Jet Propulsion Laboratoryból (JPL), a NASA bolygókutató intézetéből irányítják. A műveletet a tajvani származású Yen Cheng vezeti, aki húsz éve dolgozik a NASA űrmisszióin. A 61 éves mérnöknek ez már a negyedik Marsküldetése, ezúttal az űrhivatal Robot Interfész és Vizualizációs Csoportjának vezetőjeként. Yen Cheng a CNA tajvani hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy a következő hónapokban a csoportnak a marsi idő szerint kell élnie. A marsi éjszakák alatt a hőmérséklet akár mínusz 80 Celsius-fokra is süllyed, ezért a rovemek fűtenie kell magát, és csak a marsi nappalok alatt tudja folytatni a munkáját. A rover pihenőidejét a földi csoport arra használja fel, hogy megtervezze a Mars-járó következő napi mozgását. De mivel a marsi napok mintegy negyven perccel hosszabbak a földinél, ezért a két bolygó közötti időeltérés folyamatosan változik. Yen Cheng példaként megemlítette, hogy aznapi műszakja délután kettőkor kezdődött, egy hét múlva azonban már este tízkor áll munkába. A mérnök arról is beszélt, hogy az egytonnás rover irányítása valójában nem olyan egyszerű, mint egy jármű távirányítása. Ugyanis a Marson nincs GPS, ezért Yen Cheng és csoportja készített egy navigációs szoftvert a rovemek, amelyhez egyebek mellett 3D-s vizualizációs technológiát, valamint virtuálisvalóság- és kibővítettvalóság-technológiát is használtak. Emellett a rover kutatását az ürhivatal számos csoportjának összehangolt munkája támogatja. A Perseverance missziójának minden lépése „számtalan ember évtizedes munkájának eredménye” - fűzte hozzá a mérnök. Arra a kérdésre, hogy vajon a NASA-nak vane arra kidolgozott stratégiája, hogy mit tegyen, ha a rover az élet jelére bukkanna a Marson, Yen Cheng azt válaszolta, hogy nincs ilyen, de mint tréfásan megjegyezte, nyilván azonnal le kéne fotóznia. A mérnök szerint az idén született gyerekek már megérik, hogy életükben ember lép a Marsra. Az a technológia, amely ezt lehetővé teszi, már létezik, de egy emberes Mars-misszió sok százszor annyiba kerülne, mint a Perseverance 2,7 milliárd dolláros küldetése. A Perseverance az első Mars-járó, amely magasba emelkedni képes kísérleti Mars-helikoptert is vitt magával. Az Ingenuity a landolás után a hétvégén szintén jelezte a Földnek, hogy működőképes. A következő 30- 60 napban azonban még nem válik le a roverről, amelynek aljához kapcsolódik. Ha a napenergiával hajtott, 1,8 kilogramm súlyú drón túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyeléssel. lesz, ha naponta posztói fotókat magáról a neten Minden eddiginél hangsúlyosabb összefüggés feltételezhető a mentális egészségi állapot romlása és a közösségimédia-használati hajlandóság növekedése között (Shutterstock) Depressziós ÖSSZEFOGLALÓ A koronavírus-járvány és az ezzel járó bezártság miatt alighanem azok is többet használták a közössági mádiát az elmúlt időszakban, akik egyébként annyira nem aktívak rajta. A fölhasználásának ugyanakkor bőven vannak kockázatai, pláne akkor, ha az ember gyakran küld képeket is magáról, vagy közeli ismerőseiről, egy friss magyar kutatás szerint ugyanis a második hullám alatt kétszeresére nőtt a depresszió kockázata azoknál, akik gyakrabban küldenek magukról fotókat. A ConSciens Conference Proceedings konferenciakötetben kedden megjelent tanulmányban Sándor Alexandra Valéria, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológia Doktori Iskolájának doktorandusza eredt a jelenség nyomába, aki már az első hullám alatt is kutatta ezt a területet. Mint mondta, akkor azt sikerült kimutatnia, hogy a járvány előtti időszakhoz képest jelentősen megnövekedett a közösségimédiahasználat és az önreprezentációs képek, videók közlésére való hajlandóság is, most pedig azt sikerült kimutatni, hogy az akkor mért tendencia most felerősödött. Azoknál, akik az első hullám alatt naponta legalább egyszer küldtek magukról vagy a hozzájuk közelállókról képeket és videókat Messengeren, ahol a legjobban nőtt az ilyen tartalmak megosztásának gyakorisága, 19 százalék volt a depresszióval veszélyeztetettek aránya a teljes mintában mért 16 százalékhoz képest. A második hullám alatt ez az arány csaknem duplájára nőtt, és már a napi képmegosztók 40 százalékánál mutatkoztak súlyos depresszív zavar jelei a teljes mintában mért 25 százalékhoz képest. A vizsgálatra két lépcsőben került sor online kérdőív segítségével a két hullám csúcsán. Az első kérdőív a Covid-19 előtti időszak és az első hullám közötti különbségeket mérte, a második pedig a két hullám közötti időszakra és a második hullámra vonatkozott. A közösségi média használatára forditott időben az első hullám alatt mutatkozott a legnagyobb ugrás, az erre szánt idő viszont a válaszadók több mint harmadánál még tovább nőtt a második hullám idején. A kitöltők most is lényegesen eltérően érzékelték a saját szokásaikban beállt változást, mint azt, amit a környezetükben tapasztaltak. Úgy vélték, hogy mások közösségimédiahasználatra fordított ideje jelentősebben növekedett, mint a sajátjuk. A kapott reakciók száma is egyértelműen nagyobb gyarapodást mutatott a friss adatok szerint, az adott reakciók esetében viszont fordított volt a helyzet, ez a második hullámra visszaesett az elsőhöz képest. Az önreprezentáció intenzitásának megfigyeléséhez a kitöltők nyilatkoztak arról is, hogy milyen gyakran tettek közzé vagy küldtek magukról, közeli hozzátartozóikról vagy kisállataikról felvételeket a járványhullámok előtt, alatt és között. Ez az első hullám alatt jelentősen nőtt, majd a két hullám között visszaesett, végül pedig újbóli növekedés volt megfigyelhető, ami szinte követte a járványgörbét. Az önábrázolás formáját tekintve valamennyi vizsgált platformon a szelfik számítottak a leggyakoribbnak minden időszakban. A depresszióval való összefüggés vizsgálatára a résztvevők a nemzetközileg elismert és gyakran használt Patient Health Questionnaire 2 (PHQ-2) rövid kérdőívet töltötték ki, melynél arra válaszoltak egy négyfokozatú skálán, hogy mennyire volt jellemző rájuk, hogy csökkent az érdeklődésük és az örömük a tevékenységeik során, valamint éreztek-e mostanában szomorúságot, lehangoltságot vagy reménytelenséget. „Az adatok alapján nemcsak a közösségimédia-használatra fordított idő növekedett a koronavírusjárvány második hulláma alatt ismét, hanem az önreprezentatív tartalmak közlése is gyakoribbá vált. Minden eddiginél hangsúlyosabb összefüggés feltételezhető a mentális egészségi állapot romlása és a közösségimédia-használati hajlandóság növekedése között, ami fontos társadalmi kérdéseket fölvetve további, mélyrehatóbb vizsgálatokat érdemel” - összegezte Sándor Alexandra Valéria, aki januárban egy princetoni konferencián mutatta be a kutatás eredményeit. (Telex)
