Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-22 / 43. szám
6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. február 22.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Békülókeny hangnemben Isztambul. A közelmúltbeli harcias nyilatkozatok után váratlanul békülékeny hangot ütött meg Recep Tayyip Erdogan török elnök abban a videóüzenetben, amelyet amerikai hivatali partnerének küldött. A Törökország és az US A közötti „stratégiai partneri viszony segít leküzdeni minden nehézséget”, és „a közös érdekek messze j elentősebbek, mint a véleménykülönbségek” — fogalmazott a török államfő. Hozzátette: szeretné, ha tovább erősödne Ankara és Washington viszonya a kölcsönös, hosszú távú előnyök alapján. A videóüzenet közép-európai idő szerint szombat éjjel került adásba egy újonnan induló, csak az Egyesült Államokban sugárzó török tévécsatornán. (MTI) Meghalt több dzsihádista Bejrút. Az orosz légierő támadásaiban az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihádista szervezet legalább 21 embere meghalt Szíria több térségében az elmúlt 24 órában - közölte az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns aktivistaszervezet szombaton. A támadásokat az észak-szíriai Aleppó, Hama és Rákká tartományokban, valamint a középszíriai homszi sivatagban és a keleti Deir-Ezzórban hajtották végre. (MTI) A DK a szabad vakcinaválasztásért Budapest. A Demokratikus Koalíció (DK) petíciót indít a szabad vakcinaválasztásért - jelentette be a párt országgyűlési frakciójának helyettes vezetője tegnapi online sajtótájékoztatón. Arató Gergely közölte: azt követelik, hogy mindenki maga dönthesse el, milyen vakcinában bízik, mit adat be magának és ezért senkit ne érjen hátrány. Ez azt követően vált szükségessé, hogy a Fidesz az Országgyűlésben elutasította a DK erre vonatkozó törvényjavaslatát - tette hozzá az ellenzéki politikus. (MTI) 220 ezer kitöltött kérdőív Budapest. Nagy az érdeklődés az újranyitásról szóló konzultáció iránt, szombat estig 220 ezren töltötték ki az online kérdőívet - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Dömötör Csaba kiemelte: az egész országot foglalkoztatja, hogy az oltási program előrehaladtával milyen ütemben és hogyan lehet újraindítani az országot. A konzultáció jó lehetőség arra, hogy mindenki el is mondja a véleményét, és a kormány ezt figyelembe is fogja venni. Kiemelte: vannak vitás kérdései is a konzultációnak, pl. az, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők kapjanak-e felmentést egyes korlátozó intézkedések alól. (MTI) Navalnijnak rács mögött kell letöltenie büntetését MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Helybenhagyta a moszkvai városi bíróság szombaton azt az alsóbb szintű határozatot, amely letöltendőre változtatta az Alekszej Navalnij ellenzéki politikusra korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést az ún. Yves Rocher-ügyben. A verdikt értelmében Navalnijnak a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a rá kiszabott három és fél évből valamivel több mint két és fél évét kell letöltenie. Másfél hónappal kevesebbet, mint amennyit február 2-án első fokon kapott. Ha egyéb ügyekben nem szabnak ki rá újabb büntetést, a politikusnak 2023 júliusában vagy augusztusában kell szabadulnia. Azonban más eljárások is folynak ellene, egyebek között azon a címen, hogy saját céljaira fordította az általa alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványnak (FBK) befizetett támogatását. Navalnij felfüggesztett szabadságvesztésének letöltendőre változtatását az orosz büntetés-végrehajtás kérte azt állítva, hogy hatvanszor sértette meg a feltételes szabadlábra helyezéssel járó kötelmeket, ebből az ügyész szerint ötvenszer 2016-ban. A politikus védői szombaton a szabadon bocsátását kérték a moszkvai városi bíróságtól, azon az alapon, hogy Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ún. ideiglenes intézkedést rendelt el, és követelte Moszkvától a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátását. A bíróság a politikus életét fenyegető kockázatok jellegére és mértékére, illetve fogva tartása általános körülményeire hivatkozott. Az orosz igazságügy-minisztérium szombaton hivatalos választ küldött az EJEB-nek, amely szerint a bíróság túllépte hatáskörét, és döntését nem tényekre alapozva hozta meg. A tárca szerint a Navalnij ügyvédjeinek Strasbourghoz intézett folyamodványa nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó cikkével. A levél szerint Moszkva idejében a bíróság rendelkezésére bocsátotta a politikus fogva tartására vonatkozó adatokat, de a testület ezeket nem vette figyelembe. Navalnij az utolsó szó jogán felszólalva azt hangoztatta, hogy az EJEB határozata alapján el kell őt engedni, és a megmérgezését követően nem rejtőzködött az orosz büntetésvégrehajtás elől, az egész világ tudta, hogy hol tartózkodik. Az Yves Rocher-ügyben rá kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje lejárt, és önként tért vissza Oroszországba. „Mi egy nagyon boldogtalan ország vagyunk. A szerencsétlenség körében vagyunk, amelyből nem tudunk elmenekülni. Természetesen el akarunk, ezért azt javaslom, hogy változtassuk meg a jelszót - nem elég, hogy Oroszország szabad legyen, de Oroszországnak boldognak kell lennie. Oroszország boldog lesz” — mondta beszédének politikai felhangú lezárásaként. A pert kilenc európai nagykövetség képviselői követték nyomon a tárgyalóteremben. Az Európai Unió fontolóra vette, hogy az eljárás miatt újabb szankciókat vezet be Oroszországgal szemben. Navalnijt szombaton egy másik perben egy második világháborús veterán megrágalmazása cimén is bűnösnek találták. A bíróság 850 ezer rubel (kb. 10 ezer euró) pénzbüntetésre kötelezte. A bíró emellett átküldte az orosz Nyomozó Bizottságnak (SZK) a vádlott azon kijelentéseinek jegyzőkönyvét, amelyekkel Navalnij az ügyész szerint megsértette a bíróságot és az ügyészt, ami egy újabb eljárás alapja lehet. Éles lőszerrel lőttek szombaton a rendőrök a junta ellen tüntetőkre a mianmari Mandalajban, két tiltakozó meghalt, húszán megsebesültek. A rendőri erőszakkal dacolva azonban tegnap ismét több ezren vonultak utcára Mianmar számos városában. A katonai kormányzás beszüntetését és a megválasztott vezető, Aung Szán Szú Kji szabadon engedését követelő tiltakozók között ott voltak az etnikai kisebbségek tagjai, költők és közlekedési dolgozók is. A február 1. óta hatalmon lévő junta egyre inkább növeli a nyomást a demokráciapárti mozgalomra. A válság továbbra is a nemzetközi figyelem középpontjában áll. Az Európai Unió külügyminiszterei ma ülnek össze, hogy megvitassák a mianmari hadsereg ellen hozandó intézkedéseket. (TASR/AP-feivétei) Ferenc pápa meg akarta ismerni a magyar írónőt Vatikánvéros. Ferenc pápa személyesen látogatta meg római otthonában Bruck Edith magyar származású írónőt, holokauszttúlélőt. Az egyórás találkozón a 89 éves írónő a koncentrációs táborokban eltöltött időről beszélt a nála öt évvel fiatalabb katolikus egyházfőnek. A jelenkor félelmeiről és reményeiről is szó esett, illetve arról is, hogy milyen fontos az emlékezés a múltra. A pápát elkísérte a találkozóra Andrea Monda, a L'Osservatore Romano szentszéki napilap főszerkesztője. Monda szerint a pápát megragadta Bruck Edith cikke, amely január 27-én, az emlékezés napján jelent meg az újságjában. Áz egyházfő ezután személyesen is meg akarta ismemi az írónőt. A Tiszakarádon 1932-ben született Bruck Edith családját deportálták. Megjárta a többi között Auschwitzot, Dachaut és Bergen-Belsent. 1945 után Magyarországon, Csehszlovákiában és Izraelben élt. 1954-ben Olaszországba költözött. Magyar szerzők műveit fordította olaszra. Újságíróként, rendezőként is dolgozott. (MTI) Szijjártó: Az egész nyugat-európai, európai uniós sajtó hazudik a magyar sajtószabadságról A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Klubrádió elhallgatása után arról beszólt a román Digi24 TV-nek, hogy az egósz nyugati sajtó hazudik, amikor a sajtószabadságot kóri számon Magyarországon. Budapest. Szijjártó Péter a Facebookon tette közzé a román Digi24 TV-nek adott inteijújának azt a részletét, amelyben a magyarországi sajtó helyzete került szóba. A riporter sajtószabadságot firtató kérdésére ezzel indította a válaszát: Fake news. Szijjártó azt mondta, visszautasít minden olyan hazugságot, amely szerint az ország és a kormány nem biztosítja a sajtószabadságot. Á riporter visszakérdezésére pedig megerősítette: az egész nyugat-európai, európai uniós sajtó hazudik, amikor a sajtószabadságot kérik számon Magyarországon. A külügyminiszter szerint, ha az őt kérdező riporter beszélne vagy olvasna magyarul, akkor azt látná, hogy a magyar sajtóorgánumok híreinek, tudósításainak többsége kormányellenes álláspontot képvisel. Nem tud egyetlenegy olyan médiatípust sem mondani, ahol a leginkább terjesztett, legnézettebb, leghallgatottabb, legolvasottabb orgánum barátian áll a kormányhoz, azzal szimpatizálna vagy támogatná - mondta Szijjártó, aki szerint ugyanakkor nem szabad megkérdőjelezni a sajtóorgánumoknak azt a jogát, hogy pozitívabban vélekedjenek a kormány döntéseiről. „Én nem tudom elfogadni azt, hogy az olyan sajtóorgánumok, amelyek történetesen pozitívan viszonyulnak a kormányhoz, rögtön minősítve lesznek, miszerint kormányzati irányításúak, kormányzati tulajdonúak, kormányzati rabszolgák és hasonlók” - kérte ki magának a külügyminiszter. Hogy mégis mi az oka annak, hogy a sajtószabadságot kérik számon Magyarországon, arra Szijj ártónak az a válasza, hogy a „liberális mainstream” nem tudja megemészteni, hogy a magyar kormány politikája úgy tud sikeres lenni, hogy szembe megy a mainstream állásponttal. (hvg)
