Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-20 / 42. szám

m SZALON ■ 2021. FEBRUAR 20. www.ujszo.com Népszámlálás 2011 az Új Szóban Tíz évvel ezelőtt - 2011 májusában - került sor népszavazásra, amelynek kontextusát - egyebek mellett - a Radicová-kormány válsága, a Híd és az MKP viszálya, az MKP elnökválasztása, a kettős állampolgárságról és a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény adta. Két pártot emlegetnek Héteurós magyarok Pozsony. Rimaszombat és Királyhelmec környékén két politikai párt hét eurót fizet a romáknak azért, hogy a májusi népszámláláson magyarnak vallják magukat, állítja a Roma Unió Pártjának elnöke. Fran­­tisek Tanko tegnap nem kíván­ta megnevezni a két hírbe ho­zott pártot. .Abban egyeztünk meg, hogy feljelentést teszünk, regionális szervezeteink egye­lőre a bizonyítékokat gyűjtik” - mondta. A hét euróból állítólag kettő a közvetítőknek jut, öt a magát magyarnak valló csa­ládnak. „A toborzás pontosan úgy működik, mint a választá­sok előtt, visszaélnek a romák írástudatlanságával” - véleke­­dikTanko. Dél-Szlovákiában a Híd és az MKP folytat kampányt, arra kí­vánják ösztönözni a lakosokat, hogy a népszámlálás során vál­lalják fel nemzetiségüket. A Roma Unió vádjait mindkét párt elutasítja. Berényi József lapunknak elmondta, pártja je­lenleg távolról sincs abban a helyzetben, hogy pénzt oszto­gasson. „Egyébként is ellenke­zik az elveinkkel, hogy valakit pénzzel bújunk közéleti állás­­foglalásra. Mindenkit megszólí­tunk, hogy vallja magát ma­gyarnak, hogy aztán miként dönt az illető, az a saját lelkiis­meretén múlik” - mondta. Érte­sülései szerint egyébként anya­gi támogatást kapnak azok a szlovákok, akik az északi járá­sokból délre költöznek. „Ilyen hírek tetjednek a lakosság kö­rében az ott lakó szlovákoktól” -állítja. Frantiäek Tanko vádjait a Híd is elutasítja. Bugárék sze­rint a logika ellen szólna, ha az említett praktikákhoz folya­modnának, miközben a ma gyár mellett roma és ruszin nyelvű óriásplakátokkal és szó­rólapokkal is készülnek a nép­­számlálásra - tájékoztatott a párt sajtóosztálya. (TASR, vps) A Szlovákiából eltűnő ötvenezer magyarnak Dzurinda, Radicová, Fico bátorítására lenne szüksége A magyar nép dicsérete Negyedévvel a népszám­lálás előtt az MKP és a Híd is bejelentette, hogy kampányt indít a kisebb­ségek körében azzal a céllal, minél többen mer­jék vállalni a nemzetisé­güket. TOKÁR GÉZA A Szlovákiából eltűnő öt­venezer magyarnak viszont nem Berényi és Bugár, hanem sokkal inkább Dzurinda, Radiéová, vagy akár Fico hatá­rozott állásfoglalására és báto­rító szavaira lenne szüksége. A politika és a nemzetiségi hovatartozás vállalásának kapcsolatáról több téveszme is kering. Könnyű és kézen­fekvő valamelyik pártot hi­báztatni az asszimilációért, valójában a nemzeti identitá­sukat fokozatosan elveszítő, szlovák környezetben nevel­kedő fiatalok a lehető legrit­kább esetben adják fel nemze­tiségüket valamilyen politikai motivációtól vezérelve. Azzal pedig az asszimiláció pártjá­nak - tévesen - előszeretettel bélyegzett Hidat sem lehet vádolni, hogy tevékenyen részt vállalna az iskolabezárá­sokban, vagy a kisebbségek jogi és politikai hátterének további ellehetedenítésében. Az, hogy egy párt a nemzeti­ségi konfliktusokat nyíltan el­utasítva képes elnyerni a szlovákiai magyarság többsé­gének szimpátiáját, nem az asszimiláció kiváltó oka, ha­nem sokkal inkább a követ­kezménye. A magyar pártok közvetlen felelőssége abban merül ki, hogy megteremtik az egyenlő feltételeket ahhoz, hogy vala­ki bátran vállalhassa nemzeti­ségét, ha akarja. A prognózi­sok a több tízezernyi hiányzó felvidéki magyarról azt jelzik, hogy nem kizárólag a hiá­nyos, de többé-kevésbé létező jogi keretekkel van gond: egy erős, identitását bátran válla­ló és arra büszke kisebbség­nek nem lennének ennyire sú­lyos asszimüációs problémái. Berényi és Bugár szájából a magyarság vállalására buzdí­tó szólam egy tisztán politi­kai, önnön túlélésüket segítő reakció - hiszen a potenciális szavazóikról beszélnek, és azokat próbálják megtartani. Az asszimiláció határán bille­gő szlovák-magyarok számára azonban a „magyar” pártok véleménye teljesen irreleváns, nem hallgatnak már egyikri a 2011. január 18. sem - ugyanúgy egyébként, ahogy ezt a cikket és a tájé­koztató anyagokat sem olvas­sák majd el. A szlovák politikusok hatá­rozott állásfoglalása és bátorí­tó szavai, annak az álláspont­nak a következetes képvisele­te, hogy egy kisebbséghez tar­tozni igenis értéket jelent, vi­szont nagyon is sokat jelente­ne rövid és hosszú távon is. Ez a Szlovákia összes állampol­gárát elméletben képviselő ál­lamfő, a kormányfő és az et­nikai szlovák pártok vezetői­nek, Gaáparoviénak, Radico­­vának, vagy éppen Ficónak a felelőssége. Ha a szlovákiai magyar politikusok korszak­­alkotó tettet szeretnének vég­hez vinni, akkor ezeket a személyeket kell rábírniuk a határozott állásfoglalásra - méghozzá mielőbb. ▼ 2011. január 31. Kód nélkül nem megy Népszámlálási ijedelmek Pozsony. Sokan nem haj­landók ráragasztani a nép­számlálási ívre az azonosító kódot, attól tartva, hogy ada­taik nyilvánosságra kerülnek. Az azonosító nélkül leadott nyomtatványokat kötelesek ugyan elfogadni a számláló­­biztosok, viszont ezeket az íveket nem lehet feldolgozni - figyelmeztet a Híd elnöksége. Ä párt szerint alaptalanok azok az aggályok, hogy az azonosító kód révén nyilvá­nosságra kerülhetnek a sze­mélyi adatok. Akinek mégis ilyen aggályai vannak, az egyébként elektronikusan is kitöltheti a kérdőívet, de csak holnap éjfélig. A népszámlálás menete nyugtalanítja Ivan Gasparo­­vicot. A köztársasági elnök úgy véli, a belügyminisztéri­um és az adatvédelmi hivatal a meggondolatlan nyilatko­zatokkal elbizonytalanította a polgárokat, és kételyeket ébresztett bennünk az össze­írással kapcsolatban. Az ál­lamfő és felesége elektroni­kusan töltötte ki az íveket. (S1TA, vps, ú) a 2011. május 28. 2011. március 25. Az MKP és a Híd közösen kezd kampányba a májusi országos népszámlálás előtt Összefogást hozott a népszámlálás Pozsony. Az MKP és a Híd közösen kezd kampányba a népszámlálás előtt. Az összefogás kezdeményezője a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, melynek pénteki gyűlésén a szlovákiai magyar civil szervezetek és a két, Dél-Szlovákiában legnagyobb befolyással bíró politikai párt is kinyilvánította együttműködési szándékát annak érdekében, hogy a népszámláláson minél több magyar vállalja nemzetiségét. VERES ISTVÁN struktúrákat állítanak fel, hogy minden településre, minden A Szlovákiai Magyarok Ke- háztartásba eljutva felvilágo­­rekasztala, továbbá a pártok sítsák az embereket arról, mi­aktivistái megyei és járási lyen nagy jelentőséggel bír a hazai magyarság szempontjá­ból a népszámlálás eredménye, mondta lapunk kérdésére Tóth Károly, az SZMK szóvivője. „Ezek az adatok tíz évre előre meghatároznak mindent, pél­dául a kisebbségeknek járó ál­lami támogatások keretét” - fi­gyelmeztet Tóth. Kiemelte, ha­talmas jelentőséggel bír, hogy az összes, országos hálózattal rendelkező szervezet (többek között a Pedagógusszövetség, Szülői Szövetség, Diákhálózat, Cserkészszövetség, Csemadok) mellett az MKP és a Híd is részt vállal a munkában. „Az a fon­tos, hogy közösen fogjuk csi­nálni, ez ugyanis nem pártügy” - véli Bárdos Gyula (MKP). Mint mondta, pártja nem kíván külön kampányt folytatni. „Fontos, hogy minden társa­dalmi réteget megszólítsunk” - tette hozzá. A hét folyamán az előkészítő bizottság meghatározza a kam­pány ütemtervét. Vörös Péter, a Híd képviselője szerint már feb­ruárban elindulhat az akció. „Jó lenne minél hamarabb elkez­deni, a járási és a helyi koordi­nátorokra is nagy feladat hárul majd. Az ő dolguk lesz elérni, a terepen mindent megtegyünk azért, hogy mindenki vállalja magyarságát” - nyilatkozta Vö­rös Péter. Az országos népszámlálásra 2011. május 21-én kerül sor, és különlegessége abban rejlik, hogy az Európai Unió minden országában egyszerre hajtják végre, megközelítőleg azonos adatfelvételi feltételek mellett. Mától tölthetők ki az ívek; fontos, hányán vallják magukat magyarnak Nemzetisége: magyar Pozsony. Mától tölthetők ki a népszámlálási kérdő­ívek, melyeket a jövő héten kezdenek összegyűjteni a számlálóbiztosok. Magyarságunk megvallása ki­emelten fontos a kisebbségi jogok gyakorlásához. MÓZES SZABOLCS Nemzetisége, anyanyelve, az ön által leggyakrabban hasz­nált nyelv? - a hazai magyar­ság számára az év legfontosabb kérdései, amelyekre mától le­het válaszolni a népszámlálási kérdőíven. Főként az első kér­dés, a nemzetiség megvallása a legfontosabb, hiszen a kisebb­ségi jogok többsége ettől függ. Azokon a településeken, ahol több mint 20 százalék (a kü­szöb hamarosan csökkenhet) a magyarok aránya, magyarul is intézhetjük hivatalos ügyein­ket. Ugyancsak a kisebbséghez tartozók számától függ a ki­sebbség kultúrájának támoga­tására adott állami pénz is. Egyfajta pszichológiai hatása is van annak, hogy mennyi ma­gyar él ebben az országban. A magyarság aránya az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent, 1991 és 2001 között pedig a száma is. A demográfu­sok szerint a csökkenés az el­múlt tíz évben is folytatódott, ám jó lenne, ha legalább az 500 ezres lélektani határ felett ma­radna a magyarság lélekszáma. Erre viszont a prognózisok alapján kevés az esély. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, az is szükséges, hogy mindenki komolyan vegye a cenzust. Szintén üdvös lenne, ha a hosszabb-rövidebb ideje kül­földön tartózkodó hazai ma­gyarok is részt tudnának venni az összeírásban. Ehhez csak az kell, hogy hozzátartozóik el­­küldjék nekik - e-mailben vagy SMS-ben - az elektronikus ki­töltéshez szükséges azonosítót és kódot. A kérdőívek ugyanis az interneten is kitölthetők, ilyen módon május 29-ig lehet megadni az adatokat. Ugyan­akkor az idehaza tartózkodó hozzátartozó is kitöltheti a kül­földön tanuló vagy dolgozó he­lyett az ívet. A népszámláláshoz kötődő hír, hogy tegnap az adatvédel­mi hivatal vizsgálódni kezdett a cenzussal kapcsolatban. Ho­gyan töltsük ki a kérdőíveket, s valóban anonim-e a cenzus - erről a 3. oldalon olvashatnak bővebben.

Next

/
Thumbnails
Contents