Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-20 / 42. szám

Az amszterdami Rijksmuseum a hol­land történelemhez kapcsolódó rabszol­gaságról nyitott kiál­lítást, amely szemé­lyes történeteket állít a középpontba. Akiállításra 2017 óta készültek, jóval meg­előzve az idén a vilá­gon végigsöpört rasszizmusellenes Black Lives Matter-mozgalmat. Ta­co Dibbits, a múzeum vezérigazga­tója elmondta: a mozgalom is jelzi, hogy ezzel a témával foglalkozni kell. Az igazgató sajtótájékoztatójá­ban kifejtette, hogy „a rabszolgaság Hollandia gyarmati korszakának fontos része volt, és sok generáció szenvedett annak elképzelheteden igazságtalansága miatt”. Hozzátet­te: a holland történelemnek ezzel a részével ugyanakkor nem foglal­koztak kellőképpen, maga a Rijks­museum sem. Ez volt az az idő, amikor az em­bereket degradálták, tárgynak te­kintették a rabszolgákat, s mint tárgyakat adták-vették őket. A kiállítás tíz igaz történetet me­sél el olyan emberektől, akik ilyen vagy olyan módon érint­ve voltak, akik belesodródtak a rabszolgaságba. Tíz személyes történet rabszolgákról és rab­szolgatartókról; olyanokról, akik ellenálltak, és olyan emberekről, akiket rabszolgákként hoztak Hollandiába. Milyen volt az éle­tük? Hogyan viszonyultak a rab­szolgaság rendszeréhez? Képesek voltak-e saját döntéseket hozni? A tíz ember között egy Ghánából brazíliai munkára szállított rab­szolga és a felső tízezerhez tartozó dúsgazdag amszterdami férfi életét is bemutatják — utóbbinak a port­réját Rembrandt festette meg. A múzeum tíz termében meg­nyitott tárlat az emberi sorsokon keresztül a holland gyarmati kor­szak 250 évére tekint vissza négy kontinenst, Európát, Ázsiát, Dél- Amerikát és Afrikát is érintve. A kiállításon a rabszolgákat megbék­lyózó rozsdás láncoktól kezdve a fakalodákig, amelyekkel bokáiknál fogva bilincselték meg őket, szá­mos olyan tárgyi emlék is látható, amely kapcsolatos a rabszolgatar­tással. Továbbá korabeli képek is láthatók, köztük a holland Kelet­indiai Társaság egy kereskedőjének és családjának portréja a háttérben két rabszolgájukkal. Összességében olyan földrajzilag széles és egyben sajátos képet nyújt a kiállítás, ame­lyet még soha nem láttak a holland nemzeti múzeumban. Holland és 2021. február 20., szombat, 14. évfolyam, 8. szám Táncünnepség az ültetvényen, Gerrit Schouten diorámája (1830), Rijksmuseum A sátorban dut látunk, egyfajta zenés és táncos szerepjátékot, amelyet ültetvényeken tartottak. Az előadók és a közönség is rabszolgák voltak. A főszerepet az afrankeri, az elbeszélő (a bal szélen álló nő) kapta. A jobb oldali piros ruhás férfi képviseli a gyarmati hatóságot. A du alatt a rabszolgává vált emberek saját nyelvükön, a kreoli Sranan tongo nyelven bírálhatták a hatóságot. (Fotók: Rijksmuseum) Ábrahám Edit: Olyanok vagyunk, mint egy nagy család Egy benini művész, Romuald Hazoumé kannákból készült szimbolikus maszkjai (Fotó: © Romuald Hazoumé) Fakaloda, Rijksmuseum Amszterdam bocsánatot kér bocsánatot kérjen azért a szerepért, amit a város játszott egykor a rab­szolga-kereskedelemben. A holland város történelmi csatornái mellett álló házak közül sokat legalább részben a rabszolgatartással kapcso­latosan szerzett profitból építettek annak idején. A pandémia miatt a múzeum lá­togatóinak számát ugyan korlá­tozták, de az intézmény közölte, hogy online is hozzáférhetővé teszi a kiállítás anyagát, hogy ezáltal is minél szélesebb közönséghez jut­hasson el. (MTI, ug) 13. oldal Pieter Cnoll, eurázsiai felesége, Cornelia van Nieuwroode, lányaik és két rabszolgaszolgájuk, Jacob Coeman festménye (1665), Rijksmuseum Nicholas Pieneman - Diepo Negoro letartóztatása De Kock báró altábor­nagy által, (1830-1835), Rijksmuseum. Diepo Negoro herceg egy jávai szabadságharcos volt a jávai háborúban (1825-1830). Bár a hollandok menlevelet ígértek neki, a béketárgyalások során letartóztatták. azért a szerepért, amit a város játszott egykor a rabszolga­kereskedelemben. külföldi múzeumok, archívumok és magángyűjtemények tárgyait mutatja be egyedi módon: a tár­gyak, festmények és levéltári doku­mentumok megtekintése közben beszámolókat, verseket és zenét is hallhat a látogató. Az egyes törté­neteket pedig olyan előadók mesélik, akik múltjuk révén valamiképp kapcsolatban állnak a kiállításon említett tíz ember egyikével. Az amszterdami városve­zetés még 2021-ben arra készül, hogy hivatalosan is A rabszolgaságról a Rijksmuseumban

Next

/
Thumbnails
Contents