Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-20 / 42. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. február 20.1 www.ujszo.com Bizalmat kapott a Draghi-kormány Biden: Támadás alatt a demokrácia Berlin. Meg kell védeni és meg kell újítani a demokráciát, amely sok helyen támadás alatt áll, így Európában és az USA-ban is - mondta Joe Biden amerikai elnök tegnap a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) online fórumán. Kiemelte, az emberiség a világ jövőjéről szóló vita kellős közepén tart. Az egyik oldalon azok állnak, akik szerint a kihívások hosszú, a 4. ipari forradalomtól a világjárványig terjedő sorát tekintve az autokrácia a leginkább megfelelő út, a másik oldal pedig a demokrácia mellett érvel. A majdani történészek útelágazódásként jellemzik majd e történelmi pillanatot - mondta Biden, aki elnökként az MSC-n fejtette ki először európai partnerek előtt külpolitikai nézeteit. Biden először vett részt G7 egyeztetésen is, ahol szóba került a koronavírus elleni fellépés, a világgazdaság újraindítása és a Kína jelentette kihívással szembeni fellépés. (MTI, Prtf.) A szenátus után a képviselőházban is bizalmat kapott a Mario Draghi által alakított új olasz kormány, az öt Csillag Mozgalom kettészakadásával azonban a parlamentben a jobboldali erők javára mozdult el a többség. Róma. A 630 fos képviselőházban a Draghi alakította kormányt elsöprő többséggel támogatták, 535 szavazattal, 56 ellenében, 5 tartózkodás mellett. A parlament két házában megszerzett bizalommal a Draghikormány felhatalmazást kapott munkája megkezdésére. Az eddig is a kormányerők közé tartozó Öt Csillag Mozgalom (M5S) frakciójának 16 tagja nem támogatta az Európai Központi Bank korábbi elnöke által vezetett új kormányt. Az új koalícióba belépett párt „disszidens” tagjait várhatóan kizárják. Ugyanez történt azzal a 15 szenátorral, aki a felsőházban utasította el Draghi kormányalakítását. Az M5S hivatalos politikájától eltérő képviselők és szenátorok Mario Draghinak már nem kell izgulni, bólintottak kormányára (TASR/AP) önálló frakciót készülnek alakítani. Ezzel az eddigi utolsó, 2018-as parlamenti választáson legtöbb mandátumot szerzett M5S szenátorainak és képviselőinek a száma, más kilépésekkel együtt, úgy lecsökkent, hogy elveszítette a balközép Demokrata Párttal együtt eddig birtokolt abszolút többségét. Pár mandátumon múlik, hogy a Matteo Salvini vezette Liga és a jobbközép Hajrá Olaszország legyen a legnagyobb parlamenti koalíció. Ha az ellenzékbe vonult jobboldali Olasz Testvérekkel együtt szavaznak, meg is tudják akadályozni a Draghi-kormány intézkedéseit. Mario Draghi megerősítette, hogy a világjárvány elleni küzdelmet tartja kormánya elsőrendű feladatának, továbbá a kis- és középvállalkozások újraindulásának segítését, az olasz termékek védelmét. Kijelentette, nem engedik, hogy a szervezett bűnözés tegye rá a kezét a járvány okozta válság ellensúlyozására szolgáló gazdasági helyreállítási forrásokra. A börtönviszonyok javítását is ígérte a jelenlegi járványhelyzetben. Elemzők rámutattak, hogy Draghi első és legnehezebb feladata a járványügyi korlátozásokat érintő döntés lesz: az olaszok tudni akarják, hogy az új miniszterelnök támogatjae az ország újranyitását, vagy ismét szigorít az intézkedéseken. (MTI) Biden közeledne Teheránhoz Washington. A Joe Biden elnök vezette új amerikai kormányzat közölte, kész tárgyalni Iránnal és az érintett nagyhatalmakkal, hogy megvitassák a 2015-ben kötött nukleáris alkuhoz való visszatérést. A közlés egyértelmű elfordulást jelez Trump előző elnök maximális nyomásgyakorlási kampányától, amelynek célja az Iráni Iszlám Köztársaság elszigetelése volt. A Biden-kormányzat emellett az ENSZ-ben is tett két lépést, hogy visszaállítsa a Trump-kormány atomalkuból való 2018-as kivonulása előtti diplomáciai helyzetet. A washingtoni külügyi tárca azt követően jelentette be ezeket a lépéseket, hogy Antony Blinken külügyminiszter megbeszélést folytatott brit, francia és német hivatali partnerével. Washington könnyített csütörtökön az Egyesült Államokban akkreditált iráni diplomaták belföldi utazásainak rendkívül szigorú korlátozásán is. (MTI) RÖVIDEN Afganisztán: nincs NATO-döntós Brüsszel. Nem született végleges döntés a NATO afganisztáni missziójának sorsáról, a helyzetet tovább elemzik, de addig is a helyszínen maradnak a szövetséges erők az afgán hadsereg támogatására. A katonai szervezet ugyanakkor az iraki misszió kibővítése mellett foglalt állást - közölte a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg a tagországok védelmi minisztereinek tanácskozása után hangsúlyozta, a tálib lázadóknak mérsékelniük kell a vérontást. (MTI) Ölt egy szudáni menedékkérő Párizs. Megölte késsel egy menekültközpont vezetőjét egy szudáni menedékkérő a délnyugat-franciaországi Pau-ban, miután elutasították a menedékjogi kérelmét. Az áldozat, a központ 46 éves vezetője a helyszínen meghalt, a 38 éves szudáni elkövetőt őrizetbe vették, nem tanúsított ellenállást. A menedékkérőt a rendőrség köztörvényes bűncselekmények miatt ismerte, börtönben is volt 2017-ben. A férfi nem szerepelt a titkosszolgálatok nyilvántartásában, a rendőrség jelezte, az ügyet nem terrortámadásként kezeli. (MTI) Támadás a kormány oldalai ellen Budapest. Orbán Viktor kormányfő konzultációval kapcsolatos tegnapi bejelentését követően összehangolt kibertámadás indult a kormányzati oldalak ellen. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára közölte, a támadás érinti az oltási regisztrációnak és a konzultációnak otthon adó oldalt, a koronavírusról szóló tájékoztató oldalt, valamint a kormany.hu portált is. Legutóbb január 26-án volt ilyen kibertámadás. (MTI) Verseny a harmadik hullámmal ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A koronavírusjárvány 3. hulláma felfutóban van, ezért az embereknek átgondoltan, nem indulatból kell dönteniük az oltásról, hiszen az életükbe is belekerülhet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban. „Mindenkit arra kérek, regisztráljon, jelentkezzen, oltássá be magát, ha lehet, fogadja el azt, amit éppen kínálnak neki” - mondta. A kormányfő arról is beszélt, hogy az újraindításról szóló nemzeti konzultációt egy nap alatt 120 ezren töltötték ki. Hangsúlyozta: az újraindításról szóló döntések felelőssége is természetesen a kormányé, de az a jó döntés, amelybe minél több embert vonnak be. Vakcina saját forrásból „Ha a harmadik hullámot le tudjuk tömi, akkor jöhet az újraindítás” - jelentette ki Orbán, aki szerint az EU tagállamai közül ma Magyarországon van a legtöbb, oltásra alkalmas vakcina. Ezzel kapcsolatban megismételte: Magyarországon egy hozzá hasonló méretű államhoz képest májusra 3,5 millióval több embert fognak beoltani, mert „mi nemcsak az uniós, egyébként akadozó vakcinaellátásra támaszkodunk, hanem saját beszerzési forrásokat is működtetünk”. Szerinte az unió egyre nyitottabb az orosz vakcina felé, és ez hamarosan a kínai vakcinával kapcsolatban is így lesz. „Aki elöl megy, azt gyakrabban kritizálják”, számított rá, hogy a vakcinabeszerzések miatt majd „belecsipkednek a nadrágunk szárába”. Müller kezében vagyunk... Arra a kérdésre, mikortól lehet használni majd Magyarországon a kínai vakcinát, a kormányfő azt felelte: Müller Cecília országos tiszti főorvostól, akit okos asszonynak nevezett, azt a választ kapta,, jól halad”. Mindannyian Müller Cecília kezében vagyunk - tette hozzá. A rádióműsorban Orbán Viktor kiemelte, „egy nagyon veszélyes pillanatban vagyunk”, meredeken emelkednek a koronavírus-járvány számai, a tendencia különösen rossz. Az új koronavírus-adatokat ismertetve kifejtette: az új fertőzöttek száma 3093,110-en elhunytak - az ő átlagéletkoruk 75,6 év -, a kórházban lévők száma is folyamatosan nő, jelenleg 4024-en vannak, lélegeztetőgépen pedig 352-en. Beoltási ütemterv Orbán közölte, 391 821-en már megkapták legalább az első oltást, a számuk hamarosan felfut 441 ezerre, majd „egy nagy ugrás következik”, mert 7-10 nap alatt 650 ezer embert fognak beoltani. A beoltottak száma március elején éri el az 1 millió 225 ezret, április elejére pedig a 2 millió 582 ezret. így húsvétra az eddig regisztráltakat be tudják oltani - mondta. Az állami rádió riportere nem kérdezett rá, és Orbán sem tisztázta, hogy ha még nem világos, mikortól lehet oltani a kínai vakcinával, ami a készletek jelentős részét alkotja, hogyan tud ilyen pontos jóslatokat tenni az oltottak számáról. „Az dönti el a sorsunkat, hogy a beoltottak vagy a harmadik hullám görbéje lesz gyorsabb: ha az oltások gyorsabbak lesznek és többen kérik, akkor életeket nyerünk, ha viszont a harmadik hullám görbéje lesz erősebb, életeket veszítünk” - fogalmazott a kormányfő. A kormányfő szerint az oltáskor tájékoztatást adnak a vakcina fajtájáról, amit ha elfogad az illető, beoltják vele, ha viszont nem jó neki, akkor „megnyugtatjuk, hogy ezzel nem esett ki a beoltandók sorából”, és majd értesítik, ha lesz olyan oltóanyag, amilyet szeretne. Az ellenzéki kritikákra úgy reagált: a baloldal egy „hatalmi iskola, Lenintől Rákosin át Kádár Jánoson keresztül jön ez a politikai hagyomány (...), ha hatalomról van szó, a baloldal nem ismer könyörületef’. (MTI, 444, ú) Meghalt Mianmarban egy 20 éves nő, akit fejen lőttek egy múlt heti tüntetésen, miközben a rendőrség megpróbálta feloszlatni a demonstrációt. A nő az első tüntető, akinek a halálát okozták azóta, hogy a hadsereg február 1-jén átvette a hatalmat az országban, és őrizetbe vette az ország tényleges vezetőjét, Aung Szán Szú Kjit, az ország elnökét, Vin Mjint, továbbá a Nemzeti Liga a Demokráciáért kormánypárt magas rangú tagjait. Az országban folytatódtak a tiltakozó megmozdulások. Demonstrációk voltak az ország legnagyobb városában, Rangunban, illetve a fővárosban, Najpjidóban és Mandalajban is. (TASR/AP) Harcban a Facebookkal Canberra/Ottawa. Kanada is követné Ausztrália példáját, és előírná a közösségi oldalaknak, hogy fizessenek a felületeiken megjelenő, médiából átvett hírekért. Ebben az sem akadályozza a kanadai kormányt, hogy a Facebook egyrészt Ausztráliában megtiltotta a hírek megosztását, másrészt globálisan megtiltotta az ausztrál sajtótermékek anyagainak megosztását. Ebből jókora káosz lett, áldozatul estek a hivatalos, járvánnyal kapcsolatos tájékoztató oldalak, valamint jótékonysági szervezetek, szakszervezetek, politikusok oldalai is. De blokkolták az ausztrál meteorológiai szolgálat oldalát is, mely az ausztrál felhasználók első számú meteorológiai híroldala volt. Sőt, letiltottak egy rákos gyermekek ellátására szakosodott oldalt is, amire reagálva Greg Hunt ausztrál egészségügyi miniszter a helyzet azonnali orvoslását követelte. Csütörtök délutánra a Facebook néhány oldalt már visszaállított, köztük az egészségügyi minisztérium oldalait is. Scott Morrison miniszterelnök elítélte a Facebook döntését, amivel gyakorlatilag „törölte Ausztráliát az ismerősei közül”. Tegnap kiemelte, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország és India már a támogatásukról biztosították. Továbbá felszólította a Facebookot, konstruktívan álljon a vitához. „Amit ma Ausztrália tesz, azt valószínűleg holnap a többi nyugati ország is megteszi” - tette hozzá. Kanadai médiacégek tavaly figyelmeztettek, hogy ha minden így megy tovább, 3100-ból 700 állás szűnhet meg a nyomtatott sajtóban. Ugyanakkor még nem dőlt el, az ausztrál modellt követik-e majd, vagy inkább a franciát, ami arra kötelezi a techcégeket, hogy állapodjanak meg a kompenzációt igénylő sajtótermékekkel. Az illetékes kanadai miniszter szerint hamarosan 10-15 országban fogadnak majd el hasonló szabályokat. (444, Mand.)
