Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-18 / 40. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. február 18.1 www.ujszo.com Házkutatások jogvédőknél Minszk. Házkutatásokat tar­tottak a fehérorosz j ogvédőknél és újságíróknál Minszkben és más településeken. A közrend súlyos megsértésére irányuló cselekmé­nyek szervezésével és előkészí­tésével, illetve a tüntetések finan­szírozásával kapcsolatban tartot­tak házkutatásokat a belügymi­nisztérium szervezett bűnözés el­leni emberei. Az Európai Bizton­sági és Együttműködési Szerve­zet (EBESZ) „mélységes aggo­dalmának” adott hangot a történ­tekkel kapcsolatban. Az EBESZ emberi jogi intézete megjegyez­te: számos őrizetbe vett jogvédő holléte továbbra sem ismert. Fe­héroroszországban az augusztus 9-én tartott elnökválasztás óta a járványkorlátozások ellenére rendszeresek a hatodszor is ha­talomra került Aljakszandr Lu­­kasenka államfő elleni tünteté­sek, amelyeket a hatóságok kö­nyörtelen brutalitással igyekez­tek megfékezni, több mint 3 0 ezer embert állítottak elő. Több tilta­kozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be, és vannak, akik az­óta sem kerültek elő, hogy őri­zetbe vették őket. (MTI) RÖVIDEN Megint nemzeti konzultáció Budapest. Napokon belül el­kezdődik a konzultáció az újra­­nyitásról, megszületett a döntés a fő témákról, jelentette be Dö­mötör Csaba, a miniszterelnöki kabinetiroda államtitkára. Az egyik kérdés az, hogy a korláto­zásokat fokozatosan vagy a jár­vány végén, egy lépésben oldják-e fel. A védettségi iga­zolványokról is kikérik az em­berek véleményét: kapjanak-e felmentést bizonyos korlátozá­sok alól azok, akik már meg­kapták az okmányt? Végül arra is kíváncsi a kormány, hogy csak a beoltott külföldieket engedjék­­e be Magyarországra a járvány elmúltával, vagy mindenkijö­hessen. ' (Tx) Bíróság előtt Aung Szán Szú Kji Rangun. Titkos tárgyaláson, vé­delem nélkül állították bíróság elé a hatalmától a hadsereg által megfosztott Aung Szán Szú Kji Nobel-békedíjas mianmari poli­tikust - közölte az ügyvédje. A demokratikusan megválasztott vezető a február 1-jei katonai puccs óta őrizetben van. (MTI) Elraboltak több száz nigériai diákot Ka no. Ismeretlen fegyveresek támadtak egy iskolára Nigéria északi részén, több száz diákot elraboltak. Nincs pontos adat a hiányzó diákok számáról, az is­kolának körülbelül 1000 tanulója van. Az elhurcoltakat a hadsereg is keresi, a kutatásban katonai repülőgépek is részt vesznek. Decemberben a Boko Haram iszlamista szervezet több mint 300 diákot rabolt el az ugyancsak északon található Katsina állam egyik iskolájából. (MTI) Jubiláló visegrádi kormányfők A visegrádi négyek miniszterelnökei az Európai Tanács elnökével, Charles Mi­­chellel a krakkói Wawel királyi palotában. Megtalálták a helyüket. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ KrakkóA fennállásának 30. ávfordulóját ünneplő visegrádi csoport erejét a közös cselek­vés eredményessége adja, az, hogy a nemzetközi színtéren közösen képviselik a térség érdekeit - hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a V4 tegnapi krakkói csúcstalálkozóján. A visegrádi országok (V4) mi­niszterelnökeinek tegnapi krakkói találkozója a V4 megalapításának 30. évfordulójához kapcsolódik; az Eu­rópai Tanács elnöke, Charles Michel részvételével szervezett értekezlet napirendjén a járvány és az uniós migrációs politika is szerepelt. A csúcstalálkozón foglalkoztak az EU szomszédságpolitikájával is, meg­vitatták a kapcsolatokat Fehérorosz­országgal és Oroszországgal. A Nemzetközi Visegrádi Alap évi költségvetésének 10 millió euróra történő emeléséről is megállapodtak. A visegrádi négyek ereje Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint manapság „a közös cselek­vés szinergiájában, az Európai Unió struktúráiban elfoglalt erősebb tár­gyalási pozícióban, térségünk érde­keinek és stratégiai céljainak a nem­zetközi színtéren történő képvisele­tében rejlik”. „Négy szuverén ál­lamként nem kell egyetértenünk minden kérdésben” - fogalmazott Morawiecki, aláhúzva egyúttal: széles körű közös érdekek kötik össze a visegrádi országokat, még­pedig a földrajzi szomszédság, a ha­sonló történelmi tapasztalaton ala­puló identitás és közös társadalmi­gazdasági kihívások miatt. Példa­ként utalt a biztonsági, migrációs, kohéziós politika terén folytatott együttműködésre, a közös (uniós) piac fejlesztését és a digitális gaz­daságot érintő témákra. Külön kitért az utóbbi évtizedekben történt regi­onális gazdasági fejlődésre, arra, hogy a gazdaság dinamikájában a visegrádi csoport az utóbbi években jelentősen felülmúlta az EU átlagát. Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzet tegnapi számában megjelent, a V4 fennállásának 30. évfordulójához kötődő írásában le­szögezte, a visegrádiak felelőssége, hogy Európa jövője érdekében meg­védjék a kontinenst a külső támadá­sokkal és a belső birodalomépítési tö­rekvésekkel szemben, valamint fenntartsák „hazáink és nemzeteink önállóságát.” A V4-ek betöltik hiva­tásukat címmel megjelent cikkében aláhúzta, Közép-Európának törté­nelme során nemcsak szerepe, de hi­vatása is volt mindig, de „ezt a tényt a térség szovjet megszállása 1990-ig eltakarta a szemünk elől.” Úgy fo­galmazott, „a német és orosz világ közötti területen, amely a latin ke­reszténység ortodoxiával határos te­rülete, ahol sok nyelv és nemzeti kul­túra nőtt föl, létezik egy sajátos közös kulturális minőség, egy életszemlé­let, egy észjárás és jellemző testtar­tás”. A kormányfő hozzátette, „a megjelenő migránstömegek európai élet után vágyakozó népvándorlási hullámok, amelyekkel szemben elő­deink mindig teljes odaadással vé­dekeztek. A nem védekezés valójá­ban megadás, és teljes civilizációs átváltozás lesz a következménye, ahogy az Európa déli és keleti pere­mén, a Balkán szomszédságában élő népek már láthatták közvetlen test­közelből is.” Végül úgy fogalmazott, „nemzeteink átérzik felelősségük súlyát, amelyet Európa jövőjéért vi­selnek: megvédeni a külső támadá­sokkal szemben és megvédeni a bel­ső birodalomépítési törekvésektől.” Több mint 2 millió magyar él a létminimum alatt Továbbra is hatalmas különb­ségek vannak a magyar jöve­delmek között. A magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja az elmúlt 10 év alatt a gazdasági növekedés ellenére nem változott. Budapest. 2019-ben a magyar la­kosság összjövedelmének közel ne­gyedével (23%) a leggazdagabb 10%, illetve 50 százalékával a leg­felső 30 százalék rendelkezett — de­rül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss kutatásából, amely szerint így hiába volt az elmúlt tíz év gazdasági növe­kedése, a magyar lakosság jövedel-Donald Trump előző amerikai elnök hevesen bírálta Mitch McConnellt, a Republikánus Párt szenátusi frakcióveze­tőjét a párt új irányvonalának meghatározásáért folytatott küzdelemben. A republikánu­sok négyötöde azt szeretné, hogy Trump komoly szerepet töltsön be a pártban. Washington. Trump egyértelmű­vé tette, hogy sötéten látja a republi­kánusok jövőjét, ha a továbbiakban is ragaszkodnak McConnell vezetésé­hez. A volt elnök szerint a Republi­kánus Pártot sohasem fogják újra tisztelni, és sohasem fog újra meg­erősödni, ha McConnellhez hasonló politikusok állnak az élén. Az egy­kori elnök szerint McConnellből - aki 36 éve tagja a szenátusnak - hiányzik a politikai belátás, a bölcsesség, az al­kalmasság és a karizma. Trump „po­litikai semmirekellőnek” nevezte a szenátort, és azzal fenyegetett, hogy támogatni fogja ellenfeleit a Repub­likánus Párton belül. McConnell az meinek koncentrációja a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint gyakorlatilag nem változott. Ez mu­tatja az is, hogy a legalsó tizedbe tar­tozó háztartások a jövedelmek csu­pán 3%-át, az alsó 30 százalékba tar­tozók pedig 14%-át birtokolták. A GKI ehhez hozzáfűzi, hogy a valóságban még rosszabb a helyzet, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban, hi­szen például külföldön realizálták azokat. Mindez azt is jelenti, hogy még a gazdasági növekedés csúcs­pontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumot jelentő Mitch McConnell republikánus veze­tő Trump célkeresztjében (TASR/AP) elmúlt években a szenátusi republi­kánus többség vezetője és Trump egyik legbefolyásosabb szövetségese volt - jelenleg a szenátusi kisebbség vezetője -, azonban a Capitolium ja­nuár 6-i ostromát követően eltávolo­dott tőle. Mitch McConnell hétfőn, a Wall Street Journal napilapban meg­jelent véleménycikkében azt írta: nem havi 101 ezer forint, ami alig 280 eu­­rónak felel meg, vagy egygyerme­kes családok esetében fejenként ha­vi 81 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezett. Nem segít az sem, hogy amíg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyug­díjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. így pedig a legkiszolgáltatottabb rétegek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók egyre távolabbra kerülnek a többiektől. A „munkalapú társa­dalom” víziójának fő vesztesei kö­zülük kerülnek ki, többségük 40-50 munkában eltöltött év után csúszik kedvence kérdés, hogy Donald Trump erkölcsi felelősséget visel a január hatodikai eseményekkel kapcsolatban. Egy fríss felmérés szerint a repub­likánusok háromnegyede azt szeret­né, hogy Donald Trump exelnök ko­moly szerepet töltsön be a pártban. A Quinnipiac Egyetem által megkérde­zett párthívek 87%-aaztmondta: meg kellene engedni, hogy Trump ismét ringbe szálljon az elnöki tisztségért. Ezzel szemben az összes válaszadó 55%-a azt mondta, hogy a volt elnö­köt a jövőben el kell tiltani a válasz­tott tisztség betöltésétől. Lehet, hogy Trump kevésbé népszerű, de bizto­san nem vesztette el a támogatottsá­gát a republikánusok körében — mondta az egyetem közvélemény­kutatási elemzője. Tim Malloy úgy fogalmazott: „Kétszer folytattak el­lene alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment), a tárgyalá­son a demokraták gyalázták, és a kö­zösségi média gyakorlatilag elhall­gattatta. Mindezek ellenére Donald Trump szilárdan áll a lábán a Repub­likánus Párton belül”. (MTI) egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán - olvasható a GKI elemzésében. Az európai válaszadók 35 száza­léka jelezte azt, hogy 2020-ban csök­kentek a bevételei, Magyarországon ez az arány 41 százalék volt - tájé­koztatott az Intrum követeléskezelő vállalat novemberi felmérésének eredményeiről. A kisebb jövedelem­ből gazdálkodóknak több mint a fele meghúzta a nadrágszíjat, csökken­tette a nem létfontosságú termékek vásárlását, 21 százalék a világjár­vány alatt pluszmunkát vállalt, 16 százalék családjától kért kölcsönt, 9 százalék pedig banki hitelt vett fel - ismertette az Intrum. (MTI, hvg) Visszaszorítanák a radikális iszlámot Párizs. A francia nemzet­­gyűlés nagy többséggel elfogadta első olvasatban a radikális iszlám elleni törvénytervezetet. A köz­társaság elveinek megerősítésé­ről szóló kormányjavaslat célja megakadályozni a szeparatiz­must, azt, hogy vallási vagy etni­kai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül. A 2015 janu­árjában kezdődött dzsihádista merényletek óta az iszlám vallás megszervezésének kérdése, illet­ve a radikális iszlám visszaszorí­tása állandó téma a francia köz­életben. Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egye­sületnek el kell magát köteleznie „a köztársaság értékei és elvei mellett”. A 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése. A vallási alapítványi iskolák ellen­őrzését is megszigorít) ák. (MTI) Trump a republikánusok

Next

/
Thumbnails
Contents