Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-18 / 40. szám
2 I KÖZÉLET 2021. február 18. | www.ujszo.com Külföldi segítségre szorulunk Az intenzív osztályon fekvő páciensek közel fele meghal (TASR/AP-feivétei) RÖVIDEN Kamionstop a cseheknél Prága. Nem engedik be Csehországba azokat a Németországba tartó külföldi kamionokat, amelyek sofőrjei nem rendelkeznek 48 óránál nem régebbi negatív koronavírus-teszttel. Az intézkedés összefügg azzal a német döntéssel, amely Csehországot a koronavírus új mutációi miatt magasan kockázatos államnak minősítette, vasárnaptól kezdődően felújította a rendszeres határellenőrzéseket, és negatív koronavírustesztet követel meg mindenkitől. A cseh-német határon, főleg hétfőn, helyenként több tíz kilométeres kamionsorok alakultak ki és órákat kellett várakozni. Szerdai jelentések szerint a német rendőrök a hozzájuk tartó csehek, illetve külföldiek mintegy harmadát nem engedik be az országba. A cseh rendőrségi szóvivő, Bohumil Malásek szerint amennyiben a szlovák határon nem állítanák meg a negatív teszt nélküli kamionosokat, a német határon még hosszabbak lennének a sorok, mint jelenleg. (MTI) Már rendőrkézen az utolsó gyanúsított Pozsony. Az Interpol az Egyesült Arab Emirátusokban, konkrétan Duhajban tartóztatta le tegnap Michal Suchobát, aki ellen a Vámszedő fedőnevű akció keretében indult büntetőeljárás. Ebben az ügyben gyanúsított a már előzetes letartóztatásban levő Frantisek Imrecze, a pénzügyi igazgatóság volt elnöke. (Tasr) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Bécs. Szlovákia az EU- tól kaphat orvosi segítséget, mivel már kezd összeomlani az egészségügyi ellátás az országban, a kérházakban jelenleg minden harmadik koronavírusos páciens meghal úgy, mint tavaly tavasszal az olaszországi Bergaméban, amelyet a legnagyobb mértékben sújtott a koronavírus-járvány. Tegnap a kormány jóváhagyta tíz orvos és huszonöt nővér érkezését külföldről. Az egészségügyi személyzetet Szlovákia az ún. uniós polgári védelmi mechanizmus keretében kérte. Az országba érkező orvosok és nővérek az intenzív osztályon lévő Covid-betegek ellátásában segíthetnek majd és egy hónapig dolgoznának a szlovákiai kórházakban. Ha a járványadatok tovább romlanak, akkor az egészségügyi minisztérium azzal számol, hogy további külföldi segítségre lesz szükségünk. Ausztria tegnap azonnal segítséget ajánlott Szlovákiának a koronavírus-járvány leküzdésére, ennek keretében orvosokat és ápolószemélyzetet küldenének az osztrák hadsereg állományából - közölte az osztrák védelmi minisztérium. A tájékoztatás szerint egyelőre még az igények és a küldendő kontingens nagyságának felmérése zajlik. „Az európai szolidaritás követelménye, hogy gyorsan és bürokráciamentesen segítsünk. Ezért is vettünk át már korábban is intenzívosztályokon kezelt pácienseket Franciaországból, Olaszországból és Montenegróból. Az osztrák hadseregmost személyzettel fogja támogatni Szlovákiát” - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár. Szlovákiában ked<Jen 13 050 PCR-tesztet végeztek el, és 3168 újabb esetben mutatták ki az új típusú koronavírus-fertőzést, ami az összes teszt 24,28 százaléka. A 140 661 antigénteszt esetében 2,76 százalékos volt a pozitivitás, ami 3881 esetet jelent. A Covid-19-betegséggel összefüggésben jelenleg 3835 személyt kezelnek kórházban, 3632 esetben már igazolták a koronavírusfertőzést. 285 beteget az intenzív osztályon kezelnek, 323 páciens pedig mesterséges lélegeztetésre szorul. A betegségbe Szlovákiában eddig 6168 személy halt bele, kedden további 105 áldozata volt a betegségnek. A Denník N lap szerint jelenleg a koronavírus miatt kórházban kezelt személyek 30 százaléka meghal. A statisztikák még rosszabbak, ha megnézzük a halálozási statisztikákat az egyes osztályokon. Azok a páciensek, akik az intenzív osztályra kerülnek, de még nincs szükségük lélegeztetőgépre, majdnem fele, 48 százaléka az életét veszíti. A lélegeztetőgépeken levő betegek pedig már több mint fele, 53 százaléka meghal. A Lancet egészségügyi szaklapban megjelent tanulmány szerint Bergamóban a járvány első hulláma alatt április 20-ig a páciensek 33 százaléka meghalt. Angliában a betegek 30,8 százaléka halt meg május végéig a koronavírus okozta megbetegedésben, az USA-ban a páciensek 20, Franciaországban pedig 17 százaléka halt meg. Németország csak azon pácienseknél vezette a halálozási statisztikát, akik a koronavírus miatt az intenzív osztályra kerültek, 29 százalékuk halt meg. A Lancet tanulmánya arra is rámutatott, hogy az orvosok sikeresebbek voltak a gyógyításnál a járvány második, őszi hulláma alatt, mint az elsőnél, tavaly tavasszal, amikor nem tudták pontosan, milyen vírussal van dolguk. Szlovákia továbbra is a világon a legrosszabb az egymillió, a százezer és az ezer főre jutó halálesetek számát tekintve. A járványellenes intézkedések terén a következő napokban nem várható változás. Marek Krajcí egészségügyi miniszter csupán megismételte a héten, hogy az ország besorolása a Covid-automata szerinti fekete. A regionális bontás szerint 19 járás fekete: a Simonyi, a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Szirmai, a Nyitrai, a Vágsellyei, az Aranyosmaróti, a Nagyrőcei, a Rozsnyói, a Báni, a Vágújhelyi, a Galgóci, a Pöstyéni, a Nagyszombati, a Garamszentkereszti, a Gyetvai, az Illavai, a Turócszentmártoni és a Zólyomi. Harmadfokú, bordó riasztás 50 járásban érvényes, köztük az öt pozsonyi és a négy kassai járásban, továbbá a Kassa-vidéki, Komáromi, Lévai, Nagymihályi, Ersekújvári, Rimaszombati, Szenei és Tőketerebesi járásban. Tíz járásban másodfokú, piros riasztás van érvényben. A déli járások közül egyedül a Losonci tartozik ebbe a kategóriába. (czg, dem, mti, tasr) Kollár távozik, keményen bírálja Matovicot FINTAMÁRK Miroslav Kollár, Galgóc polgármestere otthagyja a koalíciót, és pártját, a Za ludít is, független parlamenti képviselőként folytatja. A Za ludí alapító tagja már régóta bírálta nagyon keményen a kormányt, és több konfliktusa is volt kormánypárti képviselőkkel, így a döntés nem meglepő - volt pártelnöke szerint azonban Kollár megfutamodott. A koalíciónak Kollár távozásával 94 képviselője maradt, ami továbbra is alkotmányos többséget biztosít a kormánypártoknak, ám a belső feszültség érezhető már a pártokban is - ez az OEaNO és az SaS berkein belül is megnyilvánult az elmúlt hetekben. Galgóc polgármesterének távozása azonban egyáltalán nem volt váratlan. Kollár ugyanis korábban a koalíciós szerződést sem írta alá, melyet megszületésekor a kormánypárti képviselők egyfajta „hűséggesztusként” láttak el kézjegyükkel. A feszültség pedig az elmúlt hónapokban fokozatosan nőtt a kormány és Kollár között - a polgármester-honatya egyre élesebben bírálta a járványellenes intézkedések átgondolatlanságát. Miroslav Kollár, aki a Szlovákiai Városok Uniójának (UMS) alelnöke, távozásának okait a Facebookon közölte a nyilvánossággal - elmondta, nem akarja kormánypárti képviselőként bírálni a saját kormányát. A kabinet szerinte a nem hatékony válságkezelő intézkedésekkel óriási terhet rak az önkormányzatok vállára, és egyáltalán nem segít nekik - hasonló kritikát fogalmazott meg egyébként az UMS elnökségi tagja, Keszegh Béla, Komárom polgármestere is lapunknak adott korábbi interjújában. „Mi, odalent a városokban és falvakban ott segítünk a kormánynak, ahol tudunk, ott, ahol kudarcot vall. De nem tudjuk teljes mértékben pótolni. Az erőnk végén járunk. És nem látjuk, hogy van értelme annak, amit csinálunk” - úja Kollár, aki szerint a kormány által elfogadott intézkedések nem működnek, de önreflexiót nem látni. Posztjában elmondja: többször igyekezett figyelmeztetni'a döntéshozókat zárt ajtók mögött és hangosan is, de hiába. „A tomboló járvány idején a koalíciós tanács a Covid helyett a kormány elleni mediális és facebookos támadásokkal foglalkozott” - jegyezte meg hozzátéve, hogy őt magát is elővették, mert állítólag 21-szer kötött bele a kormányba. Kollár azt írja, örül, hogy az állam felszabadította a rendőrséget, az ügyészséget és a bíróságokat, és ezek intenzíven foglalkoznak a három Smer-kormány ügyeivel, ám mindez nem ment fel senkit a járvány politikai menedzselésében történt fatális kudarc alól. A politikus szerint Igor Matovic miniszterelnöknek és Marek Krajcí egészségügyi miniszternek is le kellene mondania, a politikai felelősség ugyanis az övék. „Igor Matovicé a fő politikai és személyes felelősség a járványellenes intézkedések formájáért, a koncepciótlanságért, a következetlenségért, a rossz időzítésért, a káoszért, a lakosság bizalmatlanságáért az elfogadott intézkedések kapcsán. Az abszurd szerelemért az országos tesztelés iránt” - véli Kollár, aki független képviselőként folytatja, és kilép a Za fudíból is, melynek alapítója volt, és melynek elnöki posztját korábban meg is pályázta. A Sme rodina a képviselő távozásával kapcsolatos állásfoglalásában azt írja, nehéz azt mondani, hogy Kollár eddig koalíciós képviselő volt, hiszen nem írta alá a koalíciós szerződést. „Mindenesetre a polgároknak kell saját véleményt alkotni egy olyan emberről, aki megfutamodott a harc elől. És ki tudja, a képviselő úr talán régóta várta a Fico úrral való együttműködést”-közölte a párt. Az OEaNO is hasonlóan fogalmazott, szerintük Kollár már régóta ellenzéki képviselőként viselkedett. Az SaS ellenben sajnálja a képviselő távozását, szerintük a parlament Jelentős politikai arca” volt, és hosszú távon olyan problémákra mutatott rá, melyeket ignoráltak. A legélesebben talán Veronika Remisová, a Za l’udí elnöke fogalmazott. Szerinte Kollár azóta akart távozni a frakcióból, mióta elvesztette a pártelnöki versenyt. „Független képviselőnek lenni ugyan kényelmes, de felesleges” - jegyezte meg Remisová, aki szerint Kollár a párt szavazóitól kapta a mandátumát, és csalódást okozott nekik. Miroslav Kollár, a Za Ludí koalíciós pártból távozó képviselő állítja, a jelenlegi rendkívül rossz járványügyi helyzetért csak és kizárólag a kormányfőt és az egészségügyi minisztertterheli a politikai felelősség (TASR-feivétei)
