Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-17 / 39. szám

141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. február 17. | www.ujszo.com Nem varázsgömb a mesterséges intelligencia Az Ml használata manapság egyre jobban hódít a nap- és plazmafizika, valamint az űridőjárás vizsgálatának területén (S hutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ Erdélyi Róbert professzor nemzetközi kutatócsoportjának sikerült részletesen feltérképezni a mesterséges intelligencia (Ml) alkalmazhatóságának határait a Nap mágneses terének előrejelzésében. A napfizikában áttérőnek számító eredményről a tekintélyes Nature Astronomy folyóiratban számoltak be. Az MI használata manapság egy­re jobban hódít a nap- és plazmafi­zika, valamint az űridőjárás vizsgá­latának területén. Nemrégiben új modellt fejlesztettek ki, amelytől korábbi tudományos vizsgálatok alapján azt remélték, hogy képes szinte tökéletes részletességgel visszaadni a Nap kb. 5400 fokos fel­színének, a fotoszférának a mágne­ses térképét. Az MI számára beme­neti paraméterként azokat a megfi­gyeléseket adták meg, amelyeket a NASA SDO műhold készített a Nap kb. 50 000 fokos kromoszféra lég­köri magasságában. A Nap légkörének precíz felmé­rése fontos előrelépés lenne a plazma-asztrofizika területén, hi­szen az ún. szoláris mágneses aktív régiók kialakulásában központi csillagunk mágneses tere játszik igen fontos szerepet. Feltérképezésére Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egye­tem, ill. az ELTE csillagászpro­fesszora, a Magyar Napfizikai Ala­pítvány kuratóriumi elnöke létre­hozta a gyulai központú SAMNet (Solar Activity Monitor Network) nemzetközi űridőjárás-megfigyelő hálózatot. A SAMNet saját fejlesztésű, a mágneses tér mérésére alkalmas műszerei segítségével vizsgálja meg a Nap alsóbb légkörét a fotoszféra és a kromoszféra között. Ebben a dinamikusan változó ak­tív régióban keletkeznek azok a nagy energiájú flerek (fényfellobbaná­­sok) és plazmapulzusok (koronaki­lövellések) is, amelyek igen komoly űridőjárási zavarokat képesek okoz­ni. Az űridőjárás a Napból eredő za­varok összefoglaló neve, amelyek a Föld körüli térségben észlelhetők. Az űridőjárásban bekövetkező ko­molyabb anomáliák, az űrviharok nagymértékben károsíthatják pél­dául GPS és telekommunikációs műholdrendszereinket, magasfe­szültségű távvezetékeinkben túlfe­szültséget kelthetnek, megszakítva a folyamatos áramellátást akár konti­nensnyi területeken is. A mesterséges intelligenciával fantasztikus eredményeket lehet el­érni, de mint Erdélyi Róbert el­mondta, kutatásuk során bebizo­nyosodott, hogy a nagy energiájú napkitöréseket jellemző fizikai je­lenségek matematikai elemzése nél­kül az MI eredményei könnyen fél­revezethetnek. „A mesterséges in­telligenciára nem szabad mindentu­dó varázsgömbként tekinteni; ha nem megfelelően használjuk, rossz következtetésekre juthatunk. A vizsgálatok során a matematikai és fizikai modellezés alapvető fontos­ságú” —mondta a professzor. „A kutatás arra irányult, hogy el­lenőrizzük a mesterséges intelli­gencia segítségével az űridőjárás­­előrejelzés során kapott eredmé­nyeinket - teszi hozzá Korsós Ma­rianna, az ELTE Csillagászati Tan­szék posztdoktori kutatója, a nem­zetközi kutatócsoport tagja. - Izgal­mas és gyorsan fejlődő interdisz­ciplináris területről van szó, amely­nek eredményeit azonban fenntar­tásokkal kell kezelni. Nagyon büsz­ke vagyok, hogy fiatal kutatóként részese lehettem ennek a kiváló nemzetközi együttműködésnek, rengeteget tanultam arról, milyen mértékben lehet felhasználni az új technikát.” Jiajia Liu (Sheffield és Queen’s Belfast Egyetem), Yimin Wang (Sheffield Egyetem), Xin Huang (Kínai Tudományos Akadémia), Korsós Marianna (ELTE és Aberystwyth Egyetem), Ye Jiang (Sheffield Egyetem), Yuming Wang (Kínai Tudományos és Műszaki Egyetem ) és Erdélyi Róbert inno­vációk bevezetése után bebizonyí­totta, hogy a korábbi tudományos elképzelésekkel szemben kritikával és roppant óvatosan szabad csak fel­használni az MI modell adatait a napfelszíni mágneses tér szerkeze­tének előrejelzésére. „Azt vettük észre, hogy a koráb­ban tökéletesnek hitt MI modell sokkal rosszabbul teljesít a vártnál - magyarázza Jiajia Liu és Yimin Wang. - A mesterséges intelligencia egyelőre nem képes megfelelő mó­don visszaadni a teljes előjel nélküli naplégköri mágneses fluxus értéke­ket, illetve más további fontos fizi­kai paramétereket, mint például a netto mágneses fluxus értéke vagy a mágneses teret elválasztó semleges vonalak számát, amelyek alapvető fontosságú paramétereknek számí­tanak az űridőjárás-előrejelzés te­rén.” A kutatók hozzátették: eredmé­nyüket a jelenleg ismert fizikai mo­dellek is alátámasztják, hiszen a magnetohidrodinamika elmélete ki­mondja, hogy a kromoszféráról és a koronáról készült megfigyelések nem nyújtanak elegendő informáci­ót a részletes fotoszférikus mágne­ses térszerkezetekről. „Az MI gyorsan fejlődő tudo­mányág, amely valóban széles kör­ben alkalmazható, és egyre gyako­ribbá válik hétköznapjainkban. A felhasználóknak azonban tisztában kell lenniük a korlátáival is, külö­nösen a tudományban való alkal­mazhatóság tekintetében - figyel­meztet Erdélyi Róbert. - Az alap­vető matematikai és fizikai model­lek hiányában az MI sokszor hibás modelleket, illetve adatokat generál, még akkor is, ha a legfejlettebb mes­terséges intelligenciát vagy gépi ta­nulási technikákat alkalmazzuk.” A kutatás az ELTE-n a Felsőok­tatási Intézményi Kiválósági Prog­ram asztro- és részecskefizikai té­materületének keretében és támoga­tásában zajlott. Az áttörőnek számí­tó eredményről a kutatók a tekinté­lyes Nature Astronomy folyóiratban számoltak be. (ELTE) ff Van-e élet a Földön kívül? Űrszonda indul a Jupiter holdjához MTI-HÍR Kitűzték a Jupiter holdjához tartó NASA űrszonda indításának időpontját: az Eurápá Clipper 2024 októberében indul útnak. A Jupitert kísérő jeges Európé fa­gyott külső héja alatt óceán rejtőzik, így Földön kívüli élet otthona lehet. A tudósok régóta úgy tekintenek a holdra, mint a Naprendszer legígé­retesebb égitestére az élet utáni ku­tatásban. A tervek szerint az Európé Clipper 2030 áprilisában érkezik meg az égitesthez - olvasható a BBC News honlapján. A misszió részleteit Robert Pap­­palardo, a projektet vezető tudós is­mertette a NASA külső bolygókat értékelő csoportjának (Opag) vir­tuális tanácskozásán. A szondát egy kereskedelmi rakéta fogja szállíta­ni. Az Európé akkor került ez érdek­lődés kereszttüzébe, amikor az 1990- es években a NASA Galileo űrszon­dája bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az égitest felszíne alatt folyé­kony óceán rejtőzik. Valószínűleg A Jupitert kísérő jeges Európé fagyott külső héja alatt óceán rejtőzik, így Földön kívüli élet otthona lehet sziklás maggal rendelkezik, amelyet nagyjából 80 kilométernyi folyé­kony víz borít, ezt pedig vizes-jeges páncél fedi mintegy 20 kilométeres vastagságban. „Az Európé nagyjából a Holddal megegyező méretű, mégis úgy gon­doljuk, hogy kétszer annyi vizet tar­talmaz, mint a Föld összes óceánja együtt” - mondta Pappalardo. A holdon potenciálisan meglévő életről a szakértő azt mondta, hogy a Föld óceánjainak fenekén is vannak helyek, ahol a víz és a kőzet köl­csönhatásba lépnek: ahol a víz le­szivárog, kapcsolatba lép a forró kő­zettel és vegyületekkel, redukáló­szerekkel töltődik fel. Amikor ezek a redukálószerek oxidálószerekkel találkoznak, reakcióba lépnek. Pap­palardo szerint ezek a reakciók éle­tet hozhatnak létre az Európé óce­ánjának fenekén, akár akkor is, ha nincs fény, amely lehetővé tenné a (Shutterstocck) fotoszintézist. Az űrszonda képes lesz elemezni a jégréteg alól a fel­színre bugyogó vízben lévő vegyi anyagokat. Akár mintákat is gyűjthet azokból a páraoszlopokból, ame­lyek úgy tűnnek, mintha a Jupiter holdjának bizonyos területein lö­vellnének ki az űrbe.

Next

/
Thumbnails
Contents