Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-02 / 26. szám
www.ujszo.com I 2021. február 2. KULTÚRA 113 Haverunk, a csóró Sanyika Veres István nem a költészet, hanem a szabadságvágy felől közelíti meg Petőfit JUHÁSZ KATALIN A legmenőbb utazó bloggerek ie szégyenkezve csuknák össze a szelfibotot, ha tudnák, milyen körülmények között barangolta be Petőfi anno az országot, hány kilomátert tett meg gyalogszerrel, szekéren, rossz cipőben, legtöbbször korgé gyomorral. A Pozsonyi mesék könyvsorozat célközönségéhez közelebb áll a szegénylegény, mint a poéta figurája, és Veres István jó érzékkel ezt a Petőfit mutatja meg, némi várostörténettel fűszerezve meséjét, és itt-ott utalva a majdani nagy költő életművére. Az alföld néhány sorát például a munkahivatalban szavalja el Petőfi egy ügyintézőnek, a Távolból című vers ötlete pedig (amely tényleg Pozsonyban született 1843-ban) a Duna-parti Zuckermandel negyed egyik vendéglőjében fogant, melankolikus hangulatban, amikor a barátai azt várták, mikor mond valami vicceset. „De Sanyika aznap semennyire sem volt partiarc”. A nyelv és a szituációk abszolút maiak, csak a körülmények utalnak a korabeli állapotokra. A költészettel még csak kokettáló, színészi álmokat dédelgető fiatalember pozsonyi tartózkodásáról keveset olvashatunk az életrajzokban, pedig nem csak átutazó volt, hanem pörgős tempójához képest elég hosszú időt, egy hónapot töltött Pozsonyban 1841-ben, majd két év múlva visszatért, aztán 1848-ban is megfordult a városban. A Pozsonyi mesék könyvsorozat célközönsége számára fontosabb a történet, mint a történelmi hitelesség, vagy akár a pontos kronológia, de a legfontosabb dolgok azért stimmelnek: Petőfi mindig és mindenütt kultikus figura volt, barátok vették körül (és segítették ki szállással, kajával), Pozsonyban nem vették fel színésznek, ezért jobb híján újságmásolásból tartotta fenn magát. Kikacsintás a szülők felé: az akkor alakuló ligeti társulatba azért nem került be, mert egy fejes gyerekét vették fel helyette, akinek a papája támogatta a színházat. Ilyen irodalmi csibészkedésből szerencsére van még jó pár, például amikor barátai megkérdezik Petőfit, miért rúgták őt ki a Selmecbányái evangélikus líceumból. „Nem vagy itt jó helyen, nem vagy való nekem - ezekkel a fennkölt szavakkal tanácsolt el Boleman tanár úr. Fogtam a barna bőröndöm, és eljöttem, ami nem megy, azt nem kell erőltetni.” Ekkor a szülők kacagnak fel, nem a gyerekek, feltéve, hogy olvasnak még közösen mesét manapság valahol. A nyelv tehát abszolút mai, a dialógusok különösen. „ — Össze fog jönni az a színészkedés neked, én érzem. Te egy híres magyar színész leszel, Sándor, olyan híres, hogy talán egy utcát is elneveznek majd rólad... Vagy kettőt.- Hát ha olyan nagy tehetségem van a színészkedéshez, most egy ideig el kell játszanom a katona szerepét. Legalább enni kapok, meg felfedezek néhány ismeretlen régiót.- Nem tudom, a belföldi turizmus szerintem nem a te műfajod”. így beszélgetnek a jövőről pápai rokonával Orlai Petries Somával, aki szerencsére valós személy, mert különben nem aludhatott volna náluk Petőfi, útban Pozsony felé. Azt, hogy tényleg kapott-e egy pár használt cipőt tőlük, hogy ne mezítláb kelljen tovább gyalogolnia, nincs benne az irodalomtörténetben. De térjünk vissza a katonáskodáshoz, és mutassunk meg még egy remekbe szabott összekacsintást. Itáliába vezénylik az egységüket, ami nagyon is kedvére van Petőfinek, aztán útközben módosul a haditerv. „ - Ah, Sándor, mégsem megyünk Olaszba! Horvátba megyünk, most jött a parancs, kihallgattam a sátor mellett beszélgető tiszteket...” Ez a tengerparti turistaretorika ismét csak mosolyt csal a felnőttek arcára, úgyhogy lassan kimondhatjuk, hogy igazi minőségi családi együttlét lehetőségét kínálja ez a mesekönyv. A kicsik szinte észrevétlenül tanulnak meg egyet s mást a korabeli Pozsonyról, haverkodnak össze Petőfivel, és közben kapnak egy hagyományos szegénylegénymesét. Amelynek a vége felé egy aktuális utalás is elhangzik, amelyről szintén érdemes közösen elbeszélgetni. Petőfi az országgyűlés idején a következőképpen magyarázza el egy újságmásoló kollégájának munkájuk értelmét: „ - Ha Kossuth szidja Bécset, ők azt írják, Kossuth hazugságokkal próbálta lejáratni a királyt. Mi meg azt, hogy Kossuth jól megüzente a királynak, miért nyomorog a magyar nép. Érted már?-Mit? —Hogy mi az igazság elferdítése.- Szerintem értem, de a királypárti lap szerint meg mi ferdítünk. Akkor nekik is van egy igazságuk, meg nekünk is?- Sajnos igen. Úgyhogy ezt meg kell csinálnunk, mert enélkül csak a hazugságot kapnák az olvasók. Aztán ha ez kitisztul, és győz a jó ügy, soha többé nem lesznek már álhírek”. A szerzőnek már jelent meg könyve a Pozsonyi mesék sorozatban, a Széchenyi Istvánról szóló történetek legalább ilyen viccesek és elgondolkodtatóak voltak. Érdemes megismerkedni azokkal is. Parázs Bianka illusztrációi ugyanolyan karakteresek, mint a szöveg, és ugyanúgy ott bujkál bennük a humor is. A rajzok szinte körbeölelik a meséket, az oldalak fantáziadús tördelése pedig minden lapozáskor meglepetéseket kínál. A könyv a város történetét tíz éve kutató Pozsonyi Kifli Polgári Társulás honlapján rendelhető meg. Veres István: Petőfi, Pozsonyi mesék. Illusztrálta: Parázs Bianka. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás, Pozsony, 2020,55 oldal. Enyedi Ildikó a Berlinale zsűrijében Berlin. Hat korábbi Aranymedve díjas film rendezője, köztük Enyedi Ildikó vesz részt az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének munkájában. A Berlinale díjait a szervezők tegnapi közleménye szerint Enyedi Ildikó (Testről és lélekről), Mohammed Raszulof (Nincs gonosz), Adina Pintilie (Ne érints meg!), Gianfranco Rosi (Tűz a tengeren), Nadav Lapid (Synonymes) és Jasmila Zbanic (Szerelmem, Szarajevó) ítéli majd oda. Mivel Raszulof továbbra sem hagyhatja el Iránt, ő online vesz majd részt a testület munkájában. Zsűrielnököt pedig idén nem neveztek ki. A zsűritagok karantént követően a fesztivál mozijában nézik meg a versenyfilmeket, Berlinben - fűzte hozzá Mariette Rissenbeek fesztiváligazgató. A 2021-es Berlinalét két részletben rendezik meg: a pandémia miatt tavasszal és nyáron tartják meg a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválját. A szakmai kísérőrendezvényeket online tartják meg már márciusban, a nagyközönségnek szervezett vetítéseket pedig elhalasztják júniusra. Enyedi Ildikó (Szkárossy Zsuzsa felvétele) Mariette Rissenbeek korábban elmondta, hogy nagy a kínálat filmekből, az idei, 71. fesztiválra kétszázzal több produkcióval pályáztak, mint a tavalyira. A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb nemzetközi filmfesztiválok egyike. (MTI) Egy svéd ápolónő lesz a Göteborgi Filmfesztivál egyetlen nézője Egy svád ápolónőt, mozirajongót hívott meg egyetlen názőként a Göteborgi Filmfesztivál. Stockholm. A 45 országból érkezett 12 ezer jelentkezőből kiválasztott Lisa Enroth egy távoli szigeten egyedül nézheti meg az ez évi fesztivál filmjeit egy héten át. A koronavírus-járvány miatt, amikor a világ számos országában zárva vannak a filmszínházak, Skandinávia legnagyobb filmfesztiválja a Pater Noster-szigeten hoz létre egy izolált mozit egy világítótoronyban. „Évtizedeket töltöttem el az egészségügyben hallgatva, kezelve, vigasztalva a betegeket. Úgy érzem, mára energiám lemerült” - mondta a 41 éves Enroth. Rajta kívül csak egy biztonsági ember tartózkodik a szigeten, aki a mozigépész feladatait is ellátja. A jelentkezőknek különböző teszteket kellett kitölteniük, és több interjút is készítettek velük a szervezők, amíg megtalálták a győztest. A filmes ismeretek mellett azt is vizsgálták pszichológiai tesztekkel, hogyan viselik az egyedüllétet. A Svédország nyugati partjainál lévő apró, mindössze 0,81 négyzetkilométeres sziklás szigeten csupán egy 1868 óta működő világítótorony és néhány épület található. Az egyik egy szálloda, amelynek építését tavaly szeptemberben fejezték be, mivel a turizmust is szeretnék felélénkíteni a környéken. A sziget azért kapta a Pater Noster (Miatyánk) nevet, mert veszélyes zátonyok között helyezkedik el, és sok a vihar arrafelé, ezért a múltban a tengerészek mindig hangosan imádkoztak, amikor a közelébe értek. „A szél, a tenger és az a lehetőség, A különleges „fesztiválsziget" (Fotó: Goteborgi Filmfesztivál) hogy a jelen valóságban valami teljesen más dolognak lehetek a része egy hétig, nagyon vonzó” - tette hozzá a szerencsés kiválasztott, aki naponta videónaplót fog vezetni, amelyet közzétesznek a fesztivál honlapján. Enroth egy héten át hetven premiert fog megnézni a fesztiválon, amelynek idén a közösségi távolságtartás a fo témája.- „Nagyon heíyes, hogy ezt a páratlan lehetőséget az egészségügyi rendszer egyik hősének adhatjuk, aki nagyon keményen dolgozik a koronavírus-járvány ellen” - mondta Mirja Wester, a fesztivál igazgatója. A 44. Göteborgi Filmfesztivál online formában zajlik idén. Mindössze egyetlen néző számára tartanak egy-egy vetítést Göteborgban a Scandinavium Arénában és egy moziban is. (MTI, juk)
