Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-17 / 39. szám

www.ujszo.com | 2021. február 17. RÉGIÓ I 5 Idősgondozás a koronavírus-járvány idején „Olyan, mintha sok nagymamánk és nagypapánk lenne" - szemlélteti a gon­dozók és gondozottak viszonyát Czére Silvia és Balázs (A szerző felvétele) KISS BARTALOS ÉVA Gondozószolgálatot üzemel­tetnek, gondozókat kópeznek, saját nagyszülőik már nem élnek, mégis több tucat nagy­mamát és nagypapát látnak el naponta a bősi Pro Bono Polgári Társulás tagjai és munkatársai. Fejlesztenék is a szolgáltatásaikat, a helyzet azonban nem egyszerű. FT.Tl Ott segítenek, ahol a legnagyobb szükség van rá, főleg most, a koro­navírus miatti korlátozások idején, amikor úgy kell gondoskodni a be­tegekről, és nem csak az idősebb kor­osztályba tartozókról, hogy ne ve­szélyeztessük őket felesleges talál­kozásokkal, ne tegyük ki őket a fer­tőzésveszélynek. A két nagy egész­ségbiztosító azonban nem partner ebben. Bár a társulás tagjai időt és anyagiakat nem kímélve mindent előkészítettek az egészségügyi szol­gáltatáshoz, beszerezték a szükséges eszközöket, számítógépes progra­mokat, külön helyiséget alakítottak ki a nővérkéknek, a társulás többszöri sikertelen próbálkozás után sem tu­dott szerződést kötni a két egészség­­biztosítóval. Emiatt ideiglenesen fel kellett számolniuk az úgynevezett ADOS-szolgáltatást, vagyis a házi betegápolási ügynökséget. Segítség csak pénzért A betegek helyzete nem egyszerű, mivel egyre többen szorulnának szakszerű ellátásra a saját otthonuk­ban, időt és pénzt spórolva, kímélve az ugyancsak leterhelt egészségügyi személyzetet az orvosi rendelőkben és a kórházakban. „Más szóval, ha a beteg mégis a társaságtól igényelne szakképzett egészségügyi nővért, aki injekciót szúr, infúzióval csilla­pítja a beteg fájdalmát, kötözi annak sebeit, azt jelen helyzetben a saját zsebéből kellene finanszíroznia. Kérdés, miért kérnénk pénzt a be­tegtől a gyors és szakszerű ellátásért, ha ő egész életében becsületesen fi­zette az egészségbiztosítási járulé­kát?” - mutat rá a rendszer hiányos­ságaira, hibáira Czére Silvia, a tár­sulás tagja. Problémát okoz az is, hogy a gondozószolgálat keretében a saját ügyfeleikhez is másik ADOS- szolgáltatót kell megszólítaniuk. „Sokkal egyszerűbb lenne, ha társu­lásunknak lehetősége lenne ezt meg­oldani, gördülékenyebbé tenné a fo­lyamatot. Bár három éve vívunk szélmalomharcot, próbálkozunk, a három egészségbiztosító közül csak A legveszélyeztetettebb korcsoport még nehezebben viseli a fertőzés terjedése miatti korlátozásokat. az Uniontól kaptunk szerződést, a Dövera és az Általános Egészség­­biztosító (VsZP) azzal utasította el a kérvényeinket, hogy van elég ADOS szolgáltató és nővér, aki ellátja ezt a feladatot. Ez nem fedi a valóságot a mindennapi életben, amit mi a gon­dozás folyamán is észlelünk. Hiába adtunk be több kérvényt is, még nem látjuk a fényt az alagút végén, mi­közben szinte naponta újabb betegek keresnek meg, akik szívesen vennék, ha a többi mellett ezt a fajta szolgál­tatást újra tudnánk indítani” - foly­tatta Czére Silvia. Szűkszavú felelet Az ügyben megkerestük az Álta­lános Egészségbiztosítót, megkér­deztük, hány ADOS-szolgáltató van Nagyszombat megyében, mi alapján döntik el, melyik szolgáltatóval köt­nek szerződést. A jelenlegi állomány elegendő-e ahhoz, hogy teljesítsék a páciensek igényeit? Matej Neuman, a biztosító szóvivője csak annyit kö­zölt, hogy tekintettel a biztosítottak számára elegendő az ADOS- szolgáltatást nyújtók hálózata Nagy­szombat megyében. kapnak a résztvevők. Sokan ugyanis Németországban vagy Ausztriában próbálnak szerencsét a tanfolyam el­végzése után, mások itthon marad­nak, itt is bőven van igény a gondo­zókra, de nem mindenkinek való ez a fajta hivatás. Erre sokan csak a gya­korlati képzés alatt döbbennek rá. A koronavírus miatti korlátozások mi­att szünetel a képzés, de más tevé­kenységet is fel kell függeszteni. okozott fennakadást a rászorulók el­látásában. Itt szükség van bizonyos állandóságra, egy idős emberhez mindig ugyanaz a gondozónő jár. Ez ugyanis egy bizalmi viszony az ügy­fél és a gondozónő között” - mondja Czére Silvia. A gondozó segít az idő­­; seknek a napi rutin elvégzésében, a tisztálkodásban, a gyógyszerek he­­; lyes beszedésében, a főzésben. De ugyanilyen fontosak a közös prog­ramok, a séta, a beszélgetés, főleg most, hogy még inkább beszűkült az idősek mozgástere. A bizalmi vi­szony kölcsönös, nem csak ráutalt­ságról beszélhetünk, hiszen sok gon­dozó munkaidőn kívül is be-benéz a gondozotthoz, az idős elveszítése pedig benne is nagy űrt hagy. „A gondozó is nehezen éli meg, sokan be is fejezik”-jegyzi meg Silvia. Az el­­: múlt időszakban sajnos sok ilyen : esettel találkoztak. Januárban azon­ban lezárult a projekt, így egyelőre fel : kell függeszteniük a szolgáltatást, ami senkinek sem jó. ,,Az idős em­berek nem lesznek fiatalabbak, a gondozók pedig várják, hogy újra munkába léphessenek” - vázolja a helyzetet Silvia, aki a polgári társu­lás ügyeinek rendezése mellett maga is részt vesz a mindennapi gondo­zásban. Félje, Balázs a betegek és idősek szállításáról gondoskodik. A szociális szolgáltatás keretében spe­ciális autóval tudják kivizsgálásra, ; tesztre szállítani az időseket. A be­­j épített emelőszerkezetnek köszön­­; hetően nem mozgatják feleslegesen a betegeket. „A beteg kíséretéről is gondoskodunk. Egyszerre csak egy beteget szállítunk, kísérőként egy ; családtag jöhet a beteggel. Ha a csa­­; ládtagok nem érnek rá, akkor segí­tünk is a betegnek, ha kell, öltöztet­jük a kivizsgálás során, ha szükség : van rá tolmácsolunk, kiváltjuk a : gyógyszereket és hasonlók” - sorol­ja a feladatokat Balázs. Leállta kópzós Czére Silvia és férje, Balázs fogad a társulás bősi székhelyén, az üres tanteremben ülünk. Normális hely­zetben itt tartják a tanfolyamokat azoknak, akik gondozni szeremének, könnyebbé tenni a főleg idős, rászo­ruló emberek mindennapjait. Az akkreditált képzés sikeres elvégzése után szlovák és német bizonyítványt Folytonosság kellene A munkaügyi minisztériumon ke­resztül futó projekt keretében gon­dozónőket közvetítenek a családok­hoz, a rászoruló, idős emberek mel- i lé. „Ezt a több mint két éve működő projektet nem érintette a járvány. Persze, a gondozónők, illetve a gon­dozottak között is előfordult, hogy I valaki karanténba került, de ez sem Érsekújvárban több koronavírusos beteg szorul utókezelésre SZÁZ ILDIKÓ Simona egészségügyi dolgo­zóként két alkalommal esett át koronavírus-fertőzésen, ám a felépülését követően is számos kellemetlen tünettel kellett megküzdenie, mint amilyen a hidegrázás, a gyors szívverés, a hasmenés, vagy a pánikhangulat. iij -t A*BE33 Több szakorvost is meglátogatott, számos kivizsgáláson esett át, míg végül az ideggyógyászati klinikára került. „Állandóan tevékeny, hiper­­aktív, dolgos ember vagyok, nem ér­tettem, mi történik velem, mielőbb szerettem volna visszatérni a munka­helyemre. A második koronavírus­­fertőzés után a legrosszabb a szoron­gás volt, a nyomás a tüdőn, az ajkak, az egyes testrészek zsibbadása. Gyenge az ellenálló képességem, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy télen kevesebbet mozgok, mert hi­deg van, és mert ismét hörgőgyulla­dásom van” - mondta Simona. A koronavírus-utókezelés kapcsán Ján Bacek kórházi szóvivő elmond­ta, Nagy-Britanniában már 2020 ok­tóberében felhívták az orvosok a fi­gyelmet a Covid-19-fertőzésen át­esett betegek utólagos, hosszan tartó tüneteire, amelyek lehetnek könnyebb lefolyásúak, mint amilyen a szaglás és ízlelés elvesztése, de okozhatnak akár agysérülést, vagy a perifériás idegrendszer sérülését is. Dasa Viszlayová, az Ersekújvári Oktató Kórház és Rendelőintézet ideggyógyászati klinikájának a főor­vosa hangsúlyozta, hogy a koronavírus-fertőzésen átesett bete­gek mintegy egyharmadának kell megküzdenie utólagos tünetekkel. Ilyen a folytonos fáradtságérzet, fej­fájás, szaglás és ízlelés elvesztése, de vannak tünetek, melyekkel orvosi, kórházi kezelésre szorulnak. Az utóbbi három hónapban mintegy hat­van beteget kezeltek különféle utó­tünetekkel, központiidegrendszer­­gyulladással, epilepsziás problémák­kal. Krónikus Covidnak nevezik, amikor a fertőzést követő tizenkét hétben is különféle panaszaik van­nak a betegeknek, zsibbadnak a vég­tagjaik, hasmenésük van, hánynak, erős szívdobogásra panaszkodnak, vagy depressziósak, esetleg szo­rongásos zavarokkal küzdenek. Az egészségügyi szakember sze­rint nagyobb hangsúlyt kell helyez­ni az utókezelésre, és úgynevezett post-Covid központokat kellene lé­tesíteni. Már 60 beteget kezeltek utótünetek miatt (A szerző illusztrációs felvétele) Fülesbaglyok a nyárasdi fenyőfán (Somogyi Tibor felvétele) Téli bagolypihenő SOMOGYI KATALIN rra-ren A védett fülesbaglyok tömege­sen lepték el a templom és a papiak környékét. A helyiek már meg­szokták, hiszen évek óta megszo­kott forgatókönyvről van szó. Fő­leg a fenyőfák oltalmazó búvóhe­lyeit keresik, ahol rejtve maradnak a rájuk vadászó ragadozóktól. De az év többi szakaszában is szeretik ezt a környéket, mert elegendő táplá­lékot találnák a közelben. „Úgy lá­tom az utóbbi évben növekedett a létszámuk, jól érzik magukat a fa­lunkban, mert nemcsak a templom mellett, de az iskolaudvarban és a majorban is tanyáznak. A helyiek már megszokták, hogy itt vannak és senki nem bántja őket, hiszen hasz­nos munkások, mert megfogják az egereket” - mondta mosolyogva Bacsó László polgármester. „Egész Szlovákiában figyeljük a fülesbag­lyok téli pihenőhelyeit, ezek közé tartozik a nyárasdi is. Általában fe­nyőerdőket, vagy a fenyőkkel sű­rűbben beültetett területeket része­sítik előnyben, mert itt el tudnak bújni a ragadozó madarak elől. Akár 50, sőt 100 tagú kolóniák is letele­pedhetnek egy-egy nekik megfele­lő területen, főleg ha elegendő táp­lálékok azaz mezei egeret is talál­nak itt. Kollégáimmal együtt a töb­bi értékes és ritka ragadozó madár mellett a fülesbaglyok élőhelyeit is rendszeresen figyeljük és próbáljuk védeni őket” - nyilatkozta az Új Szónak Jozef Chavko, a Ragado­zók Védelme Szlovákiában elne­vezésű szervezet elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents