Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-16 / 38. szám
KÖZÉLET A koronavírus-járvány súlyosan megbetegítette a világ demokráciáit is Szlovákia demokráciaindexe meglehetősen nagy visszaesést produkált, ami a politikai részvétel és kultúra gyatra minőségével magyarázható (TASR-felvétel) FINTAMÁRK Válságban megroppannak a demokráciák - ez az egyik legfontosabb tanulsága a The Economist hírmagazin legújabb, 2020-ra vonatkozó demokráciaindexánek. A világ minden szegletáben csökkentek az átlagos értékelések, ás Európa sem áll valami fényesen - a koronavírus megbetegíti a társadalmi berendezkedésünket is. A The Economist demokráciaindexe 165 országban vizsgálja a rendszerek állapotát, öt kategória alapján: számba veszi a választások szabadságát és a pluralizmust, a kormány működőképességét, a politikai részvétel milyenségét, a politikai kultúrát és a civil szabadságjogokat. Ezek alapján négy kategóriába sorolja az államokat: vannak a teljes demokráciák, a hibás demokráciák, a hibrid rezsimek és az autoriter rézsűnek. Irány lefelé Az Economist felmérése szerint 2020-ban a világ lakosságának kevesebb mint fele élt demokratikus országban, és csak 8,4 százalékuk teljes demokráciában. A felmérés készítői megjegyzik azt is: a demokratikus trendek az elmúlt években világszerte nagyon sok helyen leszálló ágban voltak, és a koronavírusjárvány erre még ráerősített. A 2020- as eredmények jelentős visszaesést jelentenek, és ez nagyrészt annak következménye, hogy a kormányok válságkezelő intézkedései jelentősen beavatkoztak az egyéni és civil szabadságjogokba. Összességében a világ összes régiójában, a 167 vizsgált országból 116-ban tapasztaltak visszaesést 2019-hez képest, és mindössze 38 ország volt képes javítani demokráciaindexén. Három távol-keleti és egy európai ország volt csupán, mely felfelé váltott kategóriát: Japán, Dél-Korea és Tajvan hibás demokráciából teljes demokráciává avanzsáltak, Albánia pedig hibrid rezsimből lett hibás demokrácia. Ellenkező irányba viszont két nyugat-európai állam is elindult: Franciaország és Portugália is elveszítette 2019-ben megszerzett teljes demokrácia titulusát. Nyugatról keletre A demokratikus berendezkedés alapjait elsősorban a koronavírusjárvány kezelésének mikéntjei kezdték ki. Emberek millióinak kellett lemondaniuk szabadságjogaik egy részéről azért, hogy a vírus terjedése lelassuljon vagy megálljon, a kormányoknak pedig kézenfekvő módon meg kellett hozniuk a korlátozó intézkedéseket a közösségi távolságtartásért - holott amikor 2020 elején a kínai hatóságok lezárták a 11 milliós Vuhant, majd egyre több tartományt, és 760 millió ember kényszerült bezárkózni, Nyugaton abban a hitben voltak a döntéshozók, hogy ezt nálunk nem lehet végrehajtani. Az Economist elemzői azonban rámutatnak: a vírus terjedésével egyre több demokráciának kellett szembenéznie a dilemmával, háttérbe szorulhatnak az állampolgári szabadságjogok, hogy életeket mentsenek, és lehet-e igazolni a szabadság átmeneti felfüggesztését a vírus elleniharccal. És amíg az autoriter kínai államapparátusnak nem voltak ilyen dilemmái, a nyugati demokráciákban egyre-másra merültek fel a problémák, amire nehéz volt választ találni. A mozgásszabadság, a gyülekezés szabadsága és egyéb más, alapvető szabadságjogok felfüggesztése vagy korlátozása mellett megjelent a vita arról, lehet-e bízni az állampolgárok felelősségtudatában, és önkéntessé lehet-e tenni a járványellenes intézkedéseket. És felmerült a szólásszabadsággal kapcsolatos vita, mely szerint lehet-e cenzúrázni, elnyomni a korlátozó intézkedéseket és a teljes bezárkózást támadó véleményeket. Az Economist elemzői ugyanis megjegyzik: bár a bezárkózásszkeptikusok nemigen álltak elő jobb alternatívával, nagyon sok általuk feltett kérdés társadalmi vitára volt érdemes. Az pedig, hogy a demokratikus országokban nagyon sok politikus és média hajlamos volt visszafogni, esetenként cenzúrázni ezeket a hangokat, ellentétes a demokratikus alapelvekkel, és meglehetősen riasztó. Az elemzés rámutat arra is, hogy a világjárvány felgyorsította az erőegyensúly nyugat-keleti elbillenését - ez pedig abban is megnyilvánul, hogy míg a Távol-Keleten három új teljes demokrácia (Japán, Dél-Korea, Tajvan) született, Nyugat-Európában két teljes demokrácia (Franciaország, Portugália) lett hibás demokráciává. Kelet- Ázsia a járványokkal kapcsolatos korábbi tapasztalatainak köszönhetően jobban kezelte a járványt, mint bárki más, kevesebb volt a halálos áldozat, és gyorsabban gyógyul a gazdaság is. Európa ugyanakkor nem kezelte jól a járványt, amire Kína előszeretettel rá is mutat. így teljesít a régiónk Az Economist indexe 1-től 10-ig terjedő skálán méri a rendszereket: tíz pontot a legtökéletesebb demokrácia kaphat, ehhez legközelebb Norvégia áll (9,81 pont), kicsit lemaradva Izland (9,37 pont) és Svédország (9,26 pont). Közép-Kelet- Európában azonban nincsenek ilyen magas számok. Csehország értékelése például 7,67, Szlovéniáé 7,54, Szlovákiáé 6,97, Lengyelországé 6,85, Magyarországé pedig 6,56 pont, mindegyik ország a hibás demokrácia kategóriába tartozik. A minőségi átlag évek óta csökken, és az Economist megjegyzi, a válságidőkben itt különösen törékeny a demokrácia - a járvány rámutatott arra, milyen könnyen hajlandók feláldozni az itteni kormányok az állampolgári jogokat vészhelyzetben, illetve mennyire gyengén működnek az intézmények és a politikai kultúra. Egyedül Lengyelország számai emelkedtek - elsősorban a kormány intézkedései elleni törvényes tüntetéseknek köszönhetően az év második felében, illetve azért, mert az emberek egyre kevéssé támogatják a túl erős vezetőket. Lengyelország így megelőzte Magyarországot a régióban, ám még mindig messze elmarad a régió éllovasaitól, Csehországtól és Szlovéniától. Szlovák zuhanás Szlovákia meglehetősen nagy visszaesést produkált: az egy évvel ezelőtti 7,17-es index 6,97-re esett vissza. Ha a részindexeket nézzük, elsősorban a kormány működése, a politikai részvétel, illetve a politikai kultúra gyenge minősége húzza vissza az értékelést - főleg ez utóbbi kettőben teljesítenek jobban szomszédaink. A politikai kultúra hiányáról a régióban az Economist megjegyzi: az alacsony átlagpontszám azt jelenti, hogy aggasztó mértékben esik vissza a régióban a demokrácia támogatottsága. Ez pedig annak a tünete, hogy a demokrácia komoly betegségben szenved, és a lakosság elégedetlen a régióban uralkodó politikai status quóval. Mindez pedig az „erős ember” típusú politikusok és vezetők egyre növekvő támogatottságához vezethet. Lakosok számára vetített halálesetek: már Szlovákia a világon a legrosszabb ÖSSZEFOGLALÓ Bár a hétvégi antigéntesztelések az előző hétvégével összehasonlítva átlagban kevesebb pozitív eredményt mutattak ki az egyes régiókban, összességében nem javul a helyzet, sőt. A lakosok száméhoz képest mér Szlovákiában halnak meg a legtöbben a koronavírusban. Pozsony. Mivel a hétvégén az állami számítógépes rendszer tervezett karbantartása miatt nem tették közzé az aktuális statisztikai adatokat, csak tegnap délelőtt derült ki, hogy a hétvégén tovább romlott a járványhelyzet az országban. Az antigéntesztelések során az egyes önkormányzatok által közzétett adatok szerint ugyan kevesebb pozitív esetet találtak, mint egy héttel korábban, tovább nőtt viszont a halálesetek száma, s a kórházban kezelt személyek száma is újabb rekordot döntött. Szomorú statisztika Az elmúlt két napban összesen 140 ember halt meg koronavírusban, aj árvány kitörése óta már 5952-re emelkedett az áldozatok száma. Szlovákia ezen a téren a legrosszabb országok közé tartozik a világon. Egymillió lakosra számítva egyetlenegy országban sem halt meg egy hét alatt több ember, mint Szlovákiában - ezen a téren az Our world in data nemzetközi portál szerint az elmúlt hét végén már Portugáliát is megelőztük. Portugália után a második helyen vagyunk, ha az egy hét alatt elhunyt személyek számát százezer lakosra számítjuk - tette közzé tegnap a The New York Times. Szombaton 7597 PCR-tesztet végeztek el, és 1448 újabb esetben mutatták ki az új típusú koronavírusfertőzést Szlovákiában. A legtöbb fertőzött a Trencséni (274), a Nagyszombati (218) és a Kassai (206) kerületben volt. Avasámapi2775 PCR- tesztből 572 embernél mutatták ki az új típusú koronavírus-fertőzést Szlovákiában. Ezen a napon a Pozsonyi (153), a Besztercebányai (60) és a Nagyszombati (51) kerületben találták a legtöbb fertőzöttet. A hétvégén elvégzett antigéntesztek eredménye tegnap nem volt teljes, ugyanis az összesítés nem tartalmazta az önkormányzatok által is üzemeltetett minden mintavételi pont eredményét. Kórházak: újabb rekord A kórházakra nehezedő nyomást sem sikerül csökkenteni. Vasárnap este 3895 személyt kezeltek koronavírus miatt kórházban, ami új rekordérték. Ebből 269 páciens volt intenzív osztályon és 321 személy volt lélegeztetőgépre kapcsolva. Az állami statisztika szerint a hétvégén egyetlenegy személy sem gyógyult ki a fertőzésből, ám emelkedett a beoltottak száma. Szombaton és vasárnap összesen 10 600 ember kapta meg a vakcinát, amivel a beoltottak száma átlépte a 235 ezret. 62 700 személy már a második vakcinát is megkapta. (dp, tasr) 2021. február 16.1 www.ujszo.com 2 I
