Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-12 / 35. szám
B ÍZVILÁG ■ 2021, FEBRUÁR 12. Hajdinás lecsó túrógombóccal Hozzávalók (4 főre): A lecsóhoz: 150 g hajdina, 4 ek olaj, 2 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 tk sűrített paradicsom, 2 paprika, másfél ek fűszerpaprika, 60 dkg paradicsom, só, hors, 1 tk őrölt kömény, víz, 1 csokor friss bazsalikom, 1 csokor friss petrezselyemzöld. A gombócokhoz: 250 g túró, 250 g friss spenót (felaprítva), 80 g parmezán (reszelve), 30 g étkezési keményítő, 25 g búzadara, 1 tojás, 1 gerezd fokhagyma (reszelve), frissen reszelt szerecsendió. Elkészítés: Először a feltétnek állunk neki: a gombóc hozzávalóit alaposan összekeverjük, 15 percig állni hagyjuk. Utána közepes méretű golyókat formázunk a masszából, és 180 fokra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben 30 perc alatt megsütjük. Közben a hajdinát forró, sós vízben a csomagolásán feltüntetett módon puhára főzzük, leszűrjük, félretesszük. Egy nagyobb serpenyőben üvegesre pároljuk az olajon az apróra vágott hagymát és a fokhagymát, hozzáadjuk a sűrített paradicsomot, kissé lepirítjuk. Rádobjuk a felkockázott paprikát, és amikor kicsit öszszeesett, félrehúzva rászórjuk a fűszerpaprikát. Elkeverjük, visszatoljuk a tűzre. Belerakjuk a felaprított paradicsomot, sózzuk, borsozzuk, és megszórjuk a köménnyel. Amikor kicsit rottyant, ráöntünk kb. 2 deci vizet, és szépen elrotyogtatjuk. Energiatartalom 550 kcal adag Nehézségi fok Ezt addig ismételjük, amíg az egész szaftos, lecsóállagú nem lesz. Amikor kész, belekeverjük a hajdinát, az apróra vágott bazsalikomot és petrezselymet. A golyókat ezzel a lecsóval tálaljuk. Kellevelek hajdinás töltelékkel Hozzávalók (2-4 főre, 8 tekercshez): 8 darab kellevél (kínai kel is lehet), 10 dkg hajdina, 3 főtt tojás, 1 tk olívaolaj, 15 dkg szardínia, 4 ek mustár, 1 ek vaj, 15 dkg tejföl, só, bors, fűszerpaprika. Elkészítés: A hajdinát szűrőben leöblítjük, majd felhevített serpenyőben az olívaolajon enyhén megpirítjuk (1-2 perc). Utána felöntjük 2 dl vízzel és puhára főzzük. A Energiatartalom 145 kcal főtt tojásokat meghámozzuk, darabokra vágjuk, villával öszszetörjük. A megfőtt hajdinához keverjük a tojást, a lecsepegtetett, villával összetört szardíniát, a mustárt, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. A kelleveleket 1 percre forró vízbe mártjuk. Kiszedjük, lecsepegtetjük, a vastag levélnyelet kivágjuk vagy elvékonyítjuk. Egy adag tölteléket a levelek közepére halmozunk, a levelet kétoldalt ráhajtjuk, majd a csúcsától kezdve feltekerjük. A tekercseket kivajazott sütőtálba tesszük. Rákanalazzuk a tejfölt, picit megsózzuk, és 180 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt megsütjük. Pici fűszerpaprikával megszórva kínáljuk — előételként (4 főre) vagy könynyebb főételként (2 főre). így készül az orosz blini Hozzávalók (4 főre): A blinihez: 150 g hajdinaliszt, 50 g finomliszt, 3 tojás, 4 dkg vaj, 15 dkg élesztő (friss), 125 ml tejföl, 125 ml tej, 1 mk só. A tetejére: 2 dl tejföl, 100 g füstölt hal (ízlés szerint füstölt lazac is lehet), friss kapor. Energiatartalom 510 kcal adag Nehézségi fok Elkészítés: Az élesztőt a meglangyosított tejbe morzsoljuk, és egy csipet cukorral felfuttatjuk. A kétfajta lisztet összeszitáljuk, hozzáadjuk a sót. A vajat megolvasztjuk. A felfuttatott élesztőhöz adjuk a tejfölt. Fokozatosan hozzákeverjük a lisztkeveréket, jól eldolgozzuk. Hozzáadjuk a tojássárgáját. 20 percig letakarva pihentetjük, addig a tojásfehérjéket a hűtőbe tesszük. Ha letelt a 20 perc, a tojásfehérjét habbá verjük, és hozzákeverjük a tésztához. Bő egydecis adagokban egy-egy • kanál olvasztott vajon kisütjük a bliniket. A palacsintákra a kenjük a tejfölt, ízlés szerint • teszünk rá a halból, a tetejét • kaporral díszítjük. Édesen is elkészíthető, illetve a fogyasztható. • TUDJUK VAGY HISSZUK? Tévhitek az egészséges táplálkozásról Gyerekkorunktól kezdve intelmek sorát halljuk, mit kell ennünk, innunk, hogy egészségesek legyünk - és ennek a „tudásnak” egy részét mi is továbbadjuk a gyerekeinkek. (Igyál sok tejet, attól nősz nagyra, lelkem...) Aztán felnőttként még több, nem ritkán ellentmondó információval találkozunk, miként is kellene „jól” étkezni. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány közkézen forgó tévhitet az egészséges táplálkozás tárgyköréből. Garantáltan egészséges termékeket fogyasztok. Az olyan ételek, mint például a zabpehely, a gabonakása, a joghurt, vagy a müzli vastagon szedett, nagy betűkkel egészséges termékként íródtak be a tudatunkba. Sokan azt hiszik, ha ezeket fogyasztják, akkor egészen biztosan jót tesznek maguknak, pedig nagyon nem mindegy, hogy melyiket vesszük le a boltok polcairól. Ha csak nem olvassuk el figyelmesen a termékinformációt, jó eséllyel olyan termék landol a kosarunkban, ami több hozzáadott cukrot, színezéket, ízfokozót és egyéb mesterséges anyagot tartalmaz mint amennyi hasznos, egészséges alapanyagot (ami miatt végül is pelyhet kását, müzlit vagy joghurtot fogyasztunk). Érdemes tehát megnézni a hozzávalókat a termékek dobozán. Ebben biztos vagyok, csak ezt eszem. Nem egyszerű eligazodni az alapanyagok, ételek útvesztőjében. Sokan vannak úgy vele, hogy ha megtalálták az ízlésüknek, egészséges táplálkozásról valllott elképzelésüknek megfelelő termékeket, kialakítanak egy alapvető menüsort, és szinte csak azt eszik, alig variálják. Viszont hiába áll minddez egészséges hozzávalókból, az egyoldalú táplálkozás hosszú távon nagyon káros lehet. Bizonyos tápanyagokból túl sok lesz a szervezetünkben, másokhoz viszont egyáltalán nem jutunk hozzá, így hiány keletkezik. A bioételek egészségesebbek a hagyományosnál. Az organikus termékeket környezetkímélő módon termesztik, garantáltan szintetikus anyagok, színezékek, édesítőszerek és tartósítószerek nélkül készülnek, genetikailag nem módosítottak. Ebből a szempontból mindenképpen értékesek. De hogy több tápanyagot tartalmaznak-e? Ez közel sem biztos. Eddig még senki sem tudta bebizonyítani, hogy a bio/organikus ételek jobbat tesznek a szervezetünknek, mint a „normál” élelmiszerek. Azt is érdemes tudni, hogy nem minden termékmegjelölés szabályozása egyértelmű: míg az „organikus” jelző nem kerülhet bármire, a sokak szemében szinonimának tűnő „natúr” kifejezés jóval tágabb értelemben alkalmazható, így sokszor alig több olcsó reklámfogásnál. A friss mindig jobb, mint a fagyasztott. A frissen szedett gyümölcsök, zöldségek egészségesebbek, mint a hűtött-fagyasztott társaik? A szezonban, szabadföldi körülmények között termeltek esetében ez igaz. Ám az olyan gyümölcsök, mint például a banán, a fuge, a kivi, meszsziről érkeznek a hazánkba, a legtöbbször éretlenül szedik le őket, és az útjuk során több hűtésen, melegítésen, légáramláson keresztül jutnak el hozzánk. Ennek eredményeként közel sincsen bennünk annyi énékes vitamin, mikrotápanyag, mint hinnénk. Ugyanez vonatkozik a hazai, ám nagyüzemileg, mesterséges körülmények között termesztett vagy tárolt gyümölcsökre, zöldségekre. Valószínűleg mindenki vett már például olyan almát, körtét, amiről gyorsan kiderült, hogy sem íze, sem leve, sem illata - kell-e többet mondanunk? Ezzel szemben az utóbbi évtizedekben a modern, kíméletes eljárásoknak köszönhetően a mirelit termékek képesek értékes tápanyagaik nagy részét megőrizni, tehát a téli időszakban nagyon is hasznos alapanyagok. A barna színű kenyerek jobbak, mint a világosak. Attól, hogy a kenyér sötét színű, közel sem biztos, hogy teljes kiőrlésű lisztből készült. Simán hozzáadhattak egy kis ételszínezéket vagy barnás karamelloldatot, ami megváltoztatja a kenyér eredeti színét. Ha mindenképpen egészségesebb pékárut szeretnénk venni, csak olyat érdemes választani, aminek a „teljes kiőrlésű/rozs/ zab/stb.” lisztkeverék az első számú összetevője az apró betűs résznél. A hús egészségtelen. Akár egészségtudatos megközelítésből, akár etikai megfontolásból, egyre többen döntenek a vegetáriánus és a vegán táplálkozás mellett. Ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy a hús egészségtelen, illetve hogy aki nem eszik húst, az egészségesen táplálkozik. Valóban vannak olyan húsok, például a marha- vagy a disznóhús, amiknek nem ajánlott a gyakori fogyasztása, de a sovány húsok, mint például a csirke, a halak nem ebbe a kategóriába sorolandók. A hús is tartalmaz az ember számára nélkülözhetetlen tápanyagokat, a vegetáriánus vagy vegán életmódot folytatóknak pedig figyelniük kell rá, hogy megfelelően pótoljanak például bizonyos fehérjéket. Odafigyelek a részletekre is, csak cukormentes, multivitaminos üdítőket fogyasztok. Zéró kalória, tökéletes ízhatás - halljuk a cukormentes üdítőitalok reklámjaiban. De a szervezetet nem lehet becsapni. Kimutatott tény, hogy cukormentes üdítők fogyasztása mellett számos egyéb forrásból fölösleges kalóriákat viszünk be. Egyrészt könnyebben elcsábulunk egy kis nassolásra, mert a nullkalóriás üdítő fogyasztása feloldoz bűneink alól, másrészt a szervezet az édes ízhez energiabevitelt is társít. Ez azt jelenti, hogy ha megvolt az édes íz élménye, akkor testünk várja a hozzá társított energiát, ha ezt nem kapja meg, más forrásból követeli. Éhségérzet jelentkezik, és ennek következtében a táplálékfelvétel révén előbb vagy utóbb úgyis beviszszük a kalóriákat. Tévesen gondoljuk egészségesnek a multivitaminos üdítőket is: gyümölcstartalmuk csekély, a hozzáadott cukor sok, a vitamin pedig mind mesterséges. Az ilyen üdítőkben rengeteg pluszkalória van, ha valaki egész nap ezzel oltja a szóróját, az a testsúlyán is meg fog látszani. Csak kicsit jobb a helyzet a bolti dobozos gyümölcslevekkel — nem bűn meginni belőlük alkalmanként egy-egy pohárral, de egészségesnek ne nevezzük őket. Általában rengeteg tartósítószer és színezőanyag van bennük, az alacsony vitamintartalomról nem is beszélve. (wellandfit, mindmegette, webbeteg, ú) A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Az ízvilágban használt képek forrása: shutterstock.com Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - ízvilág, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3.
