Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-02 / 26. szám
2 KÖZÉLET 2021. február 2.1 www.ujszo.com Imrecze előzetes letartóztatásáról döntött a bíróság Bazin. Nem védekezhet szabadlábon Frantisek Imrecze, a központi adó- és vámhivatal volt igazgatója - döntött tegnap Bazinban a Specializált Büntetőbíróság vizsgálóbírója. A döntés nem jogerős. Juraj Gavalec, Imrecze védőügyvédje elmondta: fellebbeztek a határozat ellen. Imreczén kívül a bíróság tegnap előzetes letartóztatásba küldte Milan Gregát, az adó- és vámhivatal informatikai osztályának volt igazgatóját és Jana Rovcaninovát, az Allexis társaság ügyvivőjét is, mindhármuk ellen hülten kezelés különösen súlyos bűncselekménye ügyében indult eljárás. Gavalec szerint azonban a bíróság egyetért azzal, hogy a hűtlen kezelés gyanúja nincs bizonyítékokkal alátámasztva. Hozzáfűzte: inkább a közbeszerzési eljárás manipulálásának gyanúja forog fenn, amiért kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Frantiáek Imrecze (TASR-feivétei) A szóban forgó gyanúsítottakon kívül múlt pénteken, a Vámszedő fedőnevű akció keretében a Smer állítólagos mecénása, Jozef Brhel és testvére, Peter ellen is eljárás indult. Peter Brhel ugyancsak előzetes letartóztatásba került, Jozef külföldön van, s állítólag egyeztet a nyomozóval a hazatéréséről. Eduard Heger pénzügyminiszter tegnap közölte, hogy a központi adó- és vámhivatal előző vezetése által az adóhivatalok számítógépes rendszereinek a beszerzésére megkötött szerződések módosításával vagy felmondásával több mint 12 millió eurót sikerült megtakarítania az államnak. A tárcavezető szerint a központi adó- és vámhivatal az előző kormány idején rendkívül előnytelen szerződéseket kötött, bebetonozva a beszállítók jogait és az eltúlzott árakat. „Szándékosan olyan szerződéseket kötöttek, amelyek miatt az adóigazgatóságot kitették a beszállítók kényekedvének, így ha a későbbiekben egy más gyártó vagy terjesztő termékeit választották volna, csak nagyobb költségek árán lettek volna képesek váltani” - mondta el Heger. Jiíí Zezulka, a központi adó- és vámhivatal új elnöke szerint az említett 12 millió eurót az elmúlt három hónapban sikerült megtakarítaniuk. „Hogy a későbbiekben elejét vegyük az előnytelen megrendeléseknek, elsősorban a közbeszerzést kell átláthatóbbá tennünk. A szerződéseket például csak a legindokoltabb esetekben lenne szabad titkosítani” - tette hozzá a pénzügyminiszter. (mi. TASR) Szlovákiában kevesebben dolgozhatnak otthonról MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az egyre durvább járványhelyzet miatt a kormány felezólította a munkáltatókat, hogy az alkalmazottaiknak tegyék lehetővé az otthoni munkavégzést. A legfrissebb felmérések szerint azonban Szlovákia a home office tekintetében az Európai Unió legrosszabbul teljesítő országai közé tartozik. A koronavírus-járványt - legalábbis a lakosság tömeges beoltásáig - csak szigorú kijárási korlátozásokkal lehet kordában tartani. A teljes kijárási tilalom azonban elképzelhetetlen, mivel ez a gazdaság teljes összeomlásához vezetne, a munkába járást a kormány így nem tilthatja meg, a munkáltatókat azonban felszólította, hogy minél több alkalmazottjuknak tegyék lehetővé az otthoni munkavégzést. A szlovák gazdaság szerkezete miatt ez azonban egyáltalán nem könnyű feladat, ami - a kormány elhibázott lépései mellett - szintén hozzájárult ahhoz, hogy a vírus terjedése szempontjából Szlovákia egy ideje az Európai Unió legrosszabb helyzetben levő országai közé tartozik. Sereghajtók vagyunk „A szlovákiai munkavállalók csupán 29 százaléka képes elvégezni a munkáját otthonról is, vagyis a nagy többség számára a home office továbbra is elképzelhetetlen” -A szlovákiai munkavállalók csupán 29 nyilatkozta lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint az általa vizsgált OECD- tagországok közül csak Törökországban élhetnek kevesebben az otthoni munkavégzés lehetőségével, mint nálunk. Szlovákiát így leelőzi az összes uniós tagország, beleértve Romániát is. A Luxemburgban munkát vállalók nagyjából fele például otthonról is képes ellátni a munkáját, de 40 százalék felett mozog a brit, a svéd, a svájci, a holland, az izlandi és a dán adat is. százaléka képes elvégezni a munkáját otthonról is Sok az iparmunkás Szlovákia lemaradásához jelentős mértékben hozzájárultak az előző kormányok elhibázott gazdaságfejlesztési lépései, amelyek miatt Szlovákia ma extrém módon ki van téve az olyan ágazatoknak, amelyekben az alkalmazottak töredéke dolgozhat otthonról. „Az autógyártás és az elektronikai cégek felfuttatása miatt manapság az alkalmazottak 28 százaléka az iparban, 12 százaléka a nagy- és kiskereskedelemben, 9 százaléka pedig az építőiparban dolgozik, márpedig ezekben az ágazatokban csak kevesen láthatják el a munkájukat otthonról is. Az otthoni (Felvétel: TASR/DPA) munkavégzést leginkább lehetővé tevő IT- és távközlési ágazatokban ezzel szemben 2-4 százaléknyian dolgoznak” - tette hozzá Sadovská. A fentieket figyelembe véve az sem csoda, hogy Szlovákián belül is látványos különbségek vannak az otthoni munkavégzés szempontjából. „Mivel Pozsonyban jóval nagyobb a magasabb végzettségű, a munkája nagy részét eleve számítógép segítségével végzők aránya, itt az alkalmazottak 42 százaléka otthonról is képes elvégezni a munkáját. A többi régióban ez az arány ugyanakkor csak 25 és 30 százalék között mozog” - mondta Sadovská. Minden negyedik egyetemista elhagyná az országot Míg Szlovákiában az egyetemeken még marad a távoktatás, külföldön már keresik a módját annak, hogyan lehetne fokozatosan visszatérni a normális kerékvágásba. Bécsben például a neogótikus Votivkirche-templomban tartják az előadásokat, mert csak itt tudják bebiztosítani a hallgatók közt a biztonságos távolságot. (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai egyetemeken tanuló hallgatók több mint 27 százaléka külföldön folytatná a karrierjét - derült ki a Praxuj.sk nevű, fiatalok oktatásával foglalkozó kezdeményezés felméréséből. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a távozni készülő egyetemi hallgatók nagy része elégedetlen a hazai viszonyokkal. Az elvándorlás fő okai között ugyanis a jobb fizetést, a magasabb életszínvonalat, a szakmai fejlődés lehetőségét, valamint az idegennyelv-tanulást jelölték meg. A felmérésből az is kiderült, hogy a legtöbben az USA-ban (12,1%) és Kanadában (11,9%) szeretnének letelepedni, de népszerű úti célnak számít Svájc (9,8%) és Norvégia (9,3%) is. Tamara Peterková, a Praxuj.sk egyik munkatársa elmondta, hogy a megkérdezettek több mint 52 százaléka már a középiskola elvégzése után is fontolgatta a távozást. „Később azonban arra jutottak, hogy hiányozna nekik a családjuk, mások féltek az ismeretlentől, de akadtak olyanok is, akik nem találtak megfelelő szakot” - tette hozzá Peterková. A válaszadók 16 százaléka ugyan megpróbálkozott a felvételivel, de nem sikerült bejutniuk. További 2 százalék a koronavírust is említette mint gátló tényezőt. A Praxuj.sk munkatársai olyan szlovákiai fiatalokat is bevontak a kérdőíves kutatásba, akik valamilyen külföldi egyetemen tanulnak. Tőlük értelemszerűen azt kérdezték, hogy a lediplomázás után terveznek-e hazatérni. A válaszok alapján ezen hallgatók 60,6 százaléka már külföldön marad. „A megkérdezett diákok fele cseh egyetemeken tanul, de vannak kisebb közösségek Hollandiában, Dániában és Nagy-Britanniában is” - jegyezte meg Peterková. A külföldön tanulók 91 százaléka azt mondta, azért mentek más országokba tanulni, mert úgy vélték, jobb minőségű egyetemi oktatásban lehet részük, de komoly húzóerőnek számít az is, hogy nyelvet tanulhassanak, hogy új embereket ismerhessenek meg, valamint az, hogy jobb munkalehetőségek közül válogathatnak. Úgy tűnik, hogy a többségük meg is találta a számításait, mert mindössze 15 százalék válaszolta azt, hogy az egyetem után biztosan hazatér. A felmérés január 15. és 20. között készült, az elemzők összesen 1534 egyetemi hallgatót kérdeztek meg. (nar, TASR)
