Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-10 / 33. szám

141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. február 10. I www.ujszo.com Magányunkban az online térbe menekülünk A rendszeres videóhívások és az online kvízek a legjobb példák arra, hogy miként segítette elő a technológia a kap­csolatban maradás iránti vágy megvalósulását (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ 2021 beköszöntével sokan reménykedtünk abban, hogy ez az év vidámabb lesz a 2020-asnál. A valóság azonban az, hogy még mindig messze vagyunk attól, hogy ismét „valódi" társasági életet élhessünk. Ez, valamint az Európa-szerte ta­pasztalható újabb lezárási és korlá­tozási hullám azt eredményezte, hogy sokan újra belevetettük magunkat a Zoom-kvízekbe és az online társasá­gi összejövetelekbe, és megszámlál­hatatlanul sokféle technológiát hasz­nálunk a szeretteinkkel és a baráta­inkkal való kapcsolattartáshoz. A Kaspersky legújabb kutatásá­ból az derült ki, hogy kontinens­­szerte sokan magányosabbnak érzik most magukat, mint a járvány kitö­rése előtt. A technológiák azonban sokat segíthetnek a magányosság érzetének csökkentésében ebben a folyton változó időszakban. Sőt, tíz­ből kilenc (89%) európai fogyasztó úgy vélekedik, hogy a technológiák segítenek nekik az egyedüllét eny­hítésében. Ez az adat összecseng a kiberbiztonsági vállalat 2020 tava­szán végzett kutatásának eredmé­nyével, mely szerint az emberek 82%-a használja a technológiát a magányosság elűzéséhez. Ezt fi­gyelembe véve, valamint azt, hogy egyre több technológiaalapú megol­dás válik elérhetővé, a Kaspersky listába szedte a legjobb tippeket és ötleteket ahhoz, hogy a fogyasztók idén is felülkerekedhessenek a szo­morúságon. Az év elejét hagyományosan ne­héz időszakként tartják számon, hi­szen az ünnepek véget érnek, de a tél és a sötétség tovább folytatódik. Ez az érzés az idén még intenzívebb le­het, mivel Európa- és világszerte több millió ember kénytelen társa­dalmi távolságtartást gyakorolni és sokkal több időt tölteni otthon, el­szigetelve másoktól. „Az ember természetéből fakadó­an társas lény, igényeljük a fizikai kontaktust és az egymással eltöltött minőségi időt. A pandémia egyik markáns hozadéka az izoláció, amely - bár tagadhatatlanul pozitív hatással bír a vírus terjedésének csökkentésére - negatívan befolyá­solja lelki állapotunkat. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az elszigetelt­ség életünk egészére kiteljed, ma­gánéletünktől kezdve egészen a munkánkig, így nincs olyan ments­várunk, ahol megpihenhetnénk. A digitalizáció által nyújtott virtualitás segíthet ezekben a nehéz időkben, teret adva a találkozásoknak és az együttes támogatásnak” - mondta Damsa Andrei pszichológus. A Kaspersky megállapította, hogy azon európaiak közül, akik saját be­vallásuk szerint most magányo­sabbnak érzik magukat, mint a vi­lágjárvány előtt, négyötöd (84%) úgy véli, hogy ez azért van, mert nem találkozhatnak személyesen a csa­ládtagjaikkal, a barátaikkal és a kol­légáikkal. Mióta tavaly intézkedé­seket vezettek be a koronavírus megállítására, az emberek nemcsak az időtöltésre találtak új módszere­ket, hanem a szeretteikkel való kap­csolattartásra is. A rendszeres vi­deóhívások és az online kvízek a legjobb példák arra, hogy miként se­gítette elő a technológia a kapcso­latban maradás iránti vágy megva­lósulását. A technológia különösen az idő­sebb generáció esetében játszott fontos szerepet a magány enyhíté­sében. Azon baby boomerek és 65 év felettiek közül, akik a világjárvány alatt a korábbinál magányosabbnak érezték magukat, 64% egyetért az­zal az állítással, hogy a technológia segített nekik a magány enyhítésé­ben. A Kaspersky kutatása ugyan­akkor arra is rávilágított, hogy nem mindenki járatos eléggé a technoló­giában, ez pedig hatással lehet a mentális egészségükre és súlyosbít­hatja a magányosság érzését. A vá­laszadók csaknem egyharmada (30%-a) szeretné magabiztosabban használni a technológiákat, ugyanis így kevésbé éreznék magukat ma­gányosnak. Bár fontos, hogy folyamatosan kapcsolatban maradjunk a szerette­inkkel, az internet jó eszköz lehet ar­ra is, hogy hasonló érdeklődési körű csoportokkal lépjünk kapcsolatba, vagy hogy létfontosságú támogatást kapjunk ezekben a nehéz időkben. A társadalmi magányosság azonban már jóval a világjárvány előtt is problémát jelentett, így sok olyan mentális támogatást nyújtó szolgál­tatás (pl. a Samaritans nevű szerve­zet) létezik, amelyek segítséget nyújthatnak az elszigeteltséggel va­ló megbirkózáshoz. Azok számára, akik a technológia kiaknázásával szeretnék enyhíteni a magányukat 2021 elején, a Kaspers­ky néhány tippel is szolgált. Szervezzenek filmnéző estét, és kéijék meg a családtagokat és a ba­rátokat, hogy csatlakozzanak. Sok streamingszolgáltató már „parti” vagy „csoportos” filmnézési funkci­ót is kínál, amely lehetővé teszi, hogy több háztartás is egyszerre nézhesse ugyanazt a tartalmat. Sőt, egyes szol­gáltatók még a valós idejű csevegés lehetőségét is felkínálják, így a film­­nézés megszakítása nélkül is meg le­het beszélni egymással a látottakat. Tegyenek virtuális látogatást egy új vagy a kedvenc múzeumukban. A világ leghíresebb művészeti ga­lériái és múzeumai közül már több is lehetőséget biztosít arra, hogy a lá­togatók online is megtekinthessék a kiállításokat és a műtárgyakat. Menjenek online koncertre vagy fesztiválra. A klasszikus zenétől a DJ-k által kevert zenékig az előadók világszerte több lehetőséget biztosí­tanak a rajongóknak ahhoz, hogy „élő” koncertélményben lehessen részük az otthonuk kényelmében. Csoportos edzés. Egyre több edzés érhető el online, és a résztvevők a barátaikkal vagy a családtagjaikkal közösen is részt vehetnek az órákon, így támogathatják egymást. Sajátítsanak el új készségeket. Számos tanfolyam érhető el online, a főzőtanfolyamoktól a nyelvlecké­kig, melyeket most már csoportosan is el lehet végezni. Az online játék nem csak a game­­reknek való. Az Arcade-alapú játé­kokat kínáló weboldalakon a bará­tok és a családtagok együtt oldhat­nak meg rejtvényeket, illetve pont úgy versenghetnek, mintha táblás társasj átékokkal j átszanának. Az elemzésből természetesen népi maradnak el a biztonsági szabályok sem, hiszen napjaink egyik veszély­­forrása éppen az online térben talál­ható. Éppen ezért fontos, hogy védje minden eszközét hatékony interne­tes biztonsági szoftverrel. Használ­jon egyedi, komplex jelszót minden online fiókjához. Ne válaszoljon a kéretlen üzenetekre, illetve ne kat­tintson hivatkozásokra, vagy ne töltsön le ismeretlen forrásból szár­mazó mellékleteket - jobban teszi, ha közvetlenül keres fel egy webol­­dalt úgy, hogy saját maga írja be az URL-t. A csoportos meetingekre szóló meghívókat és meeting­­azonosítókat tartsa titokban, és használjon ki minden olyan funkci­ót, amellyel biztosithatja az adatai védelmét. Nézze át az ön által hasz­nált online szolgáltatások adatvé­delmi és biztonsági beállításait, hogy korlátozhassa a másokkal megosz­tott adatok körét. (szí) Három űrszonda is eléri a vörös bolygót, azaz a Marsot Az alatt az egy hónap alatt kell útnak indítani a kutatóhajókat, amikor a Mars és a Föld optimális távolságban van egy­mástól - ilyen ablak 26 havonta egyszer nyílik meg (Shutterstock) MTI-HÍR Hamarosan három űrszonda éri el a Marsot: az Egyesült Arab Emirátusok űrszondája kedden érkezik a vörös bolygóhoz, a kínai űrszonda 24 órával később áll orbitális pályára, a NASA Mars-járója, a Perseverance (Kitartás) pedig február 18-án landol. Az Egyesült Arab Emirátusok és Kína először érik el a Marsot. Kína első Mars-missziója, amit az oro­szokkal együtt tervezett, 2011-ben már az indulásnál kudarcot vallott. A három űrszondát tavaly július­ban néhány napos különbséggel in­dították útnak, ezért érkeznek meg szinte egy időben. Az űrexpedíciók időzítése nem véletlen: az alatt az egy hónap alatt kell útnak indítani a ku­tatóhajókat, amikor a Mars és a Föld optimális távolságban van egymás­tól, ezáltal a megtett utat és a szüksé­ges üzemanyagot is minimalizálni le­het. Ilyen ablak 26 havonta egyszer nyílik meg. Az Amal (Remény) elnevezésű űrszonda 22 000—44 000 kilométeres magasságban köröz majd a Mars körül, és a bolygó lég­köri változásait, időjárási jelensége­it figyeli meg. Az Amal az arab világ első bolygóközi missziója. Az űrhajó a coloradói Boulder Egyetem közreműködésével készült. Kína Tianven-1 (Kérdések a mennynek) elnevezésű űrszondája orbitális pá­lyán kering majd a Mars körül, de májusban egy Mars-kutató rovert bocsát a bolygó felszínére. A NASA missziójának Perseve­rance Mars-járója a Jezero-kráterben landol, egy ősi folyó deltatorkolatá­nál, ami egy kicsit kockázatos, mi­vel a talaj sziklás, dombos. Ugyan­akkor a tudósok szerint megéri a ri­zikót, mert 3,5 milliárd évvel ezelőtt víz és élet is lehetett ott, és valószínűleg ennek nyomait is meg lehet majd találni a kráter fenekén. A Perseverance kőzetmintákat gyűjt majd, amelyek a tervek szerint 2030- as évek elején jutnak majd el a Föld­re. A Perseverance és a kínai Mars­járó is radarral kutatja majd a felszín alatti esetleges víztározó medencé­ket. A Perseverance munkáját egy : kis, 1,8 kilogrammos helikopter is : segíti a kutatásban, ez lesz az első robotrepülő, amelyet egy másik pla- I nétán vetnek be. A Perseverance ka­merái színesben veszik majd az ej­tőernyős landolást, mikrofonjai a hangokat is továbbítják a Földre. Mindeddig csak az Egyesült Ál­lamoknak sikerült leszállnia a Mar­son. Az első amerikai űrjármű 1976- ban érte el a bolygót. Jelenleg két NASA-egység, az In Sight és a Cu­riosity dolgozik a Marson. Hat to­vábbi űrszonda: három amerikai, két európai és egy indiai a bolygó körül kering.

Next

/
Thumbnails
Contents