Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-10 / 33. szám
www.ujszo.com | 2021. február 10. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 Egyre elégedetlenebbek a kiskereskedők Országos tüntetésekre készülnek a gazdák Pozsony. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szerint a szlovákiai gazdák egyre elégedetlenebbek Ján Micovsky földművelésügyi miniszter tevékenységével, aminek az elkövetkező időszakban - az aktuális járványügyi megszorítások ellenére is - szeretnének hangot adni. „A járványügyi megszorítások idején, amikor az emberek és cégek többsége is teljes létbizonytalanságban él, Ján Micovsky nem a problémák megoldására koncentrál, hanem visszaél a megszorítások adta lehetőségekkel, és csak populista intézkedésekre futja a részéről”—állítja Miroslav Stefcek, az SPPK alelnöke. A szakmai szervezet ezért határozottabb fellépésre készül. „A járv ány során bevezetett korlátozások miatt egyelőre el kell tekintenünk a masszívabb tüntetésektől, a korábban meghirdetett sztrájkkészültség azonban már nem elég” - vallja Emil Macho, az SPPK elnöke. A szakmai szervezet már tegnap szlovák élelmiszereket tartalmazó dobozokat küldött a kormánytagoknak, ezzel is jelezve, hogy veszélyben a hazai élelmiszertermelés. „Micovskynak egy üres dobozt küldtünk, hogy lássa, hová vezethetnek az elhibázott lépései” - tette hozzá Macho. Pénteken a kórházaknak, nyugdíjas- és gyermekotthonoknak is küldenek hazai élelmiszerekből álló csomagokat. , A jövő hétre egy tiltakozó akciót is szervezünk, ennek a formájáról később tájékoztatunk” - mondta el az SPPK elnöke, aki szerint a járványügyi megszorítások feloldását követően masszív országos tüntetésekre számíthat a kormány. Micovsky visszautasította az SPPK képviselőinek az állításait. Szerinte mindent megtesznek az ágazat érdekében, és a szakma képviselőivel folytatott tárgyalásokkal szeretnék elejét venni a helyzet elmérgesedésének. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA A járványügyi korlátozások ellenére egyes üzletekben manapság már szinte bármihez hozzájuthatnak a vásárlók (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Míg a kisebb szaküzletek a kormány szigorú járványügyi megszorításai miatt már hetek óta zárva tartanak, néhány nagyobb üzletlánc már olyan árut is kínál, amelyet elvileg nem lenne joga. A kisebb üzletek tiltakoznak, igazságos szabályozást követelve a kormánytól. Hétfőtől több olyan üzlet - kertészet, ruhajavító szalon - is kinyithatott, amelyet a járvány miatt tavaly karácsony táján kötelezően bezárattak, a hétköznapi élethez nem annyira fontos árut kínáló kisebb üzletek többsége azonban továbbra sem nyithat ki. Ez utóbbiak tulajdonosai már eddig is lázongtak a túl szigorú, a vállalkozásukat a megszűnés határára sodró korlátozások miatt, egyes nagy üzletláncok elmúlt napokban tapasztalt viselkedése miatt azonban végleg betelt náluk a pohár. Pontatlan fogalmazás Az aktuális szabályok szerint a nagy üzletláncok is főként csak a mindennapi élethez legszükségesebb árut, elsősorban élelmiszereket és drogériái termékeket kínálhatnának a vásárlóknak. Korábban többnyire be is tartották ezt a szabályt, szalagokkal választva le azokat a polcokat, amelyeken a tiltott árut elhelyezték. Mára azonban egyes üzletláncokból eltűntek a szalagok, és a vásárlók gyakorlatilag bármihez hozzájuthatnak. Az egyik ilyen üzletlánc a Lidi, amelynek az üzleteiben a zoknitól a fúróig szinte bármit megvehetünk. Az üzletlánc szerint ők ezzel nem sértenek törvényt, a hatályos szabályok ugyanis nem fogalmaznak egyértelműen. Az üzleteiknek ugyan csak a mindennapi élethez legszükségesebb termékeket szabadna árulni, nem szabták meg azonban pontosan, hogy melyek ezek a termékek. „Ezen termékek köre függ az adott vásárló vagy család aktuális élethelyzetétől és egészségügyi állapotától, így nem lehet pontosan megszabni, hogy mely termékek tartoznak a mindennapi élethez szükségesek közé” - állítja Tomás Bezák, a Lidi szlovákiai szóvivője. Hasonló hangnemben nyilatkozott a Kaufland is. „A Szlovák Közegészségügyi Hivatal és a kormány által hozott szabályok nem fogalmaznak pontosan, vagyis nem szabják meg tételesen, mit szabad árulni és mit nem” - állítja Lucia Vargová, a Kaufland szóvivője. Az üzletláncok arra hivatkoznak, hogy a szabályozás szerint „főként olyan árut” kínálhatnak, amely a mindennapi élethez szükséges, vagyis elvileg jóval szélesebb lehet azon termékek köre, amelyekhez a vásárlók hozzájuthatnak. Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy bármit eladhatnak. Hogy az üzletek betartják-e a szabályokat, azt a Szlovák Közegészségügyi Hivatal (UVZ) regionális kirendeltségei ellenőrzik. „Ezzel kapcsolatban már több szabálysértési eljárás is indult. Ezeknél figyelembe vesszük a mulasztás súlyosságát és az okozott károk mértékét, miközben 150 és 20 000 euró közötti büntetést szabhatunk ki” - nyilatkozta Dasa Racková, az UVZ szóvivője. Elégedetlen vásárlók Martin Krajcovic, a legnagyobb üzletláncokat (Billa, dm, Kaufland, Lidi, Metro, Temo, Tesco) tömörítő Modem Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) az elnöke szerint a vásárlók részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik a kereskedőkre, hogy bővítsék a termékkörüket. A szülők arra panaszkodnak, hogy a gyerekeiknek nem tudják beszerezni az oktatáshoz szükséges felszerelést, a nyugdíjasok nagy részének pedig nincs tapasztalata az online vásárlással, így ha például elromlik egy háztartási eszköze, azt képtelen pótolni. A SAMO ezért arra kérte a kormányt, hogy a lehető leghamarabb módosítson az általa bevezetett korlátozásokon, lehetővé téve a kisebb szaküzletek megnyitását is. (mi, TASR) Történelmi csúcson a bitcoin árfolyama New York. Tegnap újabb rekordszintet ért el a bitcoin árfolyama a dollárral szemben: a legismertebb kriptodevizáért már több mint 48 ezer dollárt (39,7 ezer euró) adtak. Csak az elmúlt héten nagyjából a harmadával erősödött a digitális fizetőeszköz árfolyama, éves szinten pedig 350%-os növekedést mértek. A mostani gyors drágulást a Tesla okozta: az elektromos meghajtású autóiról ismert kaliforniai cég, azon kívül, hogy bevásárolt bitcoinból, bejelentette: mostantól márbitcoinnal is lehet fizetni a Teslánál. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA | ÁRFOLYAM | VALUTA________| ÁRFOLYAM Angol font 0,8782 Lengyel zloty 4,4761 Qj Cseh korona 25,738 Magyar forint 358,88 Horvát kuna 7,5670 Román lej 4,8753 Japán jen 126,58 Svájci frank 1,0817 Kanadai dollár 1,5414 Q USA-dollár 1,2104 Privatbank« 1,24-1,18 26,35-25,07 Postabank 1,24-1,17 26,73-24,67 373,15-344,44 Szí. Takarékpénztár 1,25-1,16 26,35-24,93 374,91-342,62 Tatra banka 1,25-1,16 26,59-24,79 376,76-340,88 CSOB 1,24-1,18 26,37-25,06 Általános Hitalbank 1,24-1,17 26,52-24,88 374,59-342,32 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Továbbra is szédítően nagyok a bérkülönbségek Szlovákiában MOLNÁR IVÁN A szlovákiai alkalmazottak korántsem keresnek olyan jól, mint azt a Statisztikai Hivatal által rendszeresen közzétett adatok alapján gondolnánk. Minden tizedik alkalmazott nettó fizetése az 572 eurét sem éri el. Pozsony. A Statisztikai Hivatal ugyan rendszeresen közzéteszi a bruttó havi fizetésekről szóló jelentését, ez azonban erősen torzított adatokkal szolgál. A bruttó havi átlagbért ugyanis alaposan megdobja a jobban kereső csúcsvezetők fizetése, a többség így általában jóval kevesebbet keres az átlagbérnél. A szakemberek szerint jóval objektívebb képet nyújt az úgynevezett médián bér, amelyet a statisztikusok úgy számítanak ki, hogy sorba állítják a fizetéseket, és megnézik, mi van a sor közepén. Szlovákiában például nagyjából 2,5 millió munkavállaló van. Ha őket fizetés szerint növekvő sorrendbe állítjuk, akkor az 1250000. fizetése a médián, vagyis az emberek fele ennél többet, a másik fele ennél kevesebbet keres. „Szlovákiában tavaly 1081 euró volt a bruttó médián bér, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak felének a nettó fizetése, vagyis az az összeg, amit valóban átutaltak a számlájára, 830 euró alatt mozgott” - nyilatkozta lapunknak Nikola Richterová, a Profesia.sk munkapiaci portál szóvivője. Az alkalmazottak tizedének a bruttó fizetése azonban a 714 eurót sem érte el, ők így tisztán havonta legfeljebb 572 euróval számolhatnak. Ez ráadásul csak az országos átlag, miközben Szlovákiatovábbra is azon országok közé tartozik, amelyekben a legnagyobb regionális eltérések tapasztalhatók. „Pozsony olyan, mint ha nem is Szlovákiában lenne. A fővárosban az alkalmazottak felének a bruttó havi bére tavaly 1500 euró felett mozgott” - tette hozzá Richterová. Nagyszombat és Kassa megyében a bruttó médián bér 1100, Nyitra és Trencsén me-Atakarítónőkvannakafizetési lista végén (TASR-feivétei) gyében 1050, Zsolna és Besztercebánya megyében 1000, Eperjes megyében pedig 936 euró volt. Míg Eperjes megyében minden harmadik alkalmazott bruttó bére tavaly a 800 eurót sem érte el, Pozsonyban ilyen alacsony fizetéssel az alkalmazottak alig 6 százaléka kénytelen beérni. A legrosszabbul fizetett alkalmazottaknak továbbra is a takarítónők számítanak, akiknek a bruttó havi átlagfizetése 634 euró körül mozgott. A sorban a konyhai kisegítő személyzet (650 euró), a szabók (661 euró), a varrónők (669 euró), a szobalányok (674 euró), a portások (683 euró), a segédmunkások (683 euró) és a pedellusok (696 euró) következnek. A legjobban keresők toplistáját természetesen a vezérigazgatók vezetik, 5046 eurós havi átlagbérrel, de egyes IT-szakemberek és a pilóták is 3 ezer eurós átlagfizetéssel számolhatnak.
