Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-06 / 30. szám

4 RÉGIÓ 2021. február 6. lwww.ujszo.com Esterházy: tudomány és kultusz között vataSőin Péter Lapunk tegnapi számában az Esterházy János (1901-1957) történettudo­mányi megítélése és boldoggá avatása közti feszültségekkel foglalkoztunk - most pedig a közös szempontok lehetősé­gét, illetve lehetetlenségét vetettük fel az előző cikk megszólalóinak. Mindannyiuknak ugyanazt a kér­dést tettük fel: mennyire lehet áthi­dalni - és mennyire nem - az Ester­házy életének, politikai tevékenysé­gének tudományos kutatása, illetve a boldoggá való avatása és kultusza közti esetleges ellentéteket? A vála­szok alapján úgy tűnik, inkább be­szélhetünk egymástól függetlenül lé­tező nézőpontrendszerekről, amely­ből egyaránt fakadhatnak éles viták, de egybehangzó következtetések is. Kevéssé ismert példaképek Angyal Béla történész, néprajz­­kutató az Új Szónak adott január 13- i interjújában is elhangzott gondo­lataiból indult ki. Mint mondja, a mítoszok építése nem lehet a törté­nészek feladata: ,,Az intetjú megje­lenése után többen a szememre ve­tették, hogy rombolom a mítoszt, amelyből a kisebbség erőt szeretne meríteni. A történészeknek köteles­ségük a feltárt tényeket nyilvános­ságra hozni még akkor is, ha az nem illik bele az egyetlen helyesnek nyil­vánított narratívába. A példaképek­kel kapcsolatban véleményem sze­rint azokat a kevéssé ismert második világháború utáni szlovákiai ma­gyar illegális szervezkedésben résztvevők között kellene keresni. A hosszú börtönbüntetést elszenvedő Arany A. László tanár és társai kö­zött találhatjuk meg őket. Azok kö­zött a katolikus és református papok között, akik hónapokra követték de­portált magyar híveiket Csehor­szágba 1947-1948-ban. Példaképek lehetnek, akik a felajánlott munka­helyet és egzisztenciát nem fogadták Esterházy János el, és a deportálás után visszatértek, hogy előző életük romjait össze­szedve vállalják szülőföldjükön a kisebbségi sorsot.” Az egyház belügye Karaffa Attila, a Pázmaneum Pol­gári Társulás ügyvezető elnöke első körben némi distinkcióval élt. Sze­rinte a történészek feladata az, hogy Esterházy személyét a történelem­­tudomány szempontjai alapján vizs­gálják - míg boldoggá avatása az egyház belügye, annak megvannak a maga szabályai: „Alapos vizsgálat és hiteles tanúk meghallgatása után történik, az egyház hivatott ebben ítéletet mondani, senki más. A bol­dogok és szentek sem voltak hibát­lanok, de törekedtek a tökéletesség­re, s az Isten és embertársaik iránti szeretet vezérelte őket. A történé­szek vizsgálódjanak elfogultság nélkül a történelmi tények nyomán, ugyanezt teszi az egyház is a bol­doggá avatásnál, a hitbeli megnyil­vánulásai és az életpélda vizsgálata alapján. Számunkra s mindazoknak, akiknek a nemzet, a magyarság ér­(MTI-felvétel) téket jelent, Esterházy János köve­tendő példakép, a történelem tanú­sága és tettei alapján és hitünk sze­rint olyan személy, aki Istennél köz­benjár a magyarság érdekében. Erre nagy szüksége van a szétforgácsolt felvidéki magyar közösségünknek.” Metafizikai dimenzió Az Esterházy János Zarándok­központ képviseletében Molnár Im­re megkeresésünkre leszögezte, a történelemkönyvek általában nem foglalkoznak egyházi, illetve ideo­lógiai kérdésekkel, márpedig egy boldoggá avatási folyamat kizárólag az egyház égisze alá tartozó folya­mat. Szerinte ennek az az eredmé­nye, hogy egy adott személyt az egyház boldoggá, vagyis üdvözült­­té, s így mennyei közbenjáróvá, pél­daképpé nyilvánít. „A példakép nem hiba vagy bűn nélküli személy, sőt példát jelenthet az által is, hogy gyöngeségei, hibái, bűnei ellenére is felfelé, azaz a jóra, megtérésre és szeretetre törekszik. Esterházy Já­nos politikusi élete számtalan elér­hető forrásból dokumentálható. Tetteit lehet az adott kor viszonyai között kimagasló döntésekként ér­tékelni, de mai szemmel ítélve nyil­ván találhatunk köztük megkérdője­lezhető megnyilvánulásokat is. 1945-ben lezárult számára a politi­kai pálya, ő azonban továbbra is kö­telességének tartotta népe szolgála­tát, amit Istentől kapott küldetésnek tartott. Ezért jelentkezett Husáknál két nappal azután, hogy a szovjetek kéthetes elzárás után szabadon en­gedték. Természetes lett volna, ha nyugatra menekül, de ő a szenvedést vállalva a maradást választotta. Döntése - egy későbbi leveléből tudjuk - nem heroizmusból, hanem az Istenbe vetett egyre mélyülő hi­téből fakadt, amit az is hitelesít, hogy két más hasonló helyzetben ugyan­ezt az utat választotta. Ez az a pont, amely sokkal inkább értelmezhető metafizikai dimenzióban, mint a tu­domány eszközeivel. Erről a pontról ‘visszatekintve viszont, akár a törté­nelmi kutatás segítségével is felfe­dezhetőek Esterházy korábbi élet­szakaszaiban azok a jelek, melyek eme sorsdöntő lépéseihez vezettek, így tehát a teljes életút megismeré­sében a tudományos kutatás és a bol­doggá avatási eljárás - a hit és a tu­domány - kölcsönösen kiegészítheti egymást. Hisz tudományos kutatás­nak kell megvizsgálnia azt is, nincs­­e Esterházy munkásságában az egy­háztanításával ellenkező tartalom. A boldoggá avatásnak tehát része a tu­dományos kutatás, de azt a Lélek, a kegyelem szemszögéből használja fel, a maga helyén kezelve az emberi gyarlóságot, esendőséget, mert az az adott személy istenképisége hiteles­ségét csak a teljes földi pálya isme­retében állapíthatja meg” - fejtette ki Molnár, valamint hozzátette, Ester­házy politikusi életének egy-egy pillanatfelvételében nem feltétlenül kell transzcendens tartalmakat ke­resni, noha az ő földi létének teljes­sége mégis csak az istenhit szem­szögéből válik érthetővé. Nincs érintkezési pont Simon Attila történész szerint szakmája képviselőinek az a célja, hogy lehetőleg hiteles források alapján rekonstruálja a múltat. „Nyilvánvaló, hogy a szentté és bol­doggá avatások teljesen más célokat követnek. Ennélfogva nem látom az érintkezési pontokat. Ellentét pedig nincs, mivel a káposztát nehéz a vil­lanyborotvával összehasonlítani. Én történészként magánügynek gondo­lom, ki miben hisz, és szentnek tartja­­e Esterházyt vagy sem. A történész­nek viszont az is a feladata, hogy ki­mondjon dolgokat, még akkor is, ha ez sokaknak nem tetszik. Amiről persze lehet vitatkozni, de csak a forrásokra alapozott érvek szintjén és nem személyes támadásokkal, valamint hangzatos sajtónyilatko­zatokkal. Voltak idők, amikor a ha­talom - legyen az politikai vagy egyházi - meg tudta akadályozni a nyílt tudományos vitát egy-egy ese­ményről, személyiségről. Szeren­csére ma már nem ilyen világban élünk.” A történész leszögezte, attól még, hogy Esterházyt esetleg bol­doggá avatják, a tudományos párbe­széd ugyanúgy tovább folyik majd róla, hiszen nem csupán a zsidókér­désben tanúsított magatartása, de a magánélete is tele van még homá­lyos részekkel. Kultusz és igazságkeresés Szarka László történész úgy fo­galmazott, Esterházy politikai pá­lyájának kritikai és reális értékelése a magyar és a szlovák történetírás számára alapfeladat: „Enélkül nincs valóságnak megfelelő önismeret. Történeti tény, hogy Esterházy em­beri tragédiája, börtönben elszenve­dett mártírhalála - a háború után fel­számolásra, elüldözésre, elszlová­­kosításra ítélt szlovákiai magyar kö­zösséggel való azonosulása révén - közösségi értékké, szimbólummá vált. Személye, emléke ezért lett mára közösségi igényeket kielégítő legendává és kultikus tisztelet tár­gyává. A mítosznak, kultusznak van szerepe életünkben. Ez azonban nem kérdőjelezheti meg sem a történeti igazságkeresésnek, sem a nemzete­ink közti megbékélésnek a létjogo­sultságát.” Identitástudat görbe tükörben, figyelemfelkeltő videókon NÉMETI RÓBERT Frappáns minifilmmel rukkolt elő a Kassai Magyarok Fóruma a népszámlálás kapcsán. A filmben ifjabb Havasi Péter színész szólal meg szokatlan perspektívából. Hanesz Zol­tán, a fórum elnöke szerint a népszámlálás a felvidéki ma­gyarság számára fontos, ezért hívják fel rá a figyelmet. Erna Hanesz Zoltán szerint több oknál fogva is rendkívülinek ígérkezik a 2021-es szlovákiai népszámlálás. Először lesz teljes mértékben elekt­ronikus az adatgyűjtés, és ráadásul ezt egy világjárvány sújtotta időszakban kell lebonyolítani február 15. és már­cius 31. között. Az adatlapon a január 1-én érvényes információkat kell fel­tüntetni. A kiskorúak adatait a szüle­ik töltik ki külön űrlapon. „Első lá­tásra úgy tűnik, hogy mivel az embe­rek most az otthonaikba szorultak, a helyzet diktálta kényszer miatt, azok is elkezdték használni a világhálót, akik eddig ezt nem tartották fontos­nak. Nem szabad viszont arról sem elfeledkezni, hogy az állampolgárok bizalma az intézményekben a jár­vány ideje alatt erősen megingott, mert nagyobb bajuk is van annál, mint hogy holmi statisztikai űrlapokat töl­tögessenek ki. Nem beszélve arról, hogy nem elhanyagolható azok szá­ma sem, akik nem mozognak ottho­nosan az elektronikus kommunikáci­óban. Pontosan ezek azok a szem­pontok, amelyeket figyelembe vett a kormány és január elején úgy döntött, hogy a népszámlálási asszisztensek segítségével végzett adatgyűjtést meghosszabbítja 2021 október végé­ig. Ez a halasztás a kassai magyarok szemszögéből nézve is jó döntés, hi­szen így több idő marad az idősebb korosztály megszólítására” - közölte lapunkkal a fórum elnöke. Két nemzetiség A V4-es országokban már a 10 év­vel ezelőtti népszámláláskor két nemzetiséget lehetett bejelölni. Szlovákiában idén lenne erre elő­ször lehetőség. A Kassai Magyarok Fóruma (KMF) meglátása szerint a kettős nemzetiség kijelölése szembe megy a nemzeti kizárólagosság el­vével, és sokak szerint ez az asszi­milációt gerjeszti. „Ebben a témá­ban már több szakmai és kevésbé szakmai érv is elhangzott a felvidéki sajtóban, ezeket most nem célom át­tekinteni. Sajnos egyelőre az is tisz­tázatlan, hogy milyen módon törté­nik majd a két nemzetiség számai­nak statisztikai interpretációja és milyen társadalmi következményei lesznek ennek az új statisztikai adat­nak. A kérdés körüli bizonytalansá­got tetézi néhány magamutogató politikus kezdeményezése, akik el­érték, hogy az utolsó pillanatban a parlamentben is újra napirendre ke­rüljön az, hogy a két nemzetiség he­lyett mégis inkább csak egyet lehes­sen feltüntetni. Ma már nem az szá­mít, hogy helyesebb-e egy vagy két nemzetiséget kitölteni a statisztikai űrlapon, hanem az, hogy egy évek­kel ezelőtt elfogadott törvényt ku­tyafuttában, az utolsó pillanatban akarnak módosítani. Miközben kü­lönféle szervezetek, intézmények már felkészültek az érvényes tör­vény szerinti adatgyűjtésre, gyakor­latilag minden nemzetiség tiltakozik a gyors változtatás ellen” - tette hoz­zá Hanesz Zoltán. A videó görbe tükröt is mutat a felvi­déki magyarságról és a nyelvhasz­nálatról (A KMF felvétele) Egyházi támogatás Az egyházak számára is rendkívül fontos a népszámlálás eredménye, mert a felekezetek támogatását a 2020. január 1-től érvényes törvény ehhez köti. Ha egy adott egyház hí­veinek száma a 10 évvel ezelőttihez viszonyítva több mint 10%-kal vál­tozik (csökken vagy emelkedik), akkor az állami támogatás a száza­lékban kifejezett változás egyhar­­madával módosul. „Az utolsó he­tekben a református egyház www.reformata.sk oldalán jelentek meg alapvető információk a nép­­számlálásról, amely felhívja a fi­gyelmet az adatlap három legfonto­sabb kérdésére: a nemzetiségre, az anyanyelvre és a vallási hovatarto­zásra. A KMF a 2021-es népszám­lálás kapcsán olyan figyelemfelkel­tő rövid videók elkészítése mellett döntött, melyek valószínűleg egy kicsit felkavarják az állóvizet a ket­tős nemzetiség kérdéskörében. Igaz ugyan, hogy ezek a népszámlálás apropójából készültek, de nemcsak a népszámlálásról szólnak, hanem görbe tükröt tartanak elénk. Febru­ártól fokozatosan közzétesszük eze­ket az apró videószösszeneteket a www.facebok.com/kassaimagyarok közösségi oldalunkon, ide a lakosok videó-reakcióit is várjuk. Az utób­biakat a cassovia2021@gmail.com e-mail-címre küldhetik el”- zárta Hanesz Zoltán.

Next

/
Thumbnails
Contents