Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-01 / 25. szám
2 KOZELET 2021. február 1.1 www.ujszo.com Lesz még egy országos tesztelés? Pozsony. Ezen a hétvégén folytatódott az országos tesztelés második fordulója. Szombaton és vasárnap abban a 36 járásban állítottak fel mintavételi pontokat, ahol az előző körben a legmagasabb volt a pozitivitási arány (ide tartozik a déli régiók többsége is). Összesített adatokról lapzártánkig nem számolt be a kormány, viszont néhány önkormányzat a Facebook-oldalán már közzétette az adott településen mért számokat. Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnök nemrégiben azt mondta, egészen addig kellene folytami a tömeges szűrést, amíg a pozitivitási arány az egyes járásokban le nem csökken 0,5 százalék alá. Az SaS és a Za l’udí azonban előre jelezte: ez volt az utolsó országos tesztelés, amibe beleegyeztek. Úgy tűnik, az OEaNÖ már a harmadik koalíciós partnerére sem számíthat, hiszen Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke a szlovák televízió vitaműsorában a hétvégén úgy nyilatkozott, pártj a nem fog megszavazni még egy tömeges mintavételt. „Ellenben támogatjuk a Covid-automata bevezetését, aminek köszönhetően az emberek előre tudni fogják, mikor lesz lezárás, mikor lesz enyhítés” - jelentette ki a házelnök. A Covid-automata bevezetése azonban nem jelenti azt, hogy már nem lesz tesztelés. Marek Krajcí (OEaNO) egészségügyi miniszter elmondta: az úgynevezett fekete régiókban, ahol a legrosszabb a járványhelyzet, továbbra is szűrni kell majd a fertőzötteket. Kollárnak ezzel nincsen különösebb problémája. „Ez már nem a Matovic-féle tesztelés lesz, amit mindenki szid. Ha a járványügyi szakértők úgy határoztak, hogy a fekete járásokban tesztelni kell, abba nem szólunk bele” - jelentette ki a Sme rodina vezetője. Már csak az a kérdés, hogy a Covid-automata bevezetése után hány járást sorolnak majd az úgynevezett fekete kategóriába. Krajcí az utóbbi napokban nem zárta ki, hogy módosítanak a dokumentumban szereplő intézkedéseken, ám mindez attól is függ, hogyan alakul a járvány helyzet az országos szűrés után. Az esetleges módosításokról a kormánynak a következő napokban kellene beszámolnia. Annyi bizonyos, hogy a kijárási tilalmat február 8. után is meghosszabbítják. (nar) RÖVIDEN Fico elköltözött a NAKA akciója után Pozsony. Robert Fico, a Smer elnöke elköltözött a Hilton hotelből, miután a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) a Vámellenőr akció során őrizetbe vette annak tulajdonosát, Juraj Sirokyt. Fico a Plus 7 dní hetilap szerint most a volt smeres képviselő, Dusán Munko lakásában lakik, melynek értéke 600 ezer euró. Fico jövedelme nem összeegyeztethető egy ilyen luxuslakással-úja a hetilap. (nar) A bevételkiesés miatt drágulnak idén a bankok szolgáltatásai molnáriván MMI m m WHKRKKtBKfflk.-Az eleve alacsony kamatszint és a koronavírus-járvány alaposan megtépázta a szlovákiai bankok beváteleit. A pánzintázetek a kiesáet a banki díjak növelásável igyekeznek pótolni, amit azonban az ügyfelek nem díjaznak. Pozsony. A bankszektor összesített nyeresége tavaly 465 millió euróra esett vissza, vagyis több mint a negyedével maradt el az egy évvel korábbitól. Ilyen rossz adatra nagyjából kilenc éve nem volt példa Szlovákiában. Csak összehasonlításképpen: 2016-ban az ágazat profitja még jóval meghaladta a 700 millió eurót. „A háttérben az alacsony kamatszint és a járvány okozta bizonytalanság áll, amely miatt a pénzintézeteknek egyre nagyobb vésztartalékot kell felhalmozniuk a hitelbedőlések esetére” - állítja Marcel Laznia, a Szlovák Bankszövetség (SBA) elemzője. Amit a bankok az alacsonyabb kamatokon elveszítenek, azt a banki díjak növelésével igyekeznek behozni. Ez utóbbiakat több bank már tavaly is megemelte, a pénzügyi elemzők szerint pedig idén újabb drágulás várható. „A pénzintézeteknek nincs más lehetőségük, mint a díjak növelése, ha legalább részben szeretnék pótolni az egyre alacsonyabb kamatok okozta kieséseket” - nyilatkozta Marián Búlik, az OVB Allfinanz Slovensko pénzügyi szakértője. Az Általános Hitelbank (VÚB) már jelezte, hogy áprilistól nagyobb összeget, az eddigi 4. helyett havi 5 eurót kér majd a folyószámla vezetéséért. Egy euróval többet kér majd a bankfiókban elvégzett készpénzes tranzakciókért, és ötről hat euróra nő az állandó megbízás módosítása vagy megszüntetése is. Dominik Misa, a VUB szóvivője szerint a díjak módosításával azt szeretnék elérni, hogy minél többen téijenek át az online banki szolgáltatásokra. „A járvány során bebizonyosodott, hogy otthonról is megoldható a banki ügyintézés” - mondta el Misa. Változásra számíthatnak azonban a Postabank ügyfelei is. „Az új díjszabás április elsejétől lép életbe, a részletekről pedig februárban tájékoztatunk” - nyilatkozta Lydia Zácková, a Postabank szóvivője. Az említett pénzintézetek példáját hamarosan mások is követhetik, Maros Ovcarik, a Financny kompas pénzügyi portál ügyvezető igazgatója szerint azonban az emelés mértéke nem lesz olyan látványos, mint tavaly. A banki ügyfelek között elvégzett felmérések szerint a díjak növelésénél a pénzintézetek részéről nem árt az óvatosság, hiszen ezzel több kárt okozhatnak maguknak, mint amennyi a növelésből származó hasznuk lenne. A Focus ügynökség legújabb, az mBank megrendelésére (TASR-felvétel) készült felmérése szerint a folyószámlával kapcsolatos díjak növelése a megkérdezettek 70 százalékát ösztönzi arra, hogy a régi bankját újra cserélje. „A folyószámla vezetésével kapcsolatos díjakon jelentős összeget lehet megtakarítani, amit hasznosabb dolgokra használhatunk” - állítja Robert Christof, az mBank Slovensko vezérigazgatója. Az állítását Ovcarik is megerősítette, aki szerint pár apró trükkel lefaraghatjuk a banknak fizetett díjakat. Több pénzintézet például nem számláz fel díjat a folyószámla vezetéséért, ha a számlára rendszeresen átutalunk bizonyos összeget, vagy ha sűrűbben fizetünk a kártyánkkal. Népszámlálás: a Statisztikai Hivatal törölné a második nemzetiséget CZÍMER GÁBOR A Szlovák Statisztikai Hivatal törölné a népszámlálásból a nemzetiségre vonatkozó második kérdést. A kisebbségi témákkal foglalkozó kormánytagok tiltakoznak, a roma nemzetiség képviselői pedig petíciót indítottak. A Statisztikai Hivatal múlt héten pénteken, valamivel este hét óra előtt váratlanul kiadott egy intézkedéstervezetet, amellyel törölné a február 15-én kezdődő népszámlálásból a nemzetiségre vonatkozó második kérdést. A módosítás értelmében a felmérésben kettő helyett mindenki csak egy nemzetiséghez tartozónak vallhatná magát. A hivatal szerint az indítványt azután adták ki, hogy egyeztettek a „nemzetiségek képviselőivel”, akik aggódtak amiatt, miként értelmezhetők a két kérdésre adott válaszokból származó adatok. A hivatal egyelőre nem árulta el, hogy a kisebbségek mely képviselőivel egyeztette a lépést. Korábban az intézmény lapunkkal azt közölte, csak akkor törli el a nemzetiségre vonatkozó második kérdést, ha erre a kormány utasítja. Ilyen utasításról azonban nem tudunk. Csalódás A kisebbségi kormánybiztos, Bukovszky László, akit a tisztségbe még az előző kormány idején a Híd jelölt, a közösségi oldalán azt írja, mélységesen csalódott a Statisztikai Hivatal lépése miatt, de amiatt is, ahogyan ezt az intézmény megtette. A kormánybiztos ugyanis azt állítja, őt teljesen kihagyták a folyamatból, és szerinte a hivatal indítványa jogellenes. Bukovszky kiemeli, a hivatal a lépésével egyoldalúan megsértette a vele mint kormánybiztossal való együttműködést. Mindezt annak ellenére, hogy a népszámlálás nemzetiségekre vonatkozó kérdéseinek ügyében ő is kompetens. A Statisztikai Hivatal lépése után Zuzana Kumanová (Za l’udí) kulturális államtitkár a közösségi oldalán úgy reagált, meglepte őt az intézmény indítványa. „Az utolsó pillanatban, a diskurzust mellőzve, a hivatal vezetése egy érzékeny témába avatkozik bele” - írja Kumanová. Egyben felhívta a figyelmet arra a petícióra, amely a Statisztikai Hivatal lépése ellen tiltakozik és amit a roma közösség képviselői indítottak. A tiltakozást a kormány kisebbségi bizottságának roma tagjai mellett a testületben helyet foglaló kisebb nemzetiségek képviselői, így az ukrán, a cseh, az orosz, a német, a lengyel, a morva, a bolgár, a zsidó és a horvát bizottsági tagok is aláírták. Lapzártánkkor a petíciót 292-en támogatták. A nemzetiségre vonatkozó második kérdés megtartását célzó tiltakozást aláírta az OEaNO kormánypárt által jelölt Andrea Buckóvá romaügyi kormánybiztos is. Buckóvá néhány órával a Statisztikai Hivatal indítványának publikálása előtt a közösségi oldalán állt ki a két nemzetiség bejelölhetősége mellett. A romaügyi biztos azt írja, Bukovszkyval közösen a kormány kisebbségi bizottsága elé terjesztenek egy felhívást, amelyben a két nemzetiség bejelölhetősége mellett állnak ki. A parlamenten kívüli Híd elnökségi tagja, Ravasz Ábel, aki a nemzetiségre vonatkozó második kérdés egyik átültetője volt, a Statisztikai Hivatal lépésére reagálva a közösségi oldalán azt írja, szerinte az intézmény engedett a politikai nyomásnak. „Üzenem a politikusoknak, akik emögött állnak: ezt nem hagyjuk annyiban” - tette hozzá. A folyamat A Statisztikai Hivatal által kiadott intézkedéstervezet valójában egy alacsony szintű jogszabály. Mielőtt életbe lépne, tárcaközi egyeztetésre kell bocsátani. Rendes körülmények között ez 15 nap, de bizonyos rendkívüli feltételek esetén ez rövidíthető. Ez utóbbi lehetőséggel élt a hivatal, amikor február 8-án tervezi lezárni az egyeztetést. Ezt élesen bírálta az SaS parlamenti frakciójának tagja, Ondrej Dostál (OKS), aki rendszeresen foglalkozik kisebbségi témákkal. „Semmiféle rendkívüli vagy előreláthatatlan körülmény nem következett be” - idézte a gyorsított eljárás jogszabályban foglalt okait. Dostál a két nemzetiség bejelölése mellett foglalt állást. A nemzetiségre vonatkozó második kérdés törlését korábban Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselő vetette fel. Gyimesi a Statisztikai Hivatal péntek esti lépése után közösségi oldalán az egy nemzetiség jelölhetőségének támogatására szólított fel.,férjünk magyarnak lenni” - írja. Gyimesi kezdeményezését már korábban támogatta az Összefogás, amely az ügyben nyílt levelet címzett a miniszterelnöknek. A levelet az MKP vezetői is aláírták.