Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-02 / 1. szám

2021. január 2., szombat, 14. évfolyam, 1. szám Több mint 500 új fajt azonosítottak tavaly brit kutatók Tavaly 503 új fajt azo­nosítottak a londoni Természettudományi Múzeum kutatói - írja a The Guardian online kiadásában. új élőlények között a pil­langóktól a majmokig a legkülönfélébb fajok képviseltetik magukat. Felfedeztek például egy mianmari majomfajt, egy ganajtúrófélét Uj-Guineában és egy új hínárfajt a Falkland-szi­­geteken. A londoni Természettudományi Múzeum a második világháború óta a leghosszabb ideig tart zárva, de a kutatók és a tudósok folytat­ták döntő fontosságú munkájukat. A múzeum munkatársai 2020-ban nevet adtak eddig ismereden zuz­móknak, darazsaknak, kacslábú rákoknak, apró tarantuláknak és tüdődén szalamandráknak. „Egy olyan évben, amikor a bio­massza globális tömege kisebb, mint az ember termelte tárgyak tömege, olyan, mintha azt kelle­ne minél előbb dokumentálnunk, amit elveszítünk. Az 503 újonnan felfedezett faj emlékeztet min­ket arra, hogy egyeden kíváncsi, rendkívüli hatalommal rendelkező faj vagyunk, mely kezében tartja sok más faj sorsát” - mondta Tim Litdewood, a múzeum tudomá­nyos igazgatója. A szakértők eddig,csaknem két­millió különböző életformát is­mertek meg a Földön, de valódi számuk a korábban becsült 8,7 milliónál jóval több is lehet. Az új DNS-elemzéses technikák révén ugyanis a látszólag hasonló élőlé­nyek különbözőségei is feltárható­vá váltak. A sors váratlan fordulatai is szere­pet játszottak egy-egy felfedezés­ben. A Pseudoacanthocephalus goodmani nevű új parazita férget az Amietophrynus gutturalis nevű va­rangy ürülékében fedezték fel, miu­tán a varangy véledeniil egy turista poggyászában eljutott Mauritiusról Cambridge-be. Még a mosógépet is megjárta a ruhákkal együtt, mielőtt észrevették volna az állatot. A múzeum gyűjteményében lévő mintegy 80 millió példány is szol­gált új felfedezésekkel. Az egyik új faj, az Oedipina ecuatoriana nevű tüdődén szalamandra egyeden egyed alapján ismert, melyet több mint 100 éve gyűjtöttek be, azóta van a múzeum tulajdonában. Ezek A Corallina Chamberlainiae nevű filigrán kinézetű vörös tengeri hínár (Fotó: © Brodie et al.) Popa langur a féregszerű kétéltűek az esőerdők talajába fúrva élnek, bőrükön ke­resztül lélegeznek. A leglátványosabb felismerés a Trachypithecus popa (Popa langur) nevű majomfaj felfedezése volt, ezt ugyanis korábban más fajok­kal keverték össze. Egy mianmari kihunyt vulkán oldalában él, de a múzeum- gyűjteményében több mint 100 éve meglévő bőrök és csontok alapján azonosították. Sú­lyosan veszélyeztetettnek számít, mindössze 200-260 példány él (Fotó: © Thaung Win) belőle vadon. A majom a Popa­­hegyről kapta a nevét: itt fogták be azt a példányt, amelyet a múzeum­ban őriznek. A szent helyként tisz­telt kialudt vulkán oldalában él a faj legnagyobb populációja is, az itteni természetvédelmi övezet körülbe­lül 100 példánynak ad otthont. A Myogyi-kolostor közelében körül­belül további 75-100 példány él, a többi vizsgált helyszínen legfeljebb egy-két tucatnyi langur található. „Reméljük, hogy a fajok elneve­zése segíti védelmüket” - mondta a múzeum emlősökkel foglalkozó kurátora. Az elmúlt 12 hónapban a kutatók összesen három növényt, három vörös hínárt, tíz csiliót, négy kova­félét és egy zuzmót írtak le. E fájok egyike, a Corallina Chamberlainiae egy gyönyörű, filigrán kinézetű tengeri hínár, amely a bolygó leg­távolabbi szigetei, köztük a Falk­­land-szigetek és a Tristan da Cunha mellett az Adanti-óceán déli vizein található. Újabb jó éve volt a hül­lőknek és a kétéltűeknek: borneói tarajos gyíkkal, két új békafajjal és kilenc lenyűgöző új kígyóval, köz­tük egy gyönyörű viperával bővült a soruk. A legtöbb felfedezést a bogarak rendjében tették a kutatók: 170 új fajt azonosítottak, köztük egy Üj- Guinea-i szkarabeuszbogarat, kar­mosbogárféléket Brazíliában és egy apró, mocsárkedvelő bogarat Mala­wiban. A szakértők 70 új darázsfejt, három új méhfajt, 9 új éjjeli lepkét, hat új százlábút, kilenc laposférget, egy pillangót és 10 mohaállatkát azonosítottak. Mongóliában re­gisztrálták a világ egyik legmagasab­ban fekvő területén élő darázsfejt, amely az 5640 méteres tengerszint feletti magasságban a Tibeti-fenn­sík körül zúgva keresi a nektárt A Természettudományi Múzeum munkatársai idén nevet adtak 122 új, fosszíliaként megismert fajnak és 10 új ásványnak, mely jelentős eredmény, mivel mindössze nagyjá­ból 6000 ásványféle ismert. (MTI, Természettudományi Múzeum, Quibit, ug)

Next

/
Thumbnails
Contents