Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-30 / 24. szám

www.ujszo.com SZALON 2021. JANUAR 30. Ü valamilyen módon kötődik. Ők pedig tovább élezik, ám a poten­ciális választóik nagyobbik részét bizonyára még az eddiginél is job­ban elriasztják. A taktikák A jelenlegi tárgyalási manő­vereikből fokozatosan kivehetők a felek taktikái. Az MKP veze­tése gyors megegyezést szeretne, alighanem amiatt, hogy miha­marabb hozzálásson a közelgő önkormányzati és megyei válasz­tások előkészítéséhez. Itt vannak ugyanis a mostani legjelentősebb pozíciói. A Híd ugyancsak gyorsan egye­sülne a többivel, részben azért, hogy megtartsa polgármesterei ingadozó csoportját, részben, mert a támogatottsága kivehető­en leszálló ágban van. Továbbá hosszabb távon anyagi gondjai is támadhatnak. A párt negyedik lehetséges motívuma: egyes vezető politikusai védelemre számítanak az egyesült pártban az előző kor­mány ügyeiben való érintettségük okán. Mint jeleztük, jelenleg ez csak feltételezés. Az Összefogás azonban kivár­na. Nagyjából azért, amiért szerin­te a Híd siet. Várna, hogy a Híd népszerűsége tovább csökkenjen. No meg arra, hogy a vizsgálatok elérjenek a hidas politikusokig. (Feltételezhetően van ilyen in­formációjuk. Az idő mutatja meg, mennyiben igazak, vagy/és mennyiben hivatottak a magyar pártok egyesülésének akadályo­zására.) így valamivel több helyre számít a párt vezető testületéiben. A magyar politikusok előtt álló egyik legnagyobb kihívás, hogy a három párt választóit mivel sike­rül egy táborba terelniük. A másik pedig, miként tudják rávenni a tá­volmaradókat a részvételre. A párt­­egyesülés az egyik feltétele mind a kettőnek. (A további feltételeit azt követően lehet teljesíteni.) Ám az egyesülésnek perspektívát kell kí­nálnia mindegyik fél számára. Eh­hez azonban mindegyik párt veze­tésének kompromisszumkésznek kell lennie. Mai viszonyuk erre láthatóan alkalmadan. Le kell szögeznünk, hogy a po­litikailag feldarabolt és egyébként is sokszínű magyar társadalom összekapcsolása a legfontosabb feladatuk. Fontosabb ez bárme­lyik politikus pályafutásánál, il­letve mostani pártjuk vezetőinek az új párt vezetésében való része­sedésénél. Ha pedig ők nem tud­nak megegyezni, akkor éppen azt demonstrálják, hogy szerintük ez fordítva van. A három párt helyzetéből következően most még inkább igaz, hogy csak amiatt maradhat el a megegyezés, mert valame­lyikük meg akarja torpedózni. Ha tehát a felek nem találnak megoldást, akkor jobb esetben is csak néhány magyar képviselő kerülhet a parlamentbe jelöltjeik közül. A legrosszabb esetben is­mét egy sem. Egyébként pedig lesz módjuk versenyezni egymással. Csak azt kellene eldönteniük, hogy esede­­ges versenyigényüket a következő parlamenti választásra időzítik. A preferenciaszavazatok intézménye erre tökéletesen alkalmas. OllösLászó Nyelveket beszélő, orgonáló kutató abó Gábor Ta­más annak a csa­patnak a tagja a német BioNTech biotechnológiai vállalatnál, amely kifejlesztette és a világon elsőként engedélyeztette a Covid-19 elleni vakcinát. Arról, ho­gyan működik, miért hatásos és miért nem kell tartani a védőoltástól Vrabec Mária beszélget a Vasárnapban a Mainzban élő fiatal kutatóorvossal. Röviddel azelőtt, hogy a vírus felütötte a fejét Kínában, még Deb­recenben volt kardiológus. Mi köze egy szívgyógyásznak a biotechno­lógiához? Az elmúlt évtizedekben tapasz­talható tudományos fejlődés, az új biotechnológiai módszerek és alkal­mazások meg fogják változtatni a terápiás lehetőségeket a kardiológia területén is. Különösen ígéretes az mRNS, vagyis a hírvivő ribonuk­leinsav technológia. Azt akartam megérteni, tanulmányozni és meg­vizsgálni, alkalmazható-e a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításá­ban. Rendkívüli lehetőségem nyílt erre, amikor 2019-ben Karikó Ka­talin meghívott a munkacsoportjá­ba. Aztán kitört ez a világjárvány, és mi is minden erőnket az oltóanyag kifejlesztésére összpontosítottuk. Az, hogy a szívizomzat regene­rációjában, a szívelégtelenség ke­zelésében vagy a rák gyógyításában is alkalmazni lehessen a hírvivő RNS-t, már a közeljövő? Hogy az mRNS mint technológia működőképes, azt a vakcina bizo­nyítja. Rengeteg adatot nyerünk az oltások alapján, amelyeket a későbbi kutatásban is tudunk használni. El­sősorban azok a területek kerülnek előtérbe, amelyekre eddig a tudo­mány nem tudott megfelelő választ adni. Kardiológusként ez a legfőbb motivációm, mert elhalt szívizomzat újjáépítésére egyelőre nincs terápia. Az mRNS-alapú megoldás itt is nyújthat lehetőséget, de ehhez még jobban meg kell érteni a technoló­gia mellett a betegség molekuláris hátterét. A tudományban gyakran úgy van, hogy nem elég az isteni szikra, a körülmények összejátszása is kell ahhoz, hogy az ödetből valóság le­­gyen. Ez teljesen igaz, és igazolást is nyert az aktuális fejlesztésekben. A járvány megfékezéséért a legtöbb kutatóintézet és gyógyszergyártó jelentős pénzforrásokat fektetett a meglevő tudás alkalmazásába és bővítésébe. Ezért is látványosak az eredmények és megalapozadanok azok a félelmek, hogy túl gyorsan készült el a vakcina, ezért talán nem elég jó. Az, hogy az mRNS alapú vakcina lehetett a legelső, bizonyít­ja a technológia gyors alkalmazha­tóságát. Persze, ehhez a megelőző kidolgozás, valamint a vírus mű­ködési mechanizmusának a pon­tos molekuláris ismerete is kellett. Ezek a kutatási eredmények nem tavaly születtek, de most alkalmaz­ni lehetett és kellett őket. Miután Kína közzétette a vírus genetikai szekvenciáját, az amerikai Moderna cég, amely szintén az mRNS mód­szert alkalmazza a vakcina fejlesz­tésben, heteken belül bejelentette, hogy elkészült az oltóanyagjelölt, és megkezdték a tesztelését. Ha össze­függésében vizsgáljuk a fejlesztést, akkor évtizedek óta folytatott mun­ka kicsúcsosodása volt a vakcina. Itt kiemelendő Karikó Katalin, akinek meghatározó szerepe van abban, hogy az mRNS a gyógyászatban használható lett. Úttörő kísérleteit alapul véve, évek alatt sokan hoz­zájárultak, hogy ma használható vakcinaként, egy világjárvány elle­ni küzdelemben nem a semmiből fejlesztettünk ki egy oltóanyagot, hanem képletesen szólva már volt a fiókban egy adag tudás, tapasztalat, és most kipróbáltuk, működik-e ebben az esetben. Vrabec Mária A folytatásban olyan kérdésekre is választ találnak például, hogy hogyan lehetne elmagyarázni la­ikusok szántára a hírvivő mRNS működését. Mi az előnye az mRNS- vakcinának a vírusalapú vakcinák­kal szemben? Jelenthet-e akár életre szóló védettséget is ez az oltás? Mi­vel cáfolja a vakcinaellenesek gya­kori érveit? Miért ajánlja azoknak is az oltást, akik már leküzdötték a Covid-19-fertőzést? Indokoltak-e az aggályok az orosz és a kínai vak­cinával szemben? A teljes interjút elolvashatják a Vasárnap keddtől, február 2-átói kapható számában KÖNYVSORSOK A róka és a farkas meséje „Turbórealizmus.” Ezt a szót használta állítólag Viktor Pelevin azon ritka megszólalásainak egyike­kor, amikor saját prózaművészetét igyekezett jellemezni. De mit jelent tulajdonképpen ez a frappáns, viccesnek vagy akár önironikusnak szánt kifejezés? Ah­hoz, hogy pontosabb képet kap­junk róla, illetve a Pelevin-jelen­­ségről, az orosz sztárszerző egy má­sik nyilatkozatát érdemes fölidéz­nünk, amelyben arra a riporteri kérdésre válaszolt, vajon a kortárs orosz irodalom jól tükrözi-e az orosz valóságot. A beszámolók sze­rint Pelevin kért egy pohár bort és némi időt, hogy mire elfogyasztja az italt, felelni tudjon. Híres szűk­szavúságával aztán annyit mondott csupán, „először azt kellene megha­tároznunk, mit értünk valóságon”. Máris van egy lehetséges fo­gódzónk, mit takarhat a „turbó­realizmus” kétségtelenül kevéssé irodalommdományos kifejezése. Pelevin terjedelmes regényeiben - ritkaságszámba menő élő meg­szólalásaival szemben prózája bő­beszédű, mégis lényegre törő, sűrű szövésű irodalmi anyag - az egyik legfontosabb kérdés, hogyan ragad­ható meg, egyáltalán miként értel­mezhető a körülöttünk lévő, mind szürreálisabb és bizonytalanabb világ, amelyet röviden valóságként emlegetünk, és ez a legfőbb kér­dés határozza meg utána az összes többit: a modern orosz nagyváros, a társas kapcsolatok, a szerelem, a munka, sőt az irodalom történeté­nek a mibenlétét is (mint azt a ta­lán legagyafúrtabb, legösszetettebb művében, a Tolsztojt, azazT. grófot főszereplővé avanzsáló T-ben extra­vagáns módon megmutatja). A valóság kérdése Pelevinnél szinte mindig valamilyen szimulá­ciós jelenséggel kapcsolódik össze, az egyes karakterek legtöbbször világuk szimulakrum-jellegével szembesülnek. Ennek a szimuláció­nak a legfőbb jegye - ahogyan az az említett /.’-ben is világossá válik - a francia filozófus, Jean Baudrillard szimulakrum-leírásának megfelelő­en az, hogy a szimuláció olyan való­ságot hoz létre vagy másol, amely­nek az eredetije már nem föllelhető, vagy nem hozzáférhető. Pelevin Moszkvája és orosz vidéke, ját­szódjék a cselekmény a nagyjábóli jelenben vagy a nem túl távoli jö­vőben, megőrzi az orosz „valóság” minden bizarr aspektusát, miköz­ben létrehozza annak rendkívül egyedi, karneváli tükrét, amelyben minden egy picit elmozdul, kizök­ken, átalakul vagy más szemszögből tárul föl. Egy ilyen körvonalak nél­küli valóságban előfordul, hogy az orosz nagypolitikát meghatározó figurák is szimulációs folyamatok révén állnak elő (például nagy sike­rű korai munkájában, a Generation P-ben, de az egyik legutóbbi, meg­lehetősen szövevényes szimulációs hálózatot fölvillantó regényében, az iPhucklO-ben úgyszintén), és persze az emberek szerelmi-szexu­ális élete is radikálisan eltolódik a fiktív, szimulált kalandok világába, aminek köszönhetően a hagyo­mányos magánélet momentumait a csúcstechnológia teszi elavulttá vagy zárójelezi (lásd az imént szóba hozott iPhucklO mellett a szintén karneváli, ugyanakkor humoros és szatirikus S.N. U.F.F.-ot). Az én egyik személyes kedven­cem Pelevintől az eredetileg 2004- ben kiadott, magyarul pedig nem sokra rá, 2006-ban Bratka László fordításában megjelent regény, A Metamor Szent Könyve. A mű a talált kézirat alaphelyzetére épül, a kéziratot tartalmazó laptopra a moszkvai Bitca-parkban buk­kannak rá egy női ruhadarabokat tartalmazó táska mellett, miután többen bejelentést tesznek egy kü­lönös, égésnyommal járó jelenség­ről. A hátrahagyott kézirat címe egyúttal a regény címe, amelyhez egy rendőrparancsok, egy iroda­lomtudós és egy karaokeműsor vezetőjének közös előszava tar­tozik, egy (ön)ironikus jegyzet, amely már az első oldalakon szó szerint és átvitt értelemben is idézőjelbe teszi az utána következő mintegy 420 oldalt. Ahogy Pelevinnél szinte mindig, úgy ezúttal is nyelvi megkettőződé­sekkel, sőt megsokszorozódások­kal indul a történet. Ily módon a regény hamar világossá teszi, hogy nemcsak a pontosan meghatároz­ható körvonalait vesztett valóság multiplikálódik, hanem az azt értel­mező nyelv is. A szavak etimológiá­jával és a jelentések komplexitásával való - olykor Heidegger hasonló eljárásait idéző, nyelvtörténeti és nyelvteremtő - játék egyszerre gaz­dagítja és bizonytalanítja el a szöveg jelrendszerét, hiszen a hagyomá­nyos, bevett jelentéseket át- meg átszövik, felülírják és újrakódolják az új jelentések, illetve ezeknek a jelentéseknek az összekapcsolódása olyan diszkurzív folyamatokat elő­állító rendszerekkel, mint mondjuk a politika, a gazdaságtan, a média­­kultúra, a technológia, a fogyasztói társadalom, a filozófia és a metafizi­ka, vagy az intimitás, a szerelem és a hit. A szóban forgó regény elbeszé­lője az A-Huli nevű rókametamor, egy örök életű átváltozóművész, aki az ezredforduló utáni Moszkvában hamvas prostituáltnak kiadva ma­gát, magas rangú, romlott férfiak szexuális energiáját lecsapolva kere­si a kenyerét, és tesz mind nagyobb erőfeszítéseket azért, hogy ne csu­pán saját helyét lássa meg a kortárs orosz kavalkádban, de rájöjjön arra is, mi annak az illúziónak a termé­szete, amelyben benne ragadt. Az emberi külsőt öltő rókame­tamor rókafarkával bocsát kápráza­­tot a gyanúdan ügyfelekre, és ez a trükk a sztoriban hasonlóképp mű­ködik, mint A-Huli elbeszélésének nyelvi multiplikációi. A szerteága­zó, párhuzamos gondolatfolyamok olyan elágazásokat hoznak létre, amelyek a valóság eltérő interpretá­cióit adják, és eközben a regény föl­építi az orosz mese- és mítoszvilág, valamint a mítosztalanított kortárs orosz miliő párhuzamos konstruk­cióját, amelyben egyszerre vannak jelen ugyanazok a mesei és valóságos elemek. Amikor A-Huli megismer­kedik a KGB utódszervezeténél, az FSzB-nél dolgozó Szásával, akiről kiderül, hogy fárkasmetamor, és tanúja lesz, milyen farkasüvöltő rituáléval nyerik ki a kőolajat a be­havazott puszta mélyéről, az említett komponensek hirtelen narratívába rendeződnek: „De az oroszok mégis szeretik az országukat, íróik és költő­ik pedig ezt a rendet hagyományo­san ahhoz hasonlítják, hogy a mese­beli óriás lábán súly van - másképp, úgymond, túl gyors száguldásba kezdene... Jaj, nem tudom. Már rég­óta nem látni semmiféle óriást, ha­nem csak az olajvezetéket (...) Néha azt hiszem, hogy az orosz létezés egyeden célja: csövet vezetni a be­havazott pusztaságban, igyekezvén geopolitikai értelmet találni ebben, és fellelkesíteni vele a kis népeket.” A-Huli szerelme Szásával persze más következtetésekkel (és követ­kezményekkel) is együtt jár, a sze­relmi párbeszéd pedig megnyitja az utat a metafizikai diskurzus számá­ra. Ebben a rétegzett beszédrendben aztán felbukkannak és szót követel­nek a filozófia- és irodalomtörté­net ismert figurái, de a popkultúra emblematikus alkotásai (például a Mátrix) is, hogy hozzájáruljanak nemcsak egy merőben új szituáció, a szerelem értelmezéséhez, de rajta keresztül a létezés természetének megismeréséhez. Paradox helyzet tehát, ahogy épp az anyagi-testi ta­pasztalat írja át mindazt a szellemi tartományt, amely a valósághoz való testeden kapcsolódás esemé­nyeit - például a rókametamor szexualitását - eladdig meghatá­rozta és irányította. A mese valósá­ga, illetve a valóság meséje Pelevin feledheteden regényében ebben a szituációban rendeződik újra, olyan körkörösséget teremtve, amelyben az egyes szálak nem elvarrhatók. Az uroborosz (a saját farkába harapó kígyó) vissza-visszatérő képzete és a kör alakzata így tehát a regény, egy­úttal pedig az olvasás mestertrópusa lesz. Érdemes visszatérni hozzá. L. Varga Péter A mellékletet szerkeszti: Sánta Szilárd. E-maíl: szilard.santa@ujszo.com . Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - Szalon, P. 0. BOX 222, 830 00 Bratislava 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents