Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-30 / 24. szám

WIWM.M__________________________________PRESSZÓ ■ 2021, JANUÁR 30.___________________ „Egészségünk a j áték része” If). Balázs Tibor főorvos szerint egy jó orvosnál elengedhetetlen a szakmai tudás, a sokéves tapasztalat és a jó kommunikáció a beteggel. akterülete az in­tervenciós radio­lógia, ez fiatal, de rendkívül dina­mikus szakmai ág, az érrendszeri megbetegedések diagnosztizálásával és gyógyításával foglalkozik. A pozsonyi CINRE (Centrum intervencnej neurorá­­diológie a endovaskulárnej liecby) kórház szakorvosa az érrendszeri betegségek teljes spektrumának ke­zelésére szakosodott, emellett szak­területe a perifériás artériás megbe­tegedések endovaszkuláris kezelése is, amely nagyrészt magába foglalja az.ún. diabetikus láb kezelését. Az általa végzett endovaszkuláris mód­szerek jelentősen segítenek csök­kenteni az amputációk arányát. Balázs doktor munkájában kulcs­­fontosságúnak tartja a helyes kór­kép felállítását és a betegség miha­marabbi kezelését. Ehhez szerinte alapos szakmai tudásra, tapasztalat­ra és tökéletes orvos-beteg viszony­ra van szükség. Egy sikeres orvos tudja, hogyan kell elnyernie a bete­ge bizalmát, aki feltárja panaszát, az így megszerzett információt egyben ötvözi azzal a manapság már rend­kívül részletgazdag képinformáci­óval is, melyet a mai technológia képes nyújtani. A legmodernebb radiológiai képalkotó módszerek és a leginnovatívabb speciális anyagok lehetővé teszik, hogy a kezelésben új műtéti eljárásokat alkalmazzanak, melyek csökkentik a beavatkozás általános invazivitását, lerövidítik a kórházi ápolás idejét, és lehetővé teszik a korábbinál biztonságosabb kezelést. Sőt: olyan betegségek ke­zelését is, amelyeket eddig nem tudtak gyógyítani. Napjainkban központi szerepet kap az egészségügy, az orvosok. Egyébként is óriási felelősség ne­hezedik a vállukra, s a korona­­vírus-járvány közepette még egy újabb kihívással, a veszéllyel is fel kell venniük a küzdelmet. Főor­vos úr, milyen egy jó orvos? Aki empatikus s főleg hiteles a szak­máját illetően, addig kutat, amíg ki nem deríti, mi áll a tünetek mögött? Első helyen a szakmai tudás áll, amely az orvos hitelességét bizo­nyítja, és a rendkívül finom be­avatkozás során elengedhetetlen, gyakorlati biztonságot nyújtó sokéves tapasztalat. Emellett én a beteg és az orvos közti kommu­nikáció jelentőségét emelném ki, amely során a beteg biztonságban érzi magát, megnyugszik. Kórhá­zunkban sok magyar ajkú beteget kezelünk. Nagy segítség ez főleg az idős betegeknek, akik anyanyelvü­kön szólhatnak orvosukhoz. Mivel az érrendszert kezelő miniinvazív eljárások zöme csak helyi érzéste­lenítéssel történik, rendkívül hasz­nos és egyben fontos a műtét alatti kommunikáció, mely sok esetben a szövődmények elkerülését segítheti. Fontos, hogy egy jó szakember a speciális területét illetően belássa, hogy más jobban tud segíteni, és képes legyen segítséget kérni kol­légáitól? A CINRE mottója: A folyamatos haladás és újítás a legmagasabb orvosi minőség mutatója. Mindezt azonban csak a kórház csúcstech­nológiai műszerparkja és valameny­­nyi szinten a legmagasabb tudású szakembergárda kombinációjával lehet elérni. Tekintettel arra, hogy kórházunkban a kezdetektől fog­va rendkívül nagy szaktudású, tapasztalt szakemberekből álló, összecsiszolódott nemzetközi kol­lektíva dolgozik - Szlovákiából, Csehországból, Magyarországról és Németországból —, ezért nagy megtiszteltetésnek és személyes kihívásnak tekintettem a felkínált lehetőséget, hogy én is egy ilyen csapat tagjaként dolgozhassak. En­nek a nagyszerű csapatnak a tagja­ként megnyíltak előttem a szemé­lyes szakmai fejlődés lehetőségei. Műtős szakemberként számomra kulcsfontosságú, hogy tudjak fej­lődni, továbblépni és tökéletesedni. A sokéves tapasztalatainkat pedig mi is nagy örömmel megosztjuk külföldi kollégákkal, nemzetközi oktatási központ vagyunk. Évente több alkalommal meghívást kapok előadni nemzetközi szimpóziu­mokra. Külföldi kollégákkal egyedi műtéteket hajtunk végre, így inno­vatív endovaszkuláris eljárásokat vezettünk be világszerte - Izrael, Dél-Korea, Szingapúr, Thaiföld, az ausztráliai Új-Dél-Wales különbö­ző városaiban. Mennyiben sérti egy szakember presztízsét, ha segítséget kér, ha másokkal is konzultál? Kórházunk egyedi hozzáállást képvisel a betegség feltárásában, elemzésében és a gyógymód felvá­zolásában - ez a multidiszciplináris megközelítés, ahol több szakember érvényesíti a véleményét. Közben nincs mereven megszabva a határ az egyes orvosi szakterületek között. Mindezt a beteg érdekében tesszük, hiszen a feltárt és a sokszor összetett ládelet és annak háttere elemzé­séhez szükség van több specialista- kardiológus, neurológus, bel­gyógyász - véleményére is. Ezáltal betegeinket a kórkép sokrétű össze­függései alapján több szemszögből elemezhetjük és gyógyíthatjuk az adott diagnózis valamennyi vonat­kozásában. Külföldön már régóta szabály, hogy a jót és a rosszat is őszintén közölje az orvos a beteggel. Csak nem mindegy, hogy mennyire ta­pintatosan fogalmaz... A beteg kórházunkba már egy di­agnosztizált, eléggé körbejárt érka­­tasztrófá feltárása során kerül. Ná­lunk a diagnózis pontosításáról, a gyógyeszközök megválasztásáról és a károsodott ér megfelelő ellátásá­ról van szó. A beteget tájékoztatni kell a lelet komolyságáról, a gyógy­ulás lehetséges pozitív távlatairól és a várható negatív következmények mértékéről is. Fontos, hogy az is­kolai végzettségének megfelelően minél egyszerűbben, érthetőbben- esedeg szemléltetőeszközök se­gítségével - és a latin szavak mel­lőzésével adjuk át az informáci­ót. A beteget meg kell nyerni az együttműködésnek. Fontos a kap­csolatteremtés, a bizalom, a közös munka pozitív hatásainak hang­­súlyozása a gyógyulás érdekében. A beteg elbizonytalanodhat, saját testének féltése és a betegsége általi hibás elképzelések pedig nagy lelki terheket rónak a gyógyulást köve­tő időszakra. Például „infarktusom volt, nem mozoghatok” - mondja az 50-es éveiben lévő, 120 kilós hölgy, aki a szívrohama óta (5-6 év) felszedett 45 kilót. Csak azért, mert az étvágya jó, de mozogni, tornázni nem mert - tudott-e, akart-e? -, egyszerűen fél, hogy ne provokálja ki a következő infarktust. Mit tesz a teste? A túlsúly plusz leterhelést je­lent a szívnek, amely már korábban is károsodott. A túlsúly, a magas koleszterinszint és cukorbetegség, a magas vérnyomás, a hormonház­tartás zavara akár súlyos következ­ménye lehet annak, hogy nem ki­egyensúlyozott az energiabevitel és annak elégetése. A túlsúly, a teher, a forgók, a porckorongok károsodá­sai pedig sok másodlagos betegség kialakulásához vezethetnek. Sok lemondással és mégis sok sikerélménnyel jár az orvosi pá­lya. Szembenézett ezzel, amikor szakmát, talán inkább hivatást választott? Az általam végzett munka rend­kívül áldozatos az átvirrasztott éjszakák, olykor rendkívül extrém elkötelezettség, a nehéz művele­tek okozta stressz miatt. Az egész­ségünk a játék része - naponta röntgensugárzásban dolgozunk, az operáció alatt nehéz védőmellényt viselünk, amely hosszú időtávban károsíthatja az izom- és csontrend­szert, a hátgerincet. Ennek ellenére az orvostudományon belül még ma sem választanék másképp. A gyógymód azonnali hatása, a pá­ciens megkönnyebbülése, életének közveden megmentése adja azokat a pozitív érzelmeket és életenergiát, amiért ez az egész értelmet kap. Önnél ez a választás nyilván nem volt kérdés, hiszen az édesapja is orvos, belgyógyász, aki akupunk­túrával is foglalkozik. Már kiskoromtól a természettudo­mány érdekelt, a növény- és az állat­világban zajló biológiai folyamatok, melyeket édesanyám és édesapám tártak fel előttem. Sokszor hallot­tam édesapámat, milyen lelkesen beszél a meggyógyult betegeiről. A vasárnapi ebédnél gyakran volt téma a természet- és az orvostudo­mány. Sokat mesélt a kínai gyógyí­tás több ezer éves örökségéről, és ez mély nyomot hagyott bennem. Ezt a gondolatot vittem tovább. Néhány szót a kis Tiborról... Hogyan és hol nőtt fel, hol járt iskolába? A Komáromi járásbeli Csicsóról indultam, onnan Szeredbe költöz­tünk Alapiskolába a legközelebbi magyar faluba, Nagymácsédra jár­tam, majd a galántai gimnázium következett. Soha semmi más nem is csábít­gatta az orvostudományon kívül? Végzős gimnazistaként nem tud­tam, hová vet a sors, mi az, amiben megtalálom önmagam, így kedves szüléimhez fordultam tanácsért, és végül úgy hiszem, jobban nem is dönthettem volna. Az egyetemet Pozsonyban végez­te. Utána milyen volt a folytatás? Hogyan lett érspecialista? A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karának friss ab­szolvenseként állásinterjúra men­tem Ivan Vulev főorvoshoz, aki nemcsak hazánkban, hanem nem­zetközi szinten is úttörő szere­pet játszott az intervenciós és endovaszkuláris eljárásokban. Ő választott ki engem, és 13 éve húz­zuk együtt. Az évek során több intervenciós radiológiai főorvos került ki a kezünk alól Szlováki­ában. Ma a CINRE Kórház en­dovaszkuláris programjának ve­zető pozícióját töltöm be, melyet segítettem létrehozni. Kórházunk a szív és a perifériás érrendszeri, valamint a neurovaszkuláris terü­leteken a leggyakoribb és egyben a leghalálosabb betegségek folya­matos, azaz éjjel-nappali kezelésére szakosodott. Három alapvető or­vosi programot fejlesztünk: neuro, kardio és angio. Ezen belül számos sürgős állapotot kezelünk, ilyen a szíviszkémia (vérelégtelenség), az akut miokardiális infarktus, az agyi érkatasztrófa, az értáguláson alapuló vérzés, melyek a test bár­mely pontján, leggyakrabban a hasban vagy az agyban vannak je­len. De számos perifériás krónikus és akut végtagi érelégtelenséget is kezelünk. Mikor érdemes felkeresni önöket? Tipikus betegünk például a cukor­beteg, a dohányos, a magas vérnyo­másban szenvedő és akinél kórosan magas a vérzsírszint. Ha ezek a tünetek megjelennek, ötvenéves korra már kialakulhat az érszűkülés problémája, ez a 60-65 év közötti népesség tíz százalékánál fordul elő. A 80 és ennél idősebbek felé­nek már kritikus végtagi iszkémiája van. Néhányan azt mondják, hogy ez már korral jár, de valószínűleg senki sem szeremé, ha korosabb szüleinek amputálnák a lábát, és ezek után nem tudnának gondos­kodni magukról. A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak szá­mítanak, ami állítólag leginkább életmódunkban keresendő. Úgynevezett civilizációs beteg­ségekről beszélünk. Okozója a mozgásszegény életmód, a stressz, a magas kalóriatartalmú ételek mértéktelen fogyasztása. Egysze­rűen az energiabevitel és annak elégetése nincs egyensúlyban. Ez felgyorsíthatja a testben az ate­­roszklerotikus folyamat kialaku­lását. Nem szabad megfeledkez­nünk a genetikai tényezőkről, a helytelen életmódról és a test öre­gedésének folyamatáról sem. Főorvos úr, be merné ismerni, hogy az orvosok a legrosszabb páciensek? Orvosként viszonylag gyorsan fel tudjuk állítani a diagnózisunkat, és a megfelelő kezelést is ismer­jük. Sajnos, ismerjük az esetleges kedveződen prognózist is, amely a gyógyulási folyamatot lassíthatja. Talán ezért mondják azt, hogy az orvosok rossz betegek. Másrészt, ha komoly a baj, nagy bizalommal helyezzük magunkat tapasztalt kollégáink kezébe. Zsúfolt programja mellett mit tesz azért, hogy saját kórházá­ban ne váljék pácienssé? Tegye szívére a kezét: megtartja az ajánlásokat? A mindennapi angiográfiai képek az érelmeszesedéses elváltozások­ról figyelmeztetésként szolgálnak számomra, hogy rossz életmóddal hogyan alakulhatnak a dolgok. Próbálok rendszeresen mozog­ni, racionálisan táplálkozni. Az energiabevitel csökkentése érdeké­ben a kávét és teát is cukor nélkül iszom. A hosszú sétákat a termé­szetben hobbifotózással ötvözöm, számomra ez a tevékenység egyben pihenés, mely segít feltölteni ener­giával. A koronavírus-járványt te­kintve hozzátenném, hogy én ma­gam is be vagyok oltva, és hiszem, hogy az oltás az új típusú korona­­vírus megállításának legbiztonságo­sabb és leghatékonyabb módszere. Büszkék vagyunk arra, hogy a szó­ban forgó mRNA vakcinafejlesztés megalapítója a magyar származású Karikó Katalin, a Szegedi Tudo­mányegyetemen végzett biológus és kutató. A koronavírus-járvány mindent a léje tetejére állított, semmi sem normális, az egészségügyre nehezedő teher szinte már kibír­­hatadan. Ezt, gondolom, önök is érzik... A mi kórházunknak is bizonyos mértékben át kellett alakulnia, részlegesen felszabadítottuk az ágyainkat, és sürgősségi ellátást nyújtunk a Covid-betegek számá­ra is, ami jelentős terhet ró az in­tenzív osztályra Ezzel egyidejűleg próbáljuk minimalizálni a nem Covid (ún. paracovid) érkatasztró­fát elszenvedett betegeinket érintő vírus káros hatását. Továbbra is sürgős, 24/7 egészségügyi ellátást nyújtunk a paracovid-betegek szá­mára, mivel ezek a magas elhalá­lozási arányú kardiovaszkuláris és neurovaszkuláris betegségek még mindig jelen vannak, és fuggede­­nek a koronavírus-járványtól. Más­részt a vírus nem válogat. Hozzánk is érkezhetnek akut vaszkuláris beavatkozást igénylő koronavíru­sos betegek, akiket így képesek va­gyunk ellátni. Urbán Klára A gyógymód azonnali hatása, a páciens megkönnyebbülése, életének közvetlen meg­mentése adja azokat a pozitív érzelmeket és életenergiát, amiért ez az egész értelmet kap.

Next

/
Thumbnails
Contents