Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-30 / 24. szám

2021. január 30., szombat, 14. évfolyam, 5. szám Ifj. Balázs Tibor: „Egészségünk a játék része" 13. oldal Új állandó múzeumot avattak Pompejiben, az Antiquariumot, amely az antik rom­város történetét tárja a látogató elé az i. e. 4. századtól egészen a település Vezúv általi elpusztításáig. A múzeum a legje­lentősebb régészeti feltárások kincsein keresztül ad átfogó áttekintést a látogatóknak az ókori Pompeji fejlődéséről, kapcsolatá­ról Rómával, mielőtt azok meg­tekinthetik a 44 hektáron elterülő régészeti park látványosságait. Az Antiquariumot 1873-ban és 1874-ben Giuseppe Fiorelli építet­te a Vénusz-templom közelében. Eredetileg is kiállítócsarnoknak készült, ahol az ókori eltemetett városban 1748 óta feltárt műem­lékeket mutatták be. Az épület azonban a második világhábo­rú bombázásaiban súlyos káro­kat szenvedett. Helyreállították ugyan, de az 1980-as földrengés­ben olyan súlyosan megsérült, hogy be kellett zárni. 2016-ban lá­togatóközpontként nyitották meg, majd az azóta elvégzett teljes körű felújítások nyomán most Pompeji történetét elmesélő állandó múze­umot avattak fel benne. Az antik romváros olyan híres kin­csei kaptak méltó bemutatóhelyet, mint az aranykarkötők házának hí­res freskói, a Menander-ház ezüst­kincsei, valamint a legújabb feltá­rások anyagai közül az Orion-ház stukkói vagy az úgynevezett kerti ház elefántcsontból, bronzból és kerámiából készült amulettjei. Massimo Osanna, a régészeti park vezetője irányította az Antiqua­rium felújítását, amelyet főként európai uniós támogatásból való­sítottak meg. Az olasz kulturális in­tézményekhez hasonlóan Pompeji Az épen maradt falfestmények egyike ▼ A vulkánkitöréssel járó kő- és hamueső elől nem tudtak elmenekülni Pompeji lakói, de az épületeket, a falfestményeket, használati tárgyakat, sőt az emberek testét is konzerválta a mindent beborító vulkánit Új múzeum nyílt Pompejiben kát is” - mondta Osanna a meg­nyitón, hozzátéve azért, hogy a régészeti park állami támogatásban részesül veszteségei mérséklésére. A nápolyi öbölben fekvő Pompejit és Herculaneumot a Vezúv kitö­rése pusztította el 79. augusztus 24-én. Pompeji 20 ezer lakójának jelentős része meghalt, amikor a várost maga alá temet­te a láva, sár és por, és konzerválta. Csak a 18. században fedezték fel az elfele­dett város nyomait, benne számos nagyon jó állapotban megőrződött holttesttel, amelyek még abban a pozícióban voltak a rétegek alatt, amelyben egykor az életükén küz­döttek. Pompeji ma a legjobb állapotban fennmaradt antik romváros, az UNESCO világörökségének része, Olaszország egyik legkedveltebb látványossága. (MTI) is zárva tartott 2020 nagy részében a koronavírus-járvány miatt. Janu­ár 18-án újra kinyithatott, ám alig van látogató a korábbi napi nyolc­ezer emberhez képest. „Látogatóink 80 százalékát elvesz­tettük, ami azt jelenti, hogy elvesz­tettük jegybevételeink 80 százalé-4 Szemtől szemben: Dionüszosz cvrthra a rocfai irálác i ifan cxc an\i

Next

/
Thumbnails
Contents