Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-29 / 23. szám
www.ujszo.com I 2021. január 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Segítünk egymásnak Az utóbbi egy év a nemzedékek egymásra találásáról szólt Nemrég arról kérdeztek, befolyásolhatja-e a Covid-helyzet a fiatalok és az idősek viszonyát, ugyanis egy amerikai felmérésben a fiatalok úgy vélekedtek, hogy az idősek kevésbé tartják be az óvintézkedéseket, ráadásul jellemzőbb rájuk, hogy élelmiszert halmoznak fel. A felmérés részleteit nem ismerem, igy nem is kommentálhatom, s azt sem tudom, hogy a megkérdezett fiatalok véleménye mennyiben tükrözi a valóságot. Mindenesetre volt egy olyan érzésem - persze ez sem kell, hogy a valóságot tükrözze -, mintha az amerikai társadalomnak még nem lenne elég konfliktusa, ezért kell kreálni egy nemzedékek közötti konfliktust is. Mert ha igaz lenne, hogy az idősek nemtörődömsége miatt teljed a vírus, vagy ha ez rém is lenne igaz, de a vélemények ilapján rájuk lehetne fogni, hogy így van, az bizony komoly konfliktust szülhetne. Egyébként néhány hónapja nálunk is megjelent egy ilyen fuvallat, amikor Matovic arra hivatkozva akarta megszüntetni a nyugdíjasok ingyen menetjegyét, hogy sokat utaznak, mire kommentelő oszlopos hívei közül sokan egyből kardélre hányták volna a „felelőtlen” nyugdíjasokat. Szerintem a felelőtlenül viselkedőket pénzbüntetésben kellene részesíteni. Mégpedig nemcsak kortól függetlenül - tehát úgy a fiatalokat, mint a középkorúakat és az időseket —, hanem társadalmi rétegtől és párthovatartozástól függetlenül. Az utóbbi esetben pedig függetlenül attól, hogy kormánypártról, illetve ellenzéki pártról van-e szó, s az illető milyen pozícióban van. Nemzedéki ellentétnek azonban nálunk biztosan nincs helye, ugyanis nem az idősek vagy a fiatalok nem tartják be az óvintézkedéseket, hanem az olyan személyek, akik minden helyzetben királynak, azaz (egészségi szempontból is) érinthetetlennek képzelik magukat, másokat meg semmibe vesznek. S ilyen emberek sajnos minden korcsoportban léteznek. Persze még mindig fennáll annak lehetősége, hogy valamelyik korcsoportban többen vannak, mint a másikban. A hazai tudományos akadémia felmérése is igazolja, hogy az óvintézkedések betartása nagymértékben függ attól, hogy mennyire érezzük magunkat veszélyeztetettnek. S bár a veszélyeztetettség érzése nem változott, tavaly tavaszhoz képest az év végén 72 százalékról 66-ra csökkent az óvintézkedések betartóinak aránya. Az óvintézkedések ignorálása a férfiakra, a fiatalokra és az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezőkre jellemzőbb. Viszont a szeniorok annak ellenére, hogy ma kevésbé érzik magukat veszélyeztetettnek, mint az első hullám idején, a többieknél fokozottabban ügyelnek az óvintézkedések betartására. Ha már nemzedékekről beszélünk, az utóbbi egy év történései szerintem inkább az egymásra találásról szólnak. Ott, ahol együttműködnek a különböző korú családtagok, sokkal könnyebb elviselni a terheket. S ha valaki - fiatal vagy idős - bespájzol, azt többnyire nem csak magára gondolva teszi. a legatív (Kotrha) Tíz országba ment a vakcinák 75%-a lamarabb fogják beoltani oronavfrus ellen a gazdag rszágokban az egészséges iatalokat, mint a szegény rszágokban az idős etegeket és az orvosokat. „A koronavírus elleni vakcinák 75 'ázalékát mindössze 10 országban asználják fel” - figyelmeztetett edrosz Adhanom Gebrejeszusz, az gészségügyi Világszervezet VHO) főigazgatója, és igazságoibb oltási kampányt sürgetett a vígban. „A koronavírus elleni oltóanyankat a világ 50 országában alkaliazzák, szinte kivétel nélkül gazdag országokban. A vakcinák 75 százalékát mindössze 10 országban használták fel” - mondta Tedrosz. A WHO főigazgatója szerint nem helyes, ha a gazdag országok fiatalabb és egészségesebb állampolgárai hamarabb oltatnák be magukat, mint a szegény országok idősebb polgárai és egészségügyi dolgozói. „A helyzetet súlyosbítja a tény, hogy a gyártók elsőbbséget adtak a hatósági jóváhagyásnak a gazdaságilag fejlett országokban, ahelyett, hogy előbb teljes listákat bocsátottak volna a WHO rendelkezésére a veszélyhelyzetet illetően” - fogalmazott Tedrosz. „Az igazságos oltási program nem csak egy erkölcsi kötelesség. Ettől függ a világjárvány vége” - tette hozzá a WHO főigazgatója, aki bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte a szükségesnél több oltóanyagot vásároltak. Mike Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója ugyancsak szerdán kijelentette: meggyőződése szerint képesek módosítani az oltóanyag hatékonyságát a koronavírus újabb, fertőzőbb törzseivel szemben. Ryan példaként az influenzaoltást hozta fel, amelyet az adott influenzaszezonban szintén képesek módosítani úgy, hogy hatásos legyen az influenzavírus újabb variánsaival szemben. (MTI) I 7 Igenember FINTAMÁRK A politikusok harca az államot fojtogató maffia és a korrupció ellen Szlovákiában néha úgy néz ki, mintha Petőfi csak félig írta volna meg a Nemzeti dalt, mert egyes versszakokat már túl erősnek tartott volna. Az országos rendőrfőkapitány jelölésével kapcsolatban ugyanilyen érzései lehetnek az embernek - egy olyan posztra, ahová forradalmár kellett volna, minden bizonnyal egy nagyon langyosnak tűnő ember kerül. Volt ugyanis forradalmár is a szórásban, Hamran István, a Lynx Commando vezetője legalábbis teljes mértékben úgy nyilatkozott a parlament védelmi bizottsága előtt, mint akiben megvan a bátorság arra, hogy újraépítse a testületet, méghozzá az alapjaitól. Olyan mondatok hagyták el a száját, mint például „ki kell szellőztetni”, vagy épp az, hogy „nem elegendőek a kozmetikai változások”. És valóban, a rendőrséggel kapcsolatban már nem elég a kis púder ide, kis botox oda, komoly plasztikai sebészi beavatkozásra van szükség. Persze nem biztos, hogy Hamran István lett volna a jó plasztikai sebész, hiszen itt-ott kicsit túlgondolta a dolgokat, például mikor kijelentette, hogy a Lynx Commando átvehetné a teljes szélsőségességellenes agendát. A különleges műveleti egységnek ugyanis normális körülmények között nem az a dolga, hogy nyomozgasson, még akkor sem, ha Hamran átvette volna a NAKA-tól a teljes ehhez tartozó apparátust nyomozóstul, szakértőstül, mindenestül. Jól hangzik, de kicsit olyan, mintha dobbal akarnánk verebet fogni. Igaz, nagy, kigyúrt, horogkeresztes, ostobaságokat csiripelő verebet, egy egész csapattal, de mégis, biztosan vannak erre jobb eszközök is. Természetesen ezt Hamran nálam sokkal jobban tudja, de megnyilvánulásaiban épp az volt a forradalmárra emlékeztető - és a politikusok egy része számára ijesztő -, hogy hajlandónak mutatkozott a formabontó megoldásokra, és arra, hogy fenekestül felforgatva a rendszert óriási tisztogatásba kezdjen. Ahhoz pedig igazán nagy politikai bátorság és kockázatvállalás kell, hogy egy ilyen embert egy ilyen kényes helyzetben pozícióhoz engedjenek - mert mi van, ha túl következetes lesz, és azt a kezet is megharapja, amely a posztra ültette? Kovarík ezzel szemben jóval hűvösebben és kevésbé lángolóan mondta el nagyjából ugyanazt, mint Hamran - pár dologban nem értenek egyet, de a fő célkitűzések hasonlóak. Csak míg a Lynx feje nem ijed meg a konfliktusoktól (hiszen két korábbi rendőrfőkapitánnyal is nagyon rosszban volt), addig Kovarík a manőverezés mestere. Töretlenül haladt előre a testületben, türelmesen várta a lehetőségeket, nem kereste a konfliktusokat, megtanult politikusként nyilatkozni, és így aztán megfelelt annak idején Iveta Radicovának, majd Robert Ficónak is - és most Igor Matovic kormányának is meg fog. Énnek a munkamódszernek ugyanakkor megvannak a hátrányai is. Például, hogy az ember idealistából fokozatosan igenemberré válik, aki mindenkinek jó, mindenkinek a kedvére tesz, de végül belegabalyodhat a saját ellentmondásaiba, és végül nem tesz semmit. Kovarík biztonságos választásnak tűnik - a kormánypártok kevéssé lánglelkű politikusainak és a teljes ellenzéknek is, Robert Ficóstul, Marian Kotlebástul. A legjobb azonban az lenne, ha mindenkire rácáfolna, és kiderülne, hogy az igenember álcája mögött egy kérlelhetetlen és módszeres újjáépítő lapult eddig, aki nem fél nekiállni gyomlálni. FIGYELŐ Álhíivád az oroszoktól Moszkva álhírteijesztéssel vádolja az Egyesült Államokat az oroszországi tüntetésekkel kapcsolatban, és „fenntartja a válaszlépés jogát”. Ez áll az orosz külügyi jegyzékben, amelyet az amerikai nagykövetségnek adott át. „Tudomásunk van az amerikai digitális platformokon megjelenő, provokatív tartalmú téves »álhírekről«, amelyek terjesztését az US A moszkvai nagykövetsége koordinálja” - áll szó szerint a külügy közleményében. A nagykövetség ugyanis figyelmeztetést adott ki aNavalnij melletti országos demonstrációkról, felsorolta a nagygyűlések helyszínéhez vezető útvonalakat, és felszólította az amerikai állampolgárokat, hogy kerüljék el azokat. Például ilyen közleményt írt a követség: „A tüntetők a Puskin téren terveznek gyülekezni 14 óra tájban, és onnan a Kreml felé menetelnek”. Az oroszok ezt nevezik álhímek és megtévesztésnek, továbbá „helytelen beavatkozásnak” az orosz belügyekbe, amire „megfelelő választ adnak”. (mti) 100 másodpercre a világvégétől Továbbra is száz másodperccel áll éjfél előtt a „végítélet képzeletbeli órája” 2020-as év után, amelyet tönkretett a járvány, a nukleáris háború kockázatától és a klímaváltozástól való félelem - közölte az Atomtudósok Bulletinje (B AS). A tudósok nem változtattak az óramutató állásán, amelyet egy éve vittek közelebb éjfélhez. Az óra azt hivatott szimbolizálni, mekkora az emberiség megsemmisülésének kockázata. Az óra szerint az emberiség még mindig a legközelebb van a végítélethez, mint 1947-ben, amikor létrehozták az Atomtudósok Bulletinjét. A szervezet az emberiség túlélését fenyegető legnagyobb veszélyekre hívja fel a figyelmet. 2018- ban és 2019-ben két perccel éjfél előtt állt az óramutató. 1947-ben a mutató hét percre állt éjféltől. Legtávolabb, 17 percre éjféltől 1991 -ben, a hidegháború végén volt a mutató. A tudósok idén a legnagyobb fenyegetések közé sorolták a hamis digitális információk veszélyét. (mti)
