Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-29 / 23. szám

2 I KOZELET 2021. január 29. | www.ujszo.com Szlovákia még mindig az Európai Unió legkorruptabb országai közé tartozik MOLNÁR IVÁN Pozsony. Egyelőre a tavalyi kormányváltás sem segített Szlovákia korrupciós megítélésén. Az elmúlt évben is folytatódott a lejtmenet, a Transparency International legfrissebb felmérése szerint így - Magyarországgal karöltve - az Európai Unió öt legkorruptabb országa közé tartozunk. A Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szer­vezet csütörtökön tette közzé leg­frissebb, a világ legátfogóbb kor­rupciós felmérésének számító Korrupcióérzékelési Indexét (Cor­ruption Perceptions Index - CPI), amely 1995 óta rangsorolja az or­szágokat a közszférában érzékelt korrupció mértéke alapján. Az index egy 0-tól 100-ig terjedő skálán mu­tatja a korrupció érzékelését, ahol a 0 jelenti azt, hogy az adott ország­ban a korrupciót magas mértékben érzékelik (erősen korrupt ország), és a 100 jelenti azt, hogy az adott or­szágban a korrupciót egyáltalán nem érzékelik (egyáltalán nem korrupt ország). A sereghajtók között Szlovákiában ugyan tavaly ta­vasszal az átfogó korrupcióellenes UNIÓS TAGORSZÁGOK A KORRUPCIÓS TOPLISTÁN 1. Dánia 88 3. Finnország 85 3. Svédország 85 8. Hollandia 82 9. Németország 80 9. Luxemburg 80 15. Ausztria 76 15. Belgium 76 17. Észtország 75 20. Írország 72 23. Franciaország 69 32. Spanyolország 62 33. Portugália 61 35. Litvánia 60 35. Szlovénia 60 42. Ciprus 57 42. Lettország 57 45. Lengyelország 56 49. Csehország 54 52. Olaszország 53 52. Málta 53 59. Görögország 50 60. Szlovákia 49 63. Horvátország 47 69. Bulgária 44 69. Románia 44 69. Magyarország 44 Az index 0-tól 100-ig terjedő skálán mutatja a korrupció érzékelését, ahol a 0 jelenti azt, hogy az adott országban a korrupciót magas mérték­ben érzékelik (erősen korrupt ország), és a 100 jelenti azt, hogy az adott országban a korrupciót egyáltalán nem érzékelik (egyáltalán nem korrupt ország). • Forrás: TIS harcot hirdető Matovic-kormány került hatalomra, ennek azonban a most közzétett toplistán egyelőre semmi látszatja. Épp ellenkezőleg, Szlovákia tavaly is folytatta a lejt­­menetet: az egy évvel korábbi 59. helyről a 60-ra estünk vissza, újra helyet cserélve a 2004 óta mögöt­tünk levő Görögországgal. Szlová­kia ezzel az öt legkorruptabb uniós tagország közé tartozik. A lehetsé­ges 100 pontból csak 49-et szerez­tünk meg, ami alig valamivel több, mint a legkorruptabb uniós tagor­szágok - a 69. helyen osztozó Ma­gyarország, Románia és Bulgária - által megszerzett 44 pont. A viseg­rádi országok közül ezúttal Len­gyelország teljesített a legjobban, amely a lista 45. helyén található, míg Csehország a 49. Előnyök 6s hátrányok „A Matovic-kormány ugyan azt ígérte, hogy a hivatali ideje alatt 20 hellyel szeretne előrelépni a listán, az elmúlt év eredményeire azonban még erősen rányomta bélyegét az előző kormány, amelynek a hivatali ideje alatt, vagyis a 2016 óta eltelt időszakban Szlovákia hat helyett rontott a korrupciós toplistán” - nyi­latkozta lapunknak Gabriel Sípos, a Transparency International Slo­vensko (TIS) igazgatója. Szerinte azonban a kormányváltás óta eltelt időszakban - legalábbis a korrup­cióellenes harcot tekintve - Szlová-A Matovié-kormány a korrupció­­ellenes harc terén ugyan jó úton ha­lad, az eredményeket még viszont nem látni (TASR-felvétel) kia jó irányban halad. „Az Igor Matovic vezette kabinet első éve e tekintetben sikeresnek mondható, ami várhatóan már a jövő évi korrupcióérzékelési indexen meg­látszik. Tavaly például több mint a harmadával nőtt a korrupcióval kap­csolatos eljárások száma, az ezzel összefüggő vádemelések száma pe­dig a felével nőtt, tíz éve nem látott szintre ugorva” - mondta el Sípos. Szerinte ez annak is köszönhető, hogy a rendőrség és az ügyészség sokkal szabadabban dolgozhat, mint az előző kormány idején, amikor a kormányhoz közel álló korrupt vál­lalkozók, rendőrök, ügyészek, bírák a hatalom részéről védettséget él­veztek. Sípos szerint azonban a je­lenlegi kormánynak is megvannak a hiányosságai. „A kormányfő, Igor Matovic is titkolja a valós vagyoni helyzetét, nem vonta le a megfelelő következtetéseket a gyanúsan meg­szerzett diplomájával kapcsolatban, eltúlzottan reagál bármiféle kritiká­ra, és már eddig is több olyan gyanús kinevezésre került sor, amelynek a szakmaisághoz semmi köze” - tette hozzá Sípos. Veszélyes vírus A Transparency International berlini központja az adatokat ele­mezve rámutatott: a vizsgált orszá­gok többségében az elmúlt évtized­ben nem javult a korrupciós helyzet, a koronavírus-járvány kezelése pe­dig még a jól teljesítő országoknak is hatalmas kihívást jelent. Delia Fer­reira Rubio, a Transparency Inter­national globális elnöke szerint a járvány okozta krízis nemcsak egészségügyi és gazdasági, hanem egyben korrupciós válságot is jelent, amit eddig nem sikerült kezelni. A jogállamisági teljesítmény vonat­kozásában a TI jelentése megálla­pítja: a koronavírus-járvány kitörése és az erre adott állami reakciók fel­gyorsították a demokratikus ku­lisszák lebontását. Ebbe a sorba il­leszkedik a rendeleti kormányzás bevezetése, amely különösen széles mozgásteret biztosít a végrehajtó hatalomnak a korrupcióra. Magyar pártok: továbbra sincs megállapodás Kettő vagy csak egy nemzetiség legyen? CZÍMER GÁBOR Pozsony. Tegnap újra tárgyaló­­asztalhoz ült az MKP, a Híd és az Összefogás. A három egyesülési szándékát kinyilvánító párt most sem tudott megállapodni abban, hogy a közös szubjektumban mi­lyenek legyen az erőviszonyok. Tegnap a Híd két javaslatot tett, közölte lapunkkal Magdeme Klára, a párt szóvivője. Eszerint a közös párt elnökségét 18-ról 20-ra bővít­­hetnék, és a két új pozícióból egyet az MKP, egyet pedig az Összefo­gás kaphatna. Ezzel az MKP 50 százalékos befolyása megmaradna, az Összefogás súlya pedig megnő­ne. A Híd második javaslata pedig az volt, hogy bármilyen súlyozás, amiben a pártalapításkor meg­egyeznek, a következő parlamenti választásig legyen érvényben. , Aztán a választáson elért eredmé­nyek alapján alakítsuk át az ará­nyokat - így biztosított, hogy az emberek támogatottsága a párton belüli erőviszonyokban is megmu­tatkozzon” - közölte a szóvivő. A Híd még a szerdai elnökségén döntött arról, hogy csak február 15- ig folytatja a háromoldalú egyez­tetéseket. A tárgyalások során ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a párt egyharmados arányban képvisel­tesse magát a közös politikai szub­jektum döntéshozó szerveiben. Ugyanakkor a Híd elnöksége úgy határozott, elfogadhatónak tartja, hogy a parlamenti választási lista vezetőjére előválasztás alapján szülessen javaslat. Az Összefogás nem ért egyet a Híd által kért egyharmados befo­lyás arányával és a megjelölt idő­ponttal. Szerintük sok kérdésben nem született még megállapodás. Többek közt a szükséges pénzügyi és szerkezeti auditot és az egységes párton belül létrehozandó platfor­mok működésének belügyminisz­térium általi engedélyezését emel­ték ki. Szerintük erre már február 15-ig nincs elég idő. Mózes Sza­bolcs, az Összefogás elnöke a teg­napi tárgyalás után elmondta, sem­miféle ultimátumot nem fogadnak el. Ők az egyeztetésen a világjár­vány okozta problémák orvoslásá­val foglalkozó munkacsoport létre­hozását javasolták. „Az MKP el­nöksége holnap dönt erről, a Híd ebben a munkában nem kíván részt venni” - nyilatkozta Mózes. Az arányok tekintetében nincs érdemi elmozdulás, erősítette meg Králik Róbert, az MKP szóvivője. „Az MKP két javaslatát, a megala­kulandó párt etikai tisztaságával és az előválasztással kapcsolatban a másik két tárgyalópartner elfogad­ta” - közölte azzal, hogy a további lépésekről az MKP elnöksége dönt. Az MKP január 19-én tett egy ja­vaslatot arra, hogy a parlamenti vá­lasztás előtti listaállítást előválasz­tás útján határozzák meg. Az elő­választást még a tavalyi tárgyalá­sok során az Összefogás vetette fel. Az ő elképzelésük szerint az újon­nan létrehozandó párt döntéshoza­tali szerveiben így kellene megha­tározni az egyes politikai szubjek­tumok erőviszonyait. Ezt akkor a másik két szereplő nem támogatta. ÖSSZEFOGLALÓ A kormánykoalíció képviselői sem egységesek abban, hogy a hamarosan kezdődő népszámlálás során egy vagy két nemzetiség bejelölésére legyen-e lehetőség. Pozsony. Az SaS és a Za Fudí kor­mánypárt parlamenti képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon kije­lentették, elutasítják az arra irányuló törekvéseket, hogy a népszámlálási íveket módosítva kettő helyett csak egy nemzetiséget lehessen megadni. Az SaS parlamenti frakciójának tag­ja, Ondrej Dostál (OKS) képviselő szerint azért is szerencsétlen ez a kezdeményezés, mert közvetlenül a népszámlálás megkezdése előtt áll­tak elő vele. A népszámlálás február 15-én indul és a polgárok a kérdés­sort internetes kérdőív formájában tölthetik ki. Dostál szerint a Statisztikai Hiva­tal erős érvek alapján döntött úgy, hogy a népszámlálási íveken meg lehet adni egy második nemzetisé­get is. „Szlovákiában élnek kettős identitású emberek, akik két vagy akár több nemzetiséghez is kötőd­nek. Vannak vegyes házasságok. Különösen kirívó ez a probléma a romák esetében. A nemzeti identi­tásnak különféle formáit ismerjük, nem minden ember érzi magát egy nemzethez tartozónak” - fejtette ki. Dostál szerint nem igaz az az ál­lítás, hogy a népszámlálás előké­szítésének folyamata átláthatatlan volt. Hozzátette: a második nemze­tiség megadását kifogásolók már korábban is javasolhattak volna módosítást, hiszen az új kormány tíz hónappal ezelőtt alakult meg, lett volna erre lehetőség. Óva intett at­tól, hogy a Statisztikai Hivatal en­gedjen a politikai nyomásnak. Zuzana Kumanová, a kulturális minisztérium államtitkára, akit a posztra az OEaNO jelölt, rámuta­tott, Szlovákiában 13 nemzeti ki­sebbség él, és mindegyik képvisel­teti magát a kisebbségi bizottság­ban. Hozzátette: a bizottság több évig tárgyalta a népszámlálás ügyét, és a második nemzetiségre vonat­kozó kérdés beillesztését végül a testület elfogadta. Úgy véli, nem lenne korrekt a nemzeti kisebbsé­gekkel szemben az utolsó pillanat­ban módosítani a népszámlálási íveket. Ifj. Peter Pollák, aki szintén az OEaNO-frakció tagja, üdvözli a több nemzetiség megadásának le­hetőségét. Szerinte ezzel elkerül­hető, hogy sokakat a valódi meg­győződésük ellenére kényszerítse­nek arra, hogy egyetlen kategóriá­ba sorolja magát. „Legyünk büszkék a gyökere­inkre, a nyelvünkre, a szokásainkra és tradícióinkra. Az életstílusunk­ra. A népszámlálás a romák, ma­gyarok, ruszinok szempontjából is fontos” - olvasható ifj. Pollák ál­lásfoglalásában. A képviselő sze­rint a nemzetiségre vonatkozó két kérdés hozzásegíthet ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk a Szlová­kiában élő nemzetiségekről. A két nemzetiség megadásának lehetőségét a népszámlálási íveken korábban Gyimesi György, az OEaNO képviselője kifogásolta azzal érvelve, hogy ez felgyorsítja a kisebbségek asszimilálódását. Szerinte a második nemzetiségre vonatkozó kérdést megfelelő társa­dalmi vita nélkül szúrták be a nép­számlálási ívbe. A képviselő úgy látja, jelenleg bizonytalanság van abban, hogyan értelmeznék a törvények alkalma­zásakor a nemzetiségre vonatkozó második kérdést. Az ügyben megkerestük Mrva Marianna szociológust, aki részt vett a népszámlálást előkészítő szakmai bizottságban. Elmondta, az ő javaslata az volt, hogy egy kér­désen belül lehessen bejelölni több nemzetiséget. „Ez a módszer a je­lenlegivel ellentétben nem adna te­ret különböző értelmezési lehető­ségeknek, hiszen nem lenne »első« és »második« nemzetiség, csak egyes vagy többes nemzetiségi ho­vatartozás” - magyarázta. A jelen­legi változat szerint ugyanis a fel­mérésben a „Mi az ön nemzetisé­ge?” pont után az „Egyéb nemzeti­séghez tartozónak is vallja magát?” kérdés is szerepel. (TASR, czg)

Next

/
Thumbnails
Contents