Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-28 / 22. szám
KULTÚRA www.ujszo.com | 2021. január 28. 9 Életleckék kezdőknek és haladéknak Bartalos Tóth Iveta történetei annyira tömények, hogy szinte mindből születhetett volna egy-egy regény BartaSos Tóth Iveta Éiet LEJÁRT szavat JUHÁSZ KATALIN Teljes vértezetben pattant elő nemrég egy író. Ritka dolog az ilyesmi, hiszen legtöbben már tizennyolc évesen elérkezettnek látják az időt első kötetük megjelenésére, aztán húsz év múlva legszívesebben letagadnék. Bartalos Tóth Iveténak nem lesz ilyen problémája. A kötet harminc elbeszélést tartalmaz, amelyekből majdhogynem összeáll egy regény, pedig nincsenek visszatérő szereplők, sem folytatólagos cselekmény. Ami közös bennük, az a szürke alapszín, a nyomasztó hangulat és valamiféle furcsa predesztináltság. Átlagembereket látunk, félresiklott egzisztenciákat szétrombolt álmokkal, eleve kudarcra ítélt kitörési kísérletekkel. Vagy még ennyit sem, csak azt a kásás nihilt, amibe szépen bele lehet süppedni. Egy asszonyt, aki feláldozza karrierjét a családjáért. Negyvenes „csajokat”, akik úgy akarnak bulizni, mint tizenéves korukban. Egy fiatal férjet, aki számára egy Skoda is elérhetetlen álom. Egy kétkezi munkást, aki éhezik. Egy nőt, akit megaláznak a munkahelyén. Egy másikat, aki nem találja meg az igazi szerelmet. Sok esetben meghatározza egyegy szereplő életét a családi háttér, a szülőkkel való viszony, az, hogy mit kapott a kezdőcsomagban, illetve mennyire telepednek rá. A lehetőségek feladásának kényszere, a lelki kizsákmányolás ugyanolyan erőszak, mint a tettlegesség, és a szerző jól érzékelteti, hogy ezt még manapság sem vesszük észre. Arról sem tehetünk, milyen környezetbe születtünk, ám a közeg meghatározza jövőnket. Ez is abszolút mai probléma, nem szükséges a Kincskereső kisködmönig visszamennünk példákért. Választásaink, döntéseink is górcső alá kerülnek, és persze az azokat kiváltó okok - mit veszünk figyelembe és mit fojtunk el magunkban. És komoly szerepet játszik mindennapjaink alakításában az állandó megfelelési kényszer, valamint a látszat fenntartása, bármi áron. Lám, átváltottam többes szám első személybe, mert hiszen az összes történemek mi vagyunk a szereplői. Valamennyi játszódhatna a szomszédban, az ismerőseinkkel, rokonainkkal, akiknél első blikkre úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben van, sőt látványosan jól működnek a dolgok. A felszín alatt azonban egyre nagyobb a baj, recseg-ropog a szerkezet, elég egy szellő, és a korhadt tartópillérek megadják magukat. Legtöbbször a szereplők is érzik, hogy hamarosan rájuk szakad a tető, mégsem menekülnek. A szerző sok reális élethelyzetet felvillant, akár példázatnak is tekinthetőek ezek, ha az életet akarja tanulni valaki, mondjuk egy tinédzser, hogy kikerülje a csapdákat, amelyek később várnak rá. A szépirodalom is lehet önismereti, életvezetési tanácsadás, sőt akár terápia is, ha nem szájbarágós. Bartalos Tóth Iveta nemcsak azt tudja, hogyan csomagolja történetekbe az érzelmi kiüresedést, hogyan ábrázoljon párkapcsolati problémákat, gyermekkori traumákat, halálos betegségeket, hanem azt is, milyen írói eszközöket kívánnak az egyes helyzetek. Ahol feleslegesek a szavak, ott a szereplő csak letesz valamit az asztalra, hogy a másik is lássa, kérdőn felhúzza a szemöldökét, vagy kinéz a semmibe. . A stílus végig minimalista, nincsenek magyarázó mondatok, sem csacsogó dialógusok. Gyakran úgy sorjáznak az információk, mint egy gyorstüzelő pisztolyból: minden lezajlik két oldalon, akár egy évekig tartó betegség is. A szerző így érzékelteti a sorsszerűséget, vagy éppen egy-egy lépés következményeit. Annyira tömények ezek a történetek, hogy szinte mindből születhetett volna egy-egy regény. Olyanok, mint a rövidfilm, amelyben benne van az egész estés mozifilm lehetősége. A földrajzi utalásoknak köszönhetően általában világos, hol járunk: Dél-Szlovákia magyarlakta régióiban, közelebbről a Dunaszerdahelyi járásban. Ez is teljes természetességgel jelenik meg a könyvben, vagyis nem egy elképzelt terepen játszódnak a történetek. Ugyanakkor a helyszín nem jelent különösebb determináltságot, talán csak az első, Wrigley's Spearmint című elbeszélésben, amelyben a nyelvtudás hiánya okozta bizonytalanság is megjelenik a gyermeki bizonytalanság mellett. Hogy pontosak legyünk: ez Bartalos Tóth Iveta első önálló kötete, mivel Mészáros Krisztinával közösen már megjelent egy anyaságról elmélkedő könyve 2018-ban (Anyább anyák), ugyancsak a Phoenix Polgári Társulásnál. Az a kötet célirányosabb volt, ez itt mindenkihez szól. A kiadó profiljának ellenére nem tekinthető deklaráltan női irodalomnak. Korántsem csak azért, mert néhány történetnek férfi főszereplője, narrátora van, és nem is azért, mert ez a címke gúzsba köt. A női szemszög itt nem valamiféle „kisebbségi” nézőpont, hanem egyszerű tény. Van egy módszerem erre: fejben megváltoztatom az adott elbeszélés főszereplőjének nemét. Ha ellenkező nemű karakterrel is működik a történet, ha valódiak az érzelmek, logikusak a reakciók, akkor általános érvényű emberi történettel van dolgom. Bartalos Tóth Iveta elbeszélései pont ilyenek. Sokáig nem eresztenek, napokon át foglalkoztatnak. Néha úgy éreztem, csak egy-két apróságon kellene változtatniuk a szereplőknek ahhoz, hogy helyre rázódjon az életük. Szívesen rájuk kiabáltam volna, hogy vigyázz, ne csináld, vagy hogy ébresztő, hát nem látsz a szemedtől? Aztán lassan elfogadtam a könyörtelen sorsszerűséget, a kérlelhetetlen őszinteséget, az esettanulmánynak is beillő sztorikat. Illetve személyes sikerként éltem meg, ha a főhős minden hátráltató tényezőt legyőzve végül magára talált. Ha az olvasó úgy érzi, köze van az adott könyvhöz, akkor egészen biztosan nem ajándékozza tovább. Az Élet lejárt szavatossággal szigorúan csak kölcsönözhető tőlem, maximum két hétre. Vagy megrendelhető a kiadónál. Bartalos Tóth Iveta: Élet lejárt szavatossággal. Phoenix Polgári Társulás, Pozsony, 2020,158 oldal. Jane Fonda kapja idén a Golden Globe életműdíját A Costa-könyvdíj legújabb nagydíjasa Jane Fonda a 2017-es velencei filmfesztiválon (Fotó: Shutterstock) Az idei Golden Globe-gálán Jane Fonda kapja a Cecil B. DeMille-óletműdijat. A 78. Golden Globe-díjátadót február 28-án rendezi meg a Hollywoodban akkreditált külföldi újságírók szövetsége (HFPA). Los Angeles. A testület évente adja át díjait a tagság szavazatai alapján a legjobb filmes és televíziós produkcióknak, alkotóiknak és színészeiknek. Az idei díjesélyes jelöltek listáját február 3-án hozzák nyilvánosságra. A Cecil B. DeMille-életműdíj kitüntetettjének nevét azonban már kedden bejelentették. Jane Fonda az egyik legismertebb, nagy tisztelemek örvendő amerikai színészcsalád tagja, az Oscar-díjas Henry Fonda lánya. Öccse, Peter Fonda és unokahúga, Bridget Fonda szintén színészek. A Klute és a hazatérés című filmekért Oscar-díjjal jutalmazott Jane Fonda színészi pályafutása mellett a női jogok élharcosaként is közismert, és aktivistaként is számos ügyet támogatott, egyebek mellett felszólalt a vietnámi és az iraki háború ellen. Ali Sár, a HFPA elnöke közleményében hangsúlyozta, hogy miközben a színésznő pályafutása alatt elnyerte a legnagyobb elismeréseket, mindvégig elkötelezetten küzdött azokért a társadalmi ügyekért is, amelyekben változást akart elérni. A nagy presztízzsel bíró Cecil B. DeMille-díjat évente olyan személynek ítéli oda az újságírótestület, aki jelentős hatást gyakorol a szórakoztatóipar világára. A nyolcvanhárom éves Jane Fon- i da a két Oscar-díj mellett öt Oscar- : jelölést kapott, továbbá hét Aranyg- j lóbusz díjjal is jutalmazták. 2014- ben megkapta az Amerikai Filmintézet (AFI) életműdíját, 2017-ben pedig a 74. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Aranyoroszlán-életműdíját. A színésznőt 2019-ben többször is őrizetbe vették, amikor részt vett a klímaváltozás elleni fellépést sürgető békés demonstrációkon a Capitoliumnál. What Can I Do? My Path from Climate Despair to Action (Mit tehetek? Utam a klímaváltozás miatti kétségbeeséstől a tettekig) című könyve tavaly jelent meg. Jane Fonda számos nonprofit jótékonysági és közhasznú szervezetet támogat. (MTI k) Díjazottak már A Cecil B. DeMille-díjjal korábban kitüntetettek között szerepel • Tom Hanks • Jeff Bridges • Oprah Winfrey • Morgan Freeman • Meryl Streep • Barbra Streisand • Sidney Poitier • Lucille Ball London. A trinidadi születésű brit írónő, Monique Roffey The Mermaid of Black Conch című műve nyerte el a Costa-könyvdíj (Costa Book Awards) 2020-as nagydíját, az Év könyve díjat. A győztes regény egy halász és egy sellő szerelméről szól. A könyv, amely egy taíno legendán alapszik, Roffey hatodik regénye. A zsűri „születőben lévő klasszikusnak” nevezte a müvet, Roffey-t pedig „tehetségének csúcsán lévő íróként” méltatta. Az író, aki az elismerés mellett 30 ezer font pénzjutalomban is részesül, elmondta: „ez a nagy presztízzsel bíró díj egyszerre szól a karibi irodalomnak, a kísérletező stílusnak, a mágikus realizmusnak, a független kiadóknak és természetesen a sellőknek”. Tessa Sheridan forgatókönyvíró és rendező nyerte el a 2020-as év legjobb novellájáért járó Costa Short Story Awardot, amelyről a közönség dönt. Sheridan az elismerés mellett 3500 font pénzjutalmat kap a The Person Who Serves-, Serves Again című írásáért. (MTI, k)
