Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-28 / 22. szám
www.ujszo.com | 2021. január 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A tüntetések súlya Régen tömeg kellett a tiltakozáshoz, ma inkább rendezői érzék FELEDY BOTOND inszkben hónapokig zajlottak a kemény tüntetések. Most Moszkvában és szerte Oroszországban vonult egy réteg újra utcára, hogy Navalnij kiszabadítása mellett és a korrupció ellen lépjen fel. Eközben a nyugateurópai fővárosokban szaporodnak a koronavírus miatti lezárások elleni tüntetések, Berlintől Hágáig. Washingtonban megostromolták a Capitoliumot, igaz, nem nagy tömeg, de annál látványosabb módon. Magyarországon 2014-ben volt igazán látványos tüntetéshullám, míg Szlovákiában a tüntetések miatt bukott meg Robert Fico kormányfő, és végső soron a tiltakozások engedtek utat egy olyan kormánynak, amely elkezdte felgöngyölíteni az állami korrupció súlyos eseteit. Franciaországban a sárga mellényesek tartották fogva az országot hónapokig, amikor a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében karbonadó került volna az üzemanyag árába - legalábbis ez volt az egyik első szikra. Tüntetés és tüntetés között azonban óriási különbségek vannak. A tömeg nagysága az egyik kérdés, a láthatósága a másik. Ez utóbbi változott meg radikálisan az elmúlt néhány évben. Kevés ember is nagyon látványos tüntetést tud produkálni, ezáltal megjelenni a közösségi médiában, és így bejutni a mainstream sajtóba is. Régen ehhez durvább vagy ravaszabb eszközök kellettek - gondoljunk a német fiatalemberre, aki a hidegháború végén a Vörös téren landolt kisrepülőjével, kijátszva a teljes szovjet légvédelmet! Ma viszont inkább rendezői érzékre van szükség. A klímatüntetők tetszhalottjai, az Európai Parlament tejjel locsolása vagy a magyar parlamentben egyre látványosabb plakátok, szimbólumok belengetése - mind a figyelemfelhívás versenyében alkalmazott újabb lépcsőfokok és szintek. Demokratikus országban az is számít, hogy a választók mekkora tábora szimpatizál a tüntetőkkel, és mennyien vannak maguk a tiltakozók. Egyszerűen a választási logika miatt. Más kérdés, hogy orosz vagy fehérorosz fronton a diktátorok hogyan mérik a tömeg súlyát? Nyilván számít a támogatottság, és az örök kérdés, hogy a kifárasztásos taktikát válasszák-e („majd megunják és hazamennek”) vagy az erőszakot. Ám a fokozódó társadalmi feszültségek idején egyre kockázatosabb figyelmen kívül hagyni a tömeg szavát. A populizmus egy egész más formája ez, a valódi vox populi. Nem biztos, hogy igaza van, nem biztos, hogy nem indirekten befolyásolt; de ha egyszer kellő számú embert mozgat meg, akkor foglalkozni kell vele. Másképpen fogalmazva, kockázatos figyelmen kívül hagyni vagy nem kezelni. A töréspont pedig adódik: míg egy demokratikus kormánynak tipikusan van mozgástere, addig az autokratáknak ebből van kevesebb... Tovább szigorították a járványügyi intézkedéseket Pozsonyban! Egymás mellett sorakozó plakátok egy pozsonyi üzletközpontban működő kávézók, kisboltok, egyéb szolgáltatások kirakataiban. (A felvételeket olvasónk küldte) PROSIM NEVSTUP DAKUJEME DOZIVONTY Gates megdöbbent a csipelméleteken Megdöbbentőnek tartje Bill Gates, a Microsoft társalapítója, hogy milyen sok eszement és gonosz összeesküvós-elmólet kering vele és a koronavírusjárvánnyal kapcsolatban a közösségi médiában. A Reuters hírügynökségnek adott interjúban Gates azzal magyarázta a jelenséget, hogy a pandémia megijesztette az embereket, továbbá jelentősen nőtt a közösségi média szerepe. A járvány egy évvel ezelőtti kirobbanása óta az interneten számtalan összeesküvés-elmélet kapott szárnyra, amelyek téves információkat teijesztettek a vírus eredetével kapcsolatban, illetve azokról, akik a járvány megfékezésén dolgoznak. A teóriák között szerepel az is, hogy Anthony Fauci, az amerikai kormány koronavírus elleni munkacsoportjának virológusa és Bill Gates közösen robbantották ki a járványt, hogy ellenőrzésük alá vonják az embereket, és az oltóanyaggal mikrocsipet ültessenek beléjük. „Tényleg elhiszik ezeket az emberek?” - tette fel a kérdést Gates, hozzátéve, nem gondolta volna, hogy Fauci és ő központi szerepet kaphat a gonosz elméletekben. A milliárdos Bill Gates 2014-ben távozott a Microsoft elnöki székéből. Alapítványa, a Bili and Melinda Gates Foundation legalább 1,75 milliárd dollárt adott már a járvány leküzdésére, vakcinák és gyógymódok kifejlesztésére. Az interjúban Gates méltatta Fauci és Francis Collins, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) igazgatójának munkáját. Donald Trump elnöksége alatt időnként úgy érezte, csak ők ketten épelméjűek az amerikai kormányban. Bill Gates ígéretesnek tarja az új amerikai elnök járvány ellenes munkacsoport összetételét, és örömét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által koordinált COVAX nemzetközi vakcinaelosztó kezdeményezéshez. (MTI) Ocsúdás, nagy késéssel SZILVÁSSY JÓZSEF Főleg a járvány helyzet miatt eddig leginkább a Statisztikai Hivatal illetékesei foglalkoztak a február 15-én kezdődő népszámlálással, amely először zajlik elektronikusan. Múlt héttől azonban megváltozott a helyzet, és a kormány gyorsított parlamenti eljárásban egészen október végéig meghosszabbíttatná a kérdőívek kitöltésének határidejét, ami a jelenlegi állapotokat és a lakosság hangulatát tekintve mindenképp észszerű döntésnek minősíthető. Nem erről a határozatról lobbant fel vita a hazai magyar közszereplők között, hanem az úgynevezett második nemzetiségről. Ugyanis az eddigi népszámlálásokon csak azt kellett feltüntetni, hogy ki milyen nemzetségűnek vallja magát. Most viszont - igaz, nem kötelezően - külön rovatban rögzítheti, ha nem csak egy etnikai közösséghez tartozónak tartja, érzi magát. E módosítás egyik kezdeményezője, Ravasz Ábel volt, szerinte így nem kell dilemmázniuk azoknak, akiknek a szülei vegyes házasságban élnek, hiszen lehetőségük lesz anyjuk, illetve az apjuk nemzetiségét is a két rovatban feltüntetni. Továbbá a magyar vagy a szlovák ajkú romák is örülhetnek az újításnak, mert mindkét identitásukról is nyilatkozhatnak, ha óhajtanak. Ugyanezt esetleg megtehetik az asszimiláció különböző szintjén levő magyarok, a magukat már szlováknak tartó egykori ruszinok, horvátok és németek is, ha ebben az új rovatban jelzik, hogy felmenőik valaha - netán nem is olyan régen - még nem a többségi nemzethez, hanem valamelyik kisebbséghez tartozónak vallották magukat. A Híd szakembere e módosítás kapcsán magyarországi, cseh és más külföldi gyakorlatra hivatkozott. Például arra, hogy déli szomszédunknál két évtizede csupán mintegy 10 ezren vallották magukat szlováknak, egy évtizede viszont már 29 ezren, mert akkor már volt lehetőség a gyökereik, vagyis a másik nemzetiségük rögzítésére is. Ez tény, miként az is, hogy ezt a kedvező változást nyilván az is serkentette, hogy a Magyarországon 1993-ban elfogadott törvény alapján megalakultak a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok. Néhány napja Mózes Szabolcs, az MKÖ elnöke és Gyimesi György (az OCaNO parlamenti képviselője) indítványozta a másik nemzetiséget firtató kérdés törlését. Forró Krisztián pártelnök révén az MKP is csatlakozott ehhez a kéréshez. Azzal érvelnek, hogy erről a módosításról egyelőre alig tájékoztatták az érintetteket, és meg is zavarhatja őket ez a változtatás. Az sem világos, vajon a második nemzetiségként a magyart megjelölő adatot milyen csoportba sorolják majd, s mindennek milyen következményei lehetnek a kisebbségi jogok további érvényesítésében. Ennek mielőbbi tisztázása kulcsfontosságú feladat. Ráadásul erről a változásról széles körű társadalmi eszmecsere nem volt. Ez pedig mindkét fél mulasztása. A törvénymódosítást 2019 októberében fogadták el - vagyis nagyon későn ocsúdtak most fel a módosítás ellenzői. A kabinettől, elsősorban a miniszterelnöktől remélik kérésük teljesítését. A hazai magyar és szlovák szociológusok viszont a vitatott rovat megtartását kérik tőle. A kormány egyelőre függőben hagyta a kérdést, amely nemcsak a hazai magyarokat, hanem a többi nemzetiséget is érinti. Ok hivatalosan nem közölték álláspontjukat, ám értesüléseim szerint egyesek már javában kampányolnak a második nemzetiség feltüntetése mellett, amit - ha szükséges lesz rá - őszig a magyar kampánystáb is megtehet. A magyar vitát alighanem az dönti el, hogy vajon bő két héttel a népszámlálás kezdete előtt a Statisztikai Hivatal képes-e végrehajtani a módosítást, ha erre utasítást kapna a kormánytól. Bárhogy is lesz, a politikusaink ne vitatkozzanak tovább. Inkább azon dolgozzanak, hogy a viszálykodásaik miatt kiábrándultak is tudatosítsák közösségünk alapvető érdekeit, és ezért lehetőleg az első rovatban vallják magukat magyarnak. FIGYELŐ Káosz az oltási rendben Beoltották a százezredik embert Szlovákiában-jelentette be az egészségügyi miniszter. A rossz hír, hogy ezzel a tempóval 2023 októberére érné el az ország a nyájimmunitást. Addig maradnának az ilyen-olyan szigorúságú lockdownok, karanténok és persze az országos tesztelés, hogy legalább egyvalaki jól érezze magát az országban - úja a Sme kommentálja. „További gond a káosz az előjegyzési rendszerben. Az oltást népszerűsítő kampány még nem indult be. A 85 évnél idősebbeket ugyan már lehet oltani, de ha nem igazodnak ki az interneten és nem tudnak regisztrálni a korona.gov.sk oldalon, pechjük van. Nem foglalkozik velük a körzeti orvos, az önkormányzat, az egészségbiztosító sem”—úja a lap. A kórházi oltóközpontok elkezdték vezetni a vakcinálásra jelentkezők pótlistáját, hogy az előkészített oltóanyagot be lehessen adni, ha valakit nem lehet beoltani az eredeti listáról. A gond itt az, hogy így is csak azokhoz a csoportokhoz tartozókat lehet beoltani, amelyekben hivatalosan megkezdődött az oltás (egyszerűsítve: egy 85 év feletti személy helyett egy másik 85 év felettit, de például 75 év alattit nem). így továbbra is előfordul, hogy van oltóanyag, de nincs kit beoltani vele. Az eredmény:. „Az egészségügyi tárca számára úgy tűnik, ügyesebben megy a dolog, ha ezeket a listákat a kórházak menedzselik. A kórházakból viszont azt hallani, a regisztrálást központilag, az államnak kell végeznie” - mutat rá a lap. (sme, úsz)
