Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-28 / 22. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com | 2021. január 28 5 Helytörténet, kultúra és táj ismeret a hetényi iskolában vataSCin Péter Több mint 12 éve folyik rendszeres és gyakorlatilag egyre bővülő „értékfeltáró munka a hetényi Tarczy Lajos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. Az intézmény mindezért idén Örökség­­serleget kapott a Budapesten működő Falvak Kultúrájáért Alapítványtól. A helyszínen néztük meg az elvégzett munkát. HETÉNY Az iskolaépületben ezekben a na­pokban nemhogy kézműves-fog­lalkozások, helytörténeti műhelyek, de még gyerekek sincsenek a jár­vány miatt. Czibor Angelika igaz­gató lapunknak kifejtette, 115 diák­juk közül egy sem maradt ki a táv­oktatásból. Akinek otthon nem volt, ahhoz az iskola bevezettette az in­ternetet, valamint laptopokkal is el­látták őket. Az igényeket már kará­csony előtt felmérték: ha tesztelniük kell a diákokat és szüleiket, 96%-uk készen áll arra, hogy újrakezdődjön a tantermi munka. így fest a jelen, az iskola vezetőjével és Rancsó Andrea pedagógussal azonban most inkább a múltba Tévedtünk vissza. Hetóny az oktatásban Czibor Angelika a 2008-as évet jelöli meg egyértelmű kezdetként, amikor is ki kellett választaniuk az iskolaprogramok fő irányvonalát: „Akkor gondoltunk arra, hogy a re­gionális nevelés lenne az, amire iga­zából szükségük lenne itt, egy kis községben a szülőknek, gyerekek­nek, s magának a falunak is.” Első nekifutásra az ötödik évfolyamban indítottak egy tantárgyat ilyen elne­vezéssel, ám Rancsó Andrea tapasz­talata az volt, hogy ez önmagában nem volt járható út: „Felfedeztük vi­szont, hogy vannak benne tantárgy­­közi elemek. Ha népdalokkal fog­lalkozunk, akkor az miért kerüljön külön tantárgyba, miért nem zene­órán oktatjuk? Vagy a helyi tájis­meret jelen van a környezeti ismeret órákon. Rájöttünk tehát, hogy feles­leges egy órát »elbitangolnunk«, sokkal jobb volna a meglevő tan­tárgyakba beépíteni, amelyeken összóraszámát tekintve 30%-os mozgástere van a pedagógusnak. Úgy osztja be az anyagot, ahogy akarja, hozzárakhat, kivehet belő­le.” Alsó tagozaton például a hon- és népismeret, felsősöknél pedig a tör­ténelem, földrajz, vagy épp a bioló­gia oktatásában kezdték el megje­leníteni a hetényi helytörténet, kul­túra és természeti környezet okta­tását. Czibor Angelika hozzáteszi, gyorsan bővíteni kezdték a kört, s nemcsak a tantermi oktatásban, ha­nem az iskolán kívüli tevékenysé­gekben is elkezdtek foglalkozni a helyi életvilággal. Mindehhez szin­te magától értetődően járultak hoz­zá az iskola névadójához, a hetényi születésű és a 19. században élt Tar­czy Lajoshoz kapcsolódó, korábban indult helytörténeti kutatások is. Az azsúr varrottas A helyi értékek kutatása nem meglepő módon erőteljes néprajzi dimenzióval bírt a kezdetektől fog­va. A faluban főként Rancsó Andrea vezetésével és ösztönzésére idővel a diákok is elkezdték felkeresni a tár­gyi emlékeket és a régi népi tevé­kenységeket. Az „Örökség-serleg” odaítélésekor külön hangsúlyozták a híres azsúr varrottas szerepét. „Ez volt az első komolyabb téma, amit rendesen fel is göngyölítettek” - hangsúlyozza az igazgató. Ma már nem igazán gyűjtik a kézműves­technikára vonatkozó tudás elemeit, hiszen nagyon kevés olyan idős asszony él, akik még autentikus for­rásnak számítana. Am az időben el­kezdett kutatás mára meghozta a gyümölcsét, s főként az iskolán ke­resztül él tovább a varrottas készí­tésének csínja-bínja. „Az iskolai klubban dolgozó kolléganő megta­nulta az azsúr varrását, majd a gye­rekeknek kezdte el oktatni azt. A fa­luban Geleta Katalin szintén meg­tanulta, tartott tanfolyamot is gye­rekeknek, felnőtteknek. Ő már kézművesvásárokra is jár a munkáival” - mondta Czibor Ange­lika, aki szerint a gyerekek mindig lelkesen vettek részt a szakkörökön. „A napköziben, amikor délutánon­ként varrtak, volt, hogy 70 vendég­nek kellett könyvjelzőt készíteniük. Ahhoz sok gyermek munkájára volt szükség, mindenki csinálta, még a fiúk is”. Készültek így tarisznyák, blúzok, karácsonyi díszek is. Események - kiadványok Az iskolában több mint egy évti­zede végzett célirányos munkának, az oktatáson túl, is van kézzelfog­ható eredménye. Az évente megtar­tott Tarczy-emléknapokon folya­matosan bemutatják egy-egy gyűjtés anyagát, de az iskola folyo­sóin is több faliújság utal erre a te­vékenységre - az aktivitás azonban már évek óta túlnyúlik az iskola fa­lain és Hetényen is. „Azokat a gye­rekeket, akiket megfogott a téma, Andrea a Kincskeresők versenyre is felkészítette” - mondja az igazgató, illetve felidézik, hogy tartottak már bemutatót a budapesti Magyarság Házában, illetve módszertani napot az iskolában a Magyar Művelődési Intézet képviselőinek a hetényi helytörténet oktatásáról. Az iskola emellett szorosan együttműködik a Villa Heten Polgári Társulással is, az egyik legutóbbi kiadványukban a hetényi leventék elhurcolásáról szóló történeteket is kiadták, ame­lyeket a Kincskeresők versenyre készítettek. A tantermi oktatás szempontjá­ból a legnagyobb fegyvertény talán az volt, amikor egy európai uniós pályázatnak köszönhetően 2014-re a tantestület összeállított egy mul­titematikus, több mint 150 oldalas munkafüzetet, amelyben a hetényi helynevektől és folklórtól kezdve a növény- és állatvilággal játékos feladatokon keresztül ismerked­hetnek meg a diákok. Tervezik a ki­advány frissített újranyomását is - csupán anyagi forrást kell találniuk hozzá. Belső iskolai igény Rancsó Andrea úgy látja, ha csak az iskola népszerűsítése miatt csi­nálnák a helyi értékek beemelését az oktatásba, akkor nem biztos, hogy 12 év után is kitartanának, ugyanis nagyon sok munkával jár ez a tevé­kenység. Néha már-már kissé elfá­radtak az állandó pluszmunkában, ám egy-egy új hatás mindig újabb lökést adott a pedagógusoknak. Ilyen volt a munkafüzet elkészíté­se, a Bethlen Gábor Alap és az Ag­­rárium pályázati támogatása, s en­nek számít most a Budapestről ka­pott díj is. Ezen felül Czibor Ange­lika büszkén említi, hogy a diákok identitásában is felfedezhető a tö­rekvésük nyoma: „Amikor a vég­zősök innen Hetényről elkerülnek például Komáromba, akkor a gim­náziumban rendre lokálpatrióták­nak hívják őket. 20 év után pedig azt vesszük észre, hogy a Nyugat- Európába kikerült fiatalok közül, miután pénzt gyűjtöttek, többen ha­zajönnek a faluba, s az iskolánkba akarják beíratni a gyermekeiket.” Az iskolán folyó tevékenységgel az önkormányzat és a szülők bizo­nyára elégedettek, mert kézzel fog­ható módon is támogatják azt. Egé­szen friss példaként említik, hogy az egyik diák édesapja nagyobb összeget adományozott arra, hogy az udvaron felépítsenek egy kültéri fedett tantermet - amit már gyakor­latilag be is fejeztek, készen várja a koronavírus utáni időket. Rancsó Andrea mindehhez hozzáteszi: „Mi, vagyis a tantestület alakította ki azt, hogy legyen igény erre a munkára. Mert ha belegondolunk, elkezdünk járni a széles nagy világban, a helyi értékek oktatása nem igazán vető­dik fel. Ha egy magyar iskola nem kezd el ezzel komolyabban foglal­kozni, akkor a népszámlálási ada­taink siralmasak lesznek a magyar­ság szempontjából.” Készül a hetényi varrottas (Kép: Tarczy Lajos Alapiskola) RÖVIDEN Újabb országos szűrés Vágsellye. Január 30-án és 31- én újra tesztelik a lakosokat Vágsellyén, ahol más járásokhoz hasonlóan továbbra is érvénye­sek a megszorító intézkedések. A lakosoktól február 3-tól új an­tigéntesztet kérhetnek az ellen­őrzés során, ezért hétvégén nyolc tesztelőpontot nyit az önkor­mányzat. Négyet Vágsellyén és négyet a Vágvecse városrészben. Szombaton 9-től 18 óráig, vasár­nap 9-től 15 óráig váiják a lako­sokat szűrővizsgálatra. A város központjában a szabadidőköz­pontban, valamint a Murgas ut­cai, Hronsky utcai és a Stúr utcai alapiskolában lesznek tesztelő­pontok. Két tesztelőhelyet nyit­nak a Vágvecse városrészben lé­vő művelődési házban, és jöhet­nek a lakosok a Holly és a Ber­­nolák utcai alapiskolákba. A hét folyamán továbbra is működik a rendelőintézetnél és a Deáki úton lévő tesztelőpónt. (száz) Tesztelés az érsekújvári régióban Pozba/Nagykér. Szombaton 8- tól 18 óráig tesztelik ismét a helyi lakosokat a pozbai művelődési házban. Az antigéntesztelést házszámok alapján végzik. 16 óra után már másokat is letesz­telnek. Nagykéren szombaton és vasárnap tartanak szűrővizsgála­tot, a Szent János téren lévő két tesztelőponton 8-tól 20 óráig. Tesztelésre jelentkezhetnek a la­kosok a 035/692 5080-as és a 035/692 5083-as telefonszámo­kon szerdán 17 óráig, csütörtö­kön és pénteken 16 óráig. Az ön­kéntes egészségügyi dolgozók jelentkezését váijákNagykéren a 0915/ 200 801 -es számon, (száz) r Újra kinyitott a könyvtár Szerdától újra működik a vá­rosi könyvtár. A könyveket és fo­lyóiratokat előre leadott rendelés alapján adják ki az olvasóknak. A galántai könyvtár 2020. decem­ber 19. óta zárva tart, de szerdától’ (január 27.) ismét lehet könyve­ket kikölcsönözni, mégpedig te­lefonon vagy e-mailben leadott rendelés alapján. „Az olvasók munkanapokon 8 és 16 óra között vehetik át az előző napon meg­rendelt könyvet, folyóiratot sze­mélyesen, negatív koronavírus­­teszt felmutatása mellett. A köl­csönzési időt február végéig meghosszabbítottuk. Tegnaptól állandóan csörög a telefon és fo­lyamatosan érkeznek az igénylé­sek e-mailben is, nagyon sokan már ma eljöttek a megrendelt könyvekért. Egyértelműen nagy az igény erre a szolgáltatásra, ma szinte meg sem álltunk” - mond­ta el Alena Jamrisková könyvtá­ros. A könyvtár alkalmazottai ké­rik az olvasókat, hogy a látoga­tások során viseljenek szájmasz­kot, fertőtlenítsék a kezüket és tartsák be a megfelelő távolságot, a könyvek leadására pedig a könyvtár épülete mellett található biblioboxot vegyék igénybe a lá­togatók. (mb) Azsúr varrottassal díszített ing az iskola diákjain (Kép: Tarczy Lajos Alapisko

Next

/
Thumbnails
Contents