Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-27 / 21. szám
18 FŐISKOLÁK 2021. JANUAR 27. www.ujszo.com Kevesebb iskolára, magasabb színvonalra van szükség A felsőfokú tanulmányok általában öt évig tartanak, ami a szlovákiai munkaadók szerint túl hosszú idő, és e téren változást szorgalmaznak. Csökkenteni kellene a középiskolák számát, az oktatási minisztérium pedig a közelmúltban kilátásba helyezte, hogy az orvosi egyetemre egy évvel kevesebb ideig kell majd járni. Az egyetem a felsőoktatási intézmények hierarchikus rendszerében a legelső helyen van. A főiskola főleg az oktatásra összpontosít, első- és másodfokú képzést biztosít, és csak minimális tudományos kutatásokat folytat. Az egyetem jobban odafigyel a saját tudományos munkájára, több tudományos munkatárssal rendelkezik, általában több karra oszlik. Ráadásul az egyetemen a baccalaureátusi és mesterképzésen kívül doktoranduszi képzést is biztosítanak. Első- és másodfokú képzés A három képzési ciklusból álló felsőoktatási képzési rendszer több továbblépési lehetőséget nyújt a hallgatók részére. Az első képzési szint az alapképzés (baccalaureus, bachelor), mely általában 3-4 évig tart, és a végén Be. címet lehet szerezni. Az alapfokozat feljogosít a következő felsőfokú végzettségi szint, a mesterképzés (magister, master) megkezdésére. A másodfokú képzés 1-3 évet vesz igénybe, elvégzése után használható a Mgr., Mgr. art., Ing., MUDr., JUDr. titulus. Néhol - például az orvosi szakokon - az első- és másodfokú képzést összevonták. A három ciklusból álló képzési rendszer utolsó lépcsője a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzés, mely általában 3 évig tart, a végén PhD. titulust lehet szerezni. Aki mindhárom lépcsőfokot végigjárja, akár 10 évig is tanulhat. Túl sok az iskola? „Szlovákiában csökkenteni kellene a közép- és felsőoktatási intézmények számát” - véli Alexej Beljajev, az Ipari Szövetségek Tömörülésének (Asociácia priemyselnych zvázov) elnöke, aki szerint Szlovákiában a hasonló nagyságú országokhoz képest sokkal több iskola működik. Mário Lelovsky, a Munkaadók Országos Uniójának (Republiková únia zamestnávatel’ov) az alelnöke hasonlóan vélekedik, és szerinte a munkaadók hibát követtek el azzal, hogy megengedték, hogy a művelődés terén mindent a politikusok és az akadémikusok határozzanak meg. A munkaadók szerint a hazai oktatási rendszernek három nagy hiányossága van: az ország lakosaihoz mérve túl sok az iskola, azok közül soknak megkérdőjelezhető a színvonala, és kétséges a végzősök felkészültsége is, ami összefiigg azzal, hogy a tanulmányi szakok nincsenek öszszehangolva a munkaerőpiaccal. Mindez rányomja a bélyegét az ország versenyképességére. Azokban a fejlett nyugati államokban, amelyek Szlovákiához hasonló nagyságúak, 100-300 középiskola működik. Szlovákiában mintegy 800 középiskola van, melyek telítettsége 40% körül mozog. Éppen ezért a munkaadók azt javasolják: csökkentsék az intézmények számát, és emeljék azok színvonalát! Új szakmák jönnek létre Beljajev szerint nagy hangsúlyt kellene fektetni a jövőbeli tanárok felkészítésére is, az oktatási rendszernek pedig rugalmasan kellene reagálnia az egyfolytában változó munkaerőpiacra. A szakemberek szerint az alapiskolák jelenlegi elsőseinek a 65%-a a jövőben olyan ágazatokban fog dolgozni, amelyek ma még nem is léteznek. Beljajev úgy véli, a gyerekekkel már alapiskolás koruktól rendszeresen el kellene beszélgetni a pályaválasztásról, az egyes foglalkozásokról, a munkaerőpiacról. A mai fiatalok elsősorban a szüleikkel beszélik meg, milyen szakmát válasszanak, miközben a szülők sokszor nem is sejtik, milyen új szakmák léteznek, mert azok csak nemrég jöttek létre. A pályaválasztási tanácsadóknak és maguknak a cégeknek is aktívabbnak kellene lenniük, rendszeresen és folyamatosan tájékoztatniuk kellene az iskolákat arról, milyen szakemberekből van éppen hiány. Nemcsak új szakmák bukkannak fel, hanem számos foglalkozás el is tűnik, munkahelyek szűnnek meg, és ezeket az alkalmazottakat át kell képezni, hogy ismét munkába állhassanak. A felmérések szerint azonban az emberek mintegy fele az iskola befejezése után már nem képezi magát, és a munkahelyük megszűnése után csak nehezen tudják rávenni magukat, hogy elvégezzenek valamilyen tanfolyamot. Duális képzés A munkaadók szerint a duális képzés egyre fontosabb lesz. 2019-ben 5854 diák vett részt duális képzésben, akik összesen 682 cégben 78 szakterületen végezhették a gyakorlati részt. Korábban a duális képzés csaknem 80%-át az autó- és gépgyárak képezték, jelenleg már bankok és üzletláncok is részt vesznek benne. A cél, hogy a kis- és középvállalkozásokat is bevonják a rendszerbe. A hazai főiskolákból kétszer anynyi végzős távozik, mint amennyi az OECD-beli országok átlaga, miközben a fejlett országokban a színvonalas és a gyakorlatra összpontosító 3 éves baccalaureátusi képzés nagyon népszerű. Nálunk a főiskolai tanulmányok átlagosan 5 évig tartanak, és ha ebből legalább egy évet le lehetne faragni, az évente 170 millió euró megtakarítást és végső soron az összes fokozaton magasabb színvonalat eredményezne. Lelovsky szerint a munkaadóknak több baccalaureátusi végzettséggel rendelkező szakemberre lenne szükségük, miközben azoknak megfelelő szakmai gyakorlattal kellene rendelkezniük, amit már a tanulmányaik során megszerezhetnének. Sok az 5 év „Nálunk szinte mindenki 5 évig tanul, és először csak elméleti tudást szereznek. Vagyis, még ha be is fejeznék a tanulmányaikat baccalaureátusi fokon, nem tudnánk velük mit kezdeni. Gyakorlati tantárgyaik csak a negyedik vagy ötödik évfolyamban vannak” - mutatott rá Lelovsky. Feltehetően a hiba a felsőoktatási reform során történt, amikor a baccalaureátusi és a magiszteri-mérnöki képzést csak formálisan különítették el, miközben a tanulmányi programok tartalma nem változott. „Jó lenne, ha először gyakorlati dolgokat sajátítanának el, és amikor befejezik az iskolát, örömmel alkalmazzuk őket” - tette hozzá. Az 5 évet pedig négyre lehetne lefaragni. Problémát jelent a főiskolák finanszírozása is, ugyanis az intézmények a diákok száma szerint kapnak támogatást, ezért a lehető leghosszabb ideig próbálják a rendszerben tartani őket. Az oktatási minisztérium nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az orvostanhallgatók egy évvel rövidebb ideig tanulnának. Ennek oka: hamarabb kezdhetnék el a gyakorlatot. Ez a változás részben megoldhatná az orvoshiányt. Jelenleg az orvosi egyetemen abszolválni kell az általános tanulmányokat, ami 6 évig tart, majd ezt követi a kiválasztott specializációnak megfelelő szakmai felkészítés. Például aki pszichiáter akar lenni, annak az egyetemen töltött hat év után jelenleg még további 5 év szakmai képzés következik, ezt lehetne négyre csökkenteni. Az oktatási minisztérium szerint is túl sok iskola működik az országban. A tárca nem bánná, ha néhány felsőoktatási intézmény összeolvadna, e célra külön forrásokat különítenek el az idei költségvetésből. Branislav Gröhling szakminiszter január elején abbeli reményét fejezte ki, hogy idén legalább egy ilyen összeolvadásra sor kerül, amitől az intézmények színvonalának a javulását várja, (sza) vSemvs VYSOKÁ § KO LA EKONÓMIE A MANAZMENTU VEREJNEJ SPRÁVY V BRATISLAVE A mi célunk az Ön sikere. www.vsemvs.sk © Közigazgatás Kis - és £ középvállalkozások menedzsmentje a régiókban © Tanulmányok angol nyelven ö Közigazgatás Kis-és w középvállalkozások menedzsmentje PhDr. ö Közigazgatás 0 Kis-és középvállalkozások menedzsmentje o Nitríanska cesta 61. 940 01 Nővé Zámky novezamky@vsemvs.sk 9 +421 907 729 427 Jelentkezési lapodat küldd el elektronikusan még ma, vagy gyere el hozzánk, és elküldjük együtt! in Szerkesztette: B. Szentgáli Anikó. Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., EGYETEM - Új Szó, P.O.BOX 222, 83 000 Bratislava 3. Reklámmenedzser: Kis Péter (+421 905 413 623). Fotók: shutterstock.com.
