Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-27 / 21. szám
16 FŐISKOLÁK ■ 2021. JANUAR 27. www.ujszo.com A részvétel ingyenes, jelentkezni a fentebbi weboldalon lehet január 28. és 29. január 3., február 5. Részletes információt az InterStudy irodájában kaphatnak az érdeklődők (https://univerzity.interstudy.sk , telefon: 02-5262 2612), továbbá az egyetemekkel közösen szervezett online előadásokon, az alábbi időpontokban: választott kar weboldalán keresztül kell kitölteni és elküldeni. Az e-űrlap egyenértékű a papírnyomtatvánnyal, viszont jóval olcsóbb. Elektronikus jelentkezés esetén a felvételi illeték 10-30 euróval alacsonyabb lehet, a konkrét összeg iskolánként változik. A hagyományos papírnyomtatványt az irodai cikkeket árusító boltokban lehet beszerezni. A kitöltött űrlapot az iskola által megkövetelt mellékletekkel személyesen vagy posta, áron el kell juttatni az iskolába. Érdemes ajánlott küldeményként postázni. A leggyakoribb melléklet az önéletrajz és a felvételi illeték befizetéséről szóló igazolás, de csatolni lehet a különböző versenyeken elért eredményeket alátámasztó oklevelek másolatát is. Ha elfogadják a jelentkezési lapot, erről írásban tájékoztatnak, és meghívót, értesítőt küldenek a felvételi vizsgáról, mely tartalmazza a pontos időpontot, helyszínt és az egyéb fontos tudnivalókat. Felvételi vizsga után Miután abszolváltuk a felvételi vizsgát, az iskolának 30 napon belül kell tájékoztatnia az eredményről. Levélben közlik, ugyanakkor nyilvános, jól látható helyen ki is kell függeszteni. A jelentkezőket az eredmény szerint sorrendbe állítják. Előfordulhat, hogy valaki az elsők között van, aki kiszorult a felvételt nyertek csoportjából — az elutasító határozatot érdemes megfellebbezni. Sokan ugyanis több helyre is jelentkeznek, de nem iratkoznak be mindenhova, és a megüresedett helyre felvehetik a soron következő jelentkezőt. Az iskola erről írásban tájékoztat. A főiskolák, illetve az egyes karok a felvett diákoktól előre megkérdezhetik, hogy szándékukban áll-e beiratkozni. A jelentkező ezt az információt nem tagadhatja meg, az akadémiai év kezdetéig közölnie kell. Ha a jelentkező nem mutat érdeklődést a tanulmányok iránt, vagy időben nem adja meg a kért információt, megszűnik a beiratkozáshoz való joga. Vagyis, akit több helyre is felvettek, ám az utolsó pillanatig habozik, és a kiválasztott iskolával elfelejti közölni döntését, előfordulhat, hogy végül nem engedik beiratkozni, az intézmény semmissé nyilváníthatja a felvételéről szóló határozatot, és helyette a felvételi vizsga eredménye alapján soron következő jelentkezőt veszik fel. (sza) Míg a középiskolai felvételi vizsgák tantárgyai rendszerint az egész országban megegyeznek - általában az intézmény oktatási nyelve és matematika -, addig a felsőoktatási intézményekbe a kiválasztott tanulmányi szaknak, ágazatnak megfelelő szaktantárgyból kell felvételizni. A konkrét tantárgyakat és követelményeket az adott iskolában kell megérdeklődni. Jelentkezési lap Jelentkezni első- és másodfokú képzésre lehet. Az elsőfokú képzés 3 évig tart, államvizsgával és a baccalaureátusi munka megvédésével ér véget, Be. címet lehet szerezni. Utána a tanulmányok másodfokon folytathatóak. A másodfokú magiszteri vagy mérnöki képzés 2 évig tart, államvizsgával és a diplomamunka megvédésével ér véget, és utána használható az Mgr. vagy az Ing. titulus. Bizonyos egyetemeken a tanulmányok 6 évig tartanak (például az orvosi karon, mely elvégzése után MUDr. címet lehet szerezni). A harmadfokú képzés a doktoranduszi tanulmányok, ide már jóval kevesebben jelentkeznek. Elvégzése után használható a PhD. tudományos cím. Határidők A jelentkezési lapot a megadott határidőig kell eljuttatni a kiválasztott iskolába. A dátumok intézményenként, szakonként változhatnak. Általában a postai bélyegzőn szereplő dátum a mérvadó, de a félreértések és a fölösleges bonyodalmak elkerülése végett a jelentkezési lapot érdemesebb a meghirdetett dátum előtt pár nappal postázni. Ahol tehetségvizsgát is követelnek, oda már novembertől lehetett jelentkezni, esetenként már a tehetségvizsgát is lebonyolíthatták. Egyébként a legtöbb helyre februártól májusig kell jelentkezni. Néhány kar ezt még utólag - júniusban, vagy akár szeptemberben - is lehetővé teszi, ezért érdemes megérdeklődni, a kiválasztott iskola tart-e kiegészítő felvételiket vagy második fordulót. Jelentkezni lehet hagyományos és elektronikus úton. Az utóbbi esetben a jelentkezési lapot a Iátoknak az érettségiző diákoknak, akik B2 szintű angol nyelvtudással rendelkeznek, több európai országban is lehetőségük van kedvező feltételek mellett folytatni tanulmányaikat. Most, az egész világot sújtó, és várhatóan globális következményekkel járó járvány idejében még fontosabb, hogy világszínvonalú, modern képzésben részesüljenek a fiatalok, hogy az egyetem elvégzése után a lehető legjobb esélyekkel indulhassanak a nemzetközi munkaerőpiacon. Mivel a külföldi egyetemeken nincs felvételi vizsga, a diákok szinte bármilyen szakra felvétett nyerhetnek. A külföldi egyetemek a hazaiakkal, és gyakran a szomszédos országokkal szemben is sokkal magasabb színvonalú oktatást és korszerű felszereltséget kínálnak. A képzés szerves része a gyakorlat, a tananyag pedig a legújabb szakmai ismereteken alapszik. A diákok és oktatók közötti kapcsolatot sem a hierarchia, hanem a kollegiális együttműködés jellemzi. A diákok így jól érzik magukat az egyetemen és szívesen töltik ott az idejüket. (Folytatás a 12. oldalról) Akik tavaly vagy korábban érettségiztek, a jelentkezési laphoz már csatolhatják az érettségi bizonyítvány másolatát is. Akik az idén fejezik be a középiskolát, a felvételi vizsgakor vagy a megadott időpontig mutatják fel az érettségi bizonyítványukat. Aki külföldön járt középiskolába, annak ugyancsak igazolnia kell a megfelelő szakvizsga elvégzését, és el kell ismertetnie az érettségijét abban az országban, ahol főiskolára jelentkezik. Korhatár Nem létezik korhatár, hány éves korig lehet iskolába járni. Elméletileg mindenki az élete végéig tanulhat, egymás után vagy egyszerre több iskolát vagy szakot is lehet végezni, de csak az egyik lehet ingyenes, a többi esetében már tandíjat kérhemek. Idős korban pedig a szeniorok a harmadik kor egyetemére járhatnak Fontos tudni, hogy a jövőbeli foglalkozásukra készülő fiatalok 25 éves korukig minősülhetnek eltartott gyermeknek, a szüleik addig kaphatják utánuk a családi pótlékot. 26 éves korig különböző diákkedvezményeket lehet igénybe venni, utána ezek megszűnnek, de lehet még motivációs ösztöndíjat intézni. Aki 30 éves koráig folyamatosan készül a jövőbeli foglalkozására, az állam addig fizetheti helyette a kötelező egészségbiztosítást, utána már mindenkinek magának kell térítenie. Felvételi feltételek Minden intézménynek a saját hatáskörébe tartozik eldönteni, a jelentkezőknek pontosan milyen követelményeknek kell megfelelniük. Általánosságban elmondható, hogy főiskolára, egyetemre azt vesznek fel, aki az adott intézménybe elküldi a jelentkezési lapot, kifizeti a felvételi illetéket, érettségizett, és sikeresen abszolválja a felvétek vizsgát, illetve az iskola dékánja dönt a felvételről. Esetenként előfordulhat, hogy valamilyen okból eltekintenek a felvételi vizsgától. Külföldi továbbtanulás - most még fontosabb, honnan lesz a diploma Miután az eddig legkeresettebb ország, Nagy-Britannia kilépett az Európai unióból, és ezáltal jelentősen megdrágult az ottani továbbtanulás, az első helyet Hollandia vette át, ami az európai országok közül az angol nyelven oktatott szakok legszélesebb skáláját kínálja. Hollandia mint modern liberális társadalom egyébként is vonzza a fiatalokat a világ minden tájáról. Az uniós tagállamokból érkező elsőéves hallgatók számára a holland kormány felére, azaz 1 084 euróra csökkentette a tandíjat. Ezt, ahogy a további évekért fizetendő évi 2 168 eurót is, a diákok a holland állam által nyújtott diákhitelből is finanszírozhatják. Azok a diákok, akinek családi jövedelme nem haladja meg az évi 30.000 eurót, és akik legalább 45 órát dolgoznak havonta, további pénzügyi támogatást kaphatnak. Ennek egy része (megközelítőleg havi 380 €) nem visszatérítendő ösztöndíjjá válik, ha tanulmányaikat legkésőbb 10 éven belül sikeresen befejezik. Az ingyenes tanulmányi lehetőségeknek és az állami támogatásnak köszönhetően Dánia és Finnország is rendkívül népszerűek, ahol minden uniós tagállamból érkező diák ingyenesen tanulhat. Azok, akik tanulmányaik mellett munkát is vállalnak, Dániában akár havi 800 € támogatásban is részesülhetnek. Az idén újdonságnak számító Belgiumban szintén kedvező feltételek mellett tanulhatnak tovább érettségizőink. Az éves tandíj nem haladja meg az 1 000 eurót, és a diákok számára az egyetem kedvezményes áron biztosít szállást. Az egyetemekre való jelentkezéshez az InterStudy irodája nyújt segítséget: Grösslingová 45, Pozsony, tel. 02-5262 2611, www.interstudy.sk BlnterStudy DP210036
