Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-27 / 21. szám
14 FŐISKOLÁK ■ 2021. JANUÁR 27. www.ujszo.com A világ két legnagyobb egyetemminősítő szervezetének egyike, a QS minden év végén teszi közzé öt regionális listáját, amelyek közül a magyar egyetemek a kelet-európai és középázsiai rangsorban (EECA) szerepelnek. A legfrissebb, a címében a 2Q21-es évet viselő, de a 2020-as adatok alapján készült lista december közepén jelent meg^ezca a Szectertyi isFváh Egyetem a 173. helyen található. Az intézmény 2018-ban került fel először erre, akkor a 201-250. helyre sorolták, míg 2019-ben a 201-210. sávba lépett előre, a mostani eredmény így újabb 28 helyes javítást jelent. A QS a rangsor elkészítésénél többféle szempontot vesz figyelembe, így például azt, hogy miként vélekednek az adott egyetemről a munkaadók, a társegyetemek, milyen a hallgató-oktató arány és az oktatók hányad része rendelkezik tudományos minősítéssel. Számít a publikációk száma és idézettsége, a nemzetközi kutatási hálÓMtöfefeáfl-VaJó fészvetel, a külföldi professzorok és hallgatók száma, valamint az intézmény angol nyelvű internetes jelenléte is. Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes kérdésünkre elmondta, hogy az egyetem az egy évvel korábbihoz képest az akadémiai szféra általi megítélés és a hallgató-oktató arány mellett a legnagyobb mértékben a munkaadók általi megítélés kategóriában javított, ami azt mutatja, hogy a vállalatok úgy értékelik, a széchenyis hallgatók világszínvonalú, a munkaerőpiachoz illeszkedő oktatásban részesülnek. Az intézmény több más területen is kiemelkedően teljesített, amelyek közül érdemes megemlíteni a külföldi vendégoktatók magas számát. Dr. Lukács Eszter hangsúlyozta: az egyetem 2030-ig szóló stratégiájának egyik fontos eleme a nemzetköziesítés, s a mostani eredmény pozitív visszajelzés, hogy jó úton járnak. ,A Széchenyi István Egyetem alapítványi fenntartásban, magán felsőoktatási intézményként működik augusztus óta. Az e megújulás révén megvalósuló hatéko-A legjobbak között a Széchenyi István Egyetem a QS felsőoktatási ranp^^ban Egy év alattújabb 28 helyes előrelépés J N \ XT Jelentősen javította helyezését a győri Széchenyi István Egyetem a QS kelet-európai és középázsiai felsőoktatási intézményeket rangsoroló legfrissebb listáján. Az eredmény azt mutatja, hogy az intézmény fflég jobban teljesít az oktatás, a kutatás, a nemzetköziesítés és a vállalatokkal való szoros együttműködés terén. A további előrelépést már a modellváltás is segíti. A Széchenyi István Egyetem győri, a Mosoni-Duna mellett, a belvároshoz közel elhelyezkedő campusát választották a legszebbnek Magyarországon 2019-ben nyabb, rugalmasabb, piacibb működési környezet a jövőben még inkább megkönnyíti az előrelépést, globális Láthatóságunk javítását. Kitűzött célunk, hogy a következő évtized végére Európa tíz legjobb járműipari és a világ kétszáz legjobb műszaki tudományi képzési helyévé váljunk. A modellváltás hozzájárul ipari, vállalati partnerkapcsolataink további erősítéséhez is, amit segít majd a volt kekszgyár helyén létrejövő tudományos és innovációs park, ahol a nemzetközi oktatói és hallgatói környezet mellett startup és spinojfcégAt, valamint kis- és középvállalkozások egyaránt helyet kapnak. ”- fejtette ki. „Az egyetem nemzetköziesítési törekvése így messze túlmutat az oktatási-kutatási tevékenységen: közvedenül járul hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság gerincét adó kis- és középvállalati szektor magas hozzáadott értéket teremtő tevékenységgel integrálódjon a globális értékláncokhoz.” Ezeket a törekvéseket a fenntartó külön támogatja, amire jó példát jelentenek a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának támogatása révén meghirdetett új ösztöndíjak, amelyek további motivációt jelentenek a hallgatók, az oktatók és a kutatók számára. Dr. Lukács Eszter hozzátette: a világban több mint 25 ezer felsőoktatási intézmény versenyez egymással a hallgatókért, s a QS-rangsorban elért helyezés ebből a szempontból szintén rendkívül fontos, hiszen a fiatalok továbbtanulásának döntésében lényeges szempont, hogy az adott universitas szerepel-e ezen a listán. A győri egyetem tavaly egyébként már elért a mostanihoz hasonló nagy sikert: felkerült a másik nagy minősítő szervezet, a Times Higher Education listájára, amely a felsőoktatási intézményeket gazdasági, társadalmi hatásuk és felelősségvállalásuk alapján rangsorolja. A SZE ott a legjobban a méltányos munkahelyteremtésre, a vállalkozói kedvet, a kreativitást és az innovációt támogató fejlesztésközpontú szakpolitikák előmozdítására, a mikro-, kis- és középvállalatok létrehozásának és növekedésének ösztönzésére fókuszáló, valamint a minőségi oktatás kategóriákban teljesített a legjobban. A Széchenyi-egyetem professzora az európai ipari matematikai hálózat élén Dr. Horváth Zoltán professzor (Fotó: Májer Csaba József) Százmilliárd eurós összeggel indul el idén az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja, s a pályázatok témáit az olyan nagy technológiai platformok javaslatai alapján határozzák majd meg, mint az Európai Ipari és Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat. A szervezet decemberben új elnököt választott: dr. Horváth Zoltánt, a győri Széchenyi István Egyetem professzorát. Az Európai Ipari és Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat (EU-MATHS-IN) a kontinens egyik jelentős technológiai platformja, amely Spanyolországtól Francia- és Németországon át hazánkig 17 állam ipari matematikai hálózatát fogja össze. A szervezet tisztújításán nagy versenyben dr. Horváth Zoltánt, a Széchenyi István Egyetem Matematika és Számítástudomány Tanszékének professzorát választották meg elnöknek, aki korábban a végrehajtó bizottság tagjaként, majd alelnökként tevékenykedett. Mandátuma három évre szól. Mindez a győri intézmény és a magyar tudományos közösség elismerését is jelenti. Dr. Horváth Zoltán kérdésünkre kifejtette, az EU-MATHS-IN nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy az európai kutatás milyen irányba megy a következő években. „A Horizont 2020folytatásaként idén indul az EU Európai Horizont nevet viselő kutatási és innovációs keretprogramja, 100 milliárd eurós összeggel. A legnagyobb technológiai platformok - köztük az EU-MATHS-IN - véleménye alapján határozzák meg, milyen kutatási témákra írnak ki pályázatokat. Ennek érdekében másik hét platformmal - többek között a szuperszámítógépeket, a mesterséges intelligenciát, az 5G-t vagy a nagy adathalmazokat, azaz úgynevezett big datát kutató szervezettel -fogtunk össze, hogy közösen tegyük meg javaslatainkat” - magyarázta a professzor. Hozzátette: az ipari matematikai technológiákban a szimuláció vagy az optimalizáció mellett a legfontosabbnak a digitális ikrek területe ígérkezik. Az utóbbi a szimulációs módszertan rendkívül nagy jövőjű új generációját jelenti, amiben nemcsak szimulálják a valóság egy fizikai egységét, mondjuk egy szélerőművet, hanem a rajta lévő szenzorok által szolgáltatott adatok révén folyamatosan újrakalibrálják a modellt. A digitális leképezés óriási értéket képvisel, mert általa sokkal pontosabban előrejelezhetők a változások, például a meghibásodások. Ez is mutatja, bogy az ipari matematika fbrintosítható haszonnal kecsegtet a gazdaság szereplői számára, s ennek minél szélesebb körben való megismertetését a nemzeti hálózatok jó gyakorlatainak elterjesztésével is segíti az EU-MATHS-IN. A szervezetnek a magyar HUMATHS-IN is tagja, amely hét hazai egyetem és két kutatóintézet 22 ipari matematikával foglalkozó kutatócsoportját fogja össze, ugyancsak dr. Horváth Zoltán elnökletével. A magyarországi szervezet tevékenysége a Széchenyi István Egyetem „A HU-MATHS-IN - Magyar Ipari Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat tevékenységének elmélyítése” című EFOP-3.6.2- 16-2017-00015 azonosítószámú európai uniós pályázatának köszönhetően erősödött meg, teljesedett ki az elmúlt időszakban. „Ezek a kutatócsoportok több tudományág összefogásával, lényeges matematikai tartalom hozzáadásával érnek el fontos eredményeket. A Széchenyi István Egyetemen is működik ilyen, amelynek matematikusokon kívül informatikus, villamosmérnök és mechatronikus tagja van. Nagyon is gyakorlati kutatásokról van tehát szó”- hangsúlyozta. Megjegyezte: szeretnék elérni, hogy ezzel a ténynyel a vállalatvezetők és a döntéshozók is minél inkább tisztában legyenek. Ennek érdekében 2021 első negyedévében partnertalálkozókat tartanak, amelyeken a járványterjedés gazdasági hatásai, az egészségiparban használható hálózattudomány és adatbányászat, a gépi tanulás orvosi és ipari környezetben való alkalmazása, a pénzügyi kockázatmodellezés, valamint a járműipari ipari matematikai módszerek állnak majd a középpontban.
