Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-27 / 21. szám

• Jelentkezési határidő • A felvételi vizsgák időpontjai 12. és 16. oldal 2021. január 27., szerda Pályaválasztás a világjárvány árnyékában A megfelelő főiskola kiválasztása vagy annak eldöntése, egyáltalán érdemes-e továbbtanulni valamilyen egyetemen, mérföldkőnek számít a középiskolák végzőseinek az életében. A koronavírus-járvány az elmúlt évben az élet minden területére rányomta a bélyegét, és idén a pályaválasztás is nehezebbnek tűnhet. A világjárvány terjedé­sének a megfékezése érdekében tavaly márciustól egyfoly­tában valamilyen korlátozások vannak érvényben. Az iskolákban távoktatás folyik, a diákélet gyakorlatilag lefagyott, az előző tanévben elmaradtak a ha­gyományos érettségi vizsgák, és a főiskolák is próbáltak alkalmazkod­ni a kialakult helyzethez. Jelen pil­lanatban senki sem tudja megjósol­ni, mi vár a középiskolák mostani végzőseire. Mindettől függetlenül az egyetemek tárt karokkal várják a jelentkezőket. Mi leszek, ha nagy leszek? Sok fiatal már kiskora óta tudja, mivel szeretne foglalkozni fel­nőttként. Néhányan a szüleiktől kérnek tanácsot, és az útbaigazí­tásuk szerint választanak szakmát, de mindig akadnak olyanok is, akik még csak nem is sejtik, mihez kezdjenek az életükkel, és az utolsó pillanatban kapkodnak. Esetük­ben nem árt egy alapos önvizsgá­lat, fordulhatnak pszichológushoz, esedeg elbeszélgethetnek az isko­lájukban dolgozó pályaválasztási tanácsadóval. Szakemberek szerint örvendetes, hogy a mai tinédzserek tudatosít­ják a főiskolai végzettség fontos­ságát. A todarozum.sk internetes portál felmérése szerint a 15 éves fiatalok harmada már középis­kolát azzal a céllal választ, hogy utána majd egyetemen folytatja a tanulmányait. A közvélemény­kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek nem azért akar­nak továbbtanulni, hogy örömet szerezzenek a szüleiknek, hanem elsősorban azért akarnak főisko­lára menni, mert úgy gondolják, másképp nem tudnak majd elhe­lyezkedni, vagyis a továbbtanulás elkerülheteden. Ezt a hozzáállást erősíti, hogy a statisztikai adatok is alátámasztják: a felsőfokú vég­zettséggel rendelkezők hamarabb találnak munkát. Szempontok Az utóbbi egy évben a munkaerő­­piac jelentősen átalakult. Mun­kahelyek szűntek meg, újak nem igazán jöttek létre, és a koronaví­rus-járvány miatt előtérbe került az otthonról végezhető távmunka. A jelenlegi helyzetben nem csoda, ha a jövőbeli foglalkozás kiválasztása­kor sok fiatal azt is mérlegeli, hogy milyen munkát lehet otthonról is végezni. Például a járvány a művé­szeteknek és az idegenforgalomnak egyáltalán nem kedvez, ezzel szem­ben az utóbbi hónapokban bebi­zonyosodott: tanítani, könyvelni, programozni online is lehet. Az IT egyébként is évek óta azon ágazatok közé tartozik, ahol gond nélkül el lehet helyezkedni, sőt e téren szak­­emberhiány tapasztalható. Ideális esetben nem ésszel, hanem elsősorban az érdeklődési körünk­kel összhangban kellene szakmát választani. Vagyis, végig kell gon­dolni, mely tantárgyak mennek könnyedén a fejünkbe, mivel sze­retünk foglalkozni a szabadidőnk­ben, miben vagyunk sikeresek. Miután körvonalazódik, melyik szakmához vonzódunk, ki kell vá­lasztani az arra felkészítő oktatási intézményt. A főiskolák kínálata nagyon színes, az országban több helyen is lehet ugyanazt tanulni, és sokan nem tudnak tájékozódni az egyes iskolák ajánlatai között. Az egyetemek rangsora Szakemberek szerint jó támpont lehet a hazai és a külföldi isko­lák rangsora. Az uniRank portál az alapján értékelte az intézmé­nyeket, hogy rendelkeznek-e megfelelő szakmai elismeréssel és akkreditációval, milyen szintű és fokú képzést biztosítanak, vala­mint hogy nappali vagy levelező tagozattal rendelkeznek-e. E kri­tériumok alapján a hazai főiskolák közül tavaly a pozsonyi Comenius Egyetem bizonyult a legjobbnak, a második helyen az ugyancsak pozsonyi székhelyű Szlovák Mű­szaki Egyetem végzett, a harma­dik hely pedig a kassai Műszaki Egyetemé. Világviszonylatban az amerikai egyetemek tartoznak a legszínvonalasabbak közé. Az első tíz között 8 amerikai, köztük pél­dául a Harvardi, a Massachusettsi, a Princetone-i vagy a Berkeley-i, és két brit, a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem van. A 200 leg­jobb európai felsőoktatási intéz­mény között egyetlen szlovákiait sem látni, viszont a prágai Károly Egyetem az 58., a brünni Masaryk Egyetem a 95., a magyarországi Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig a 172. helyen végzett. Az oklevél nem garancia A műveltség és az iskolázottság lehetővé teszi a társadalomban való érvényesülést. A fiatalok fel­készülnek a munkaerőpiacra, és megtanulnak felelősséget vállalni a saját életükért. A továbbtanulás­ról szóló döntést szabadon kellene meghozni, és a fő motivációnak nem annak kellene lennie, hogy az egyetemi oklevél belépőjegyként szolgál majd a munkaerőpiacra, hanem szükséges a belső készte­tés is, a fejlődés iránti vágy. Aki el akar helyezkedni, annak két­ségkívül jobbak az esélyei, ha van egy egyetemi oklevél a zsebében, de manapság már ez sem jelent garanciát. A mai munkaadóknak nagyobbak az elvárásaik. Nem csupán képzett munkaerőre van szükségük, hanem olyanokra, akik készek folyamatosán dolgozni ma­gukon és bővíteni a látókörüket. Ugyanakkor motivált, felelősség­­teljes és tettrekész emberekre nem­csak a munkaerőpiacnak, hanem a polgári társadalomnak is szüksége van. Ezért fontos, hogy az egye­temen a fiatalok ne csak szakké­pesítést szerezzenek, hanem olyan hely is legyen az számukra, ahol a személyiségüket is fejleszthetik, és kielégíthetik a tudásvágyukat. Mellékletünkben bemutatunk né­hány egyetemet, és ismertetjük a felvételi eljárással kapcsolatos leg­fontosabb információkat. Bízunk benne, ezzel is hozzájárulunk a sikeres pályaválasztáshoz, (sza) A jelenlegi helyzetben a jövőbelifoglalkozás kiválasztásakor sok fiatal azt is mérlegeli, hogy milyen munkát lehet otthonról is végezni.

Next

/
Thumbnails
Contents