Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-27 / 21. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2021. január27. Újabb tesztelésre készülhetnek a magyarlakta régiók lakosai NAGY ROLAND Pozsony. Az országos tesztelés újabb fordulóját abban a 36 járásban szervezik majd, amelyekben a tesztek pozitivitási aránya meghaladta az 1 százalékot. Ide tartozik a magyarlakta járások többsége is. A déli járások közül a Pozsonyi, a Szenei, a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Vágsellyei, a Komáromi, az Ersekújvári, a Nagyrőcei, a Rozsnyói, a Kassai és a Tőketerebesi járásban is lesz újabb tömeges szűrés. A felsoroltak közül a Dunaszerdahelyiben, a Vágsellyeiben és a Komáromiban a pozitivitás a 2 százalékot is meghaladta, vagyis ezeken a területeken különösen magas volt a fertőzöttek aránya. Igor Matovic miniszterelnök elmondása szerint az országos tesztelést főként arra volt jó, hogy kiszűijék azokat a járásokat, ahol a legsúlyosabb a járványhelyzet. „Képet kellett kapnunk a gócpontokról”-magyaráztaakormányfő. A tesztelésnek köszönhetően például kiderült, hogy jelenleg a Nagytapolcsányi, a Lévai és a Galgóci járásban a legrosszabb a helyzet, a Nagykürtösi és a Turdossini járásban pedig a legjobb. Bírálat a szakértőknek A miniszterelnök ezzel üzent az Adatok Pátosz Nélkül nevű szakértői csoportnak is, amely matematikai modellek készítésével foglalkozik. A szakértők ugyanis nemrégiben vitába keveredtek a kormányfővel, mivel bírálták az országos tesztelés ötletét. A miniszterelnök szerint a tömeges mintavétel bebizonyította, hogy a gócpontokat csakis egy ilyen akció segítségével lehet kiszűrni, nem pedig egy pozsonyi irodából. Hozzátette: a matematikusok állítása, miszerint Szlovákiában csak 18 olyan járás van, ahol tömeges szűrésre van szükség, szintén tévesnek bizonyult. Matovic azt is megjegyezte, hogy a szakértői csoport néhány tagja közel áll az SaS-hez, vagyis úgy tűnik, hogy a két párt között továbbra sem rendeződtek teljesen a dolgok. A kormányfő főként Ivan Bosnákot emlegette, aki Marián Viskupic, az SaS parlamenti képviselőjének asszisztenseként dolgozik. A miniszterelnök bírálatára lapzártánkig sem a párt, sem a szakértők nem reagáltak. Bizonytalanság Matovic sajtótájékoztatója után egyelőre nem volt világos, hogy milyen intézkedések lesznek azokban a járásokban, ahol jobb a helyzet, vagyis nem lesz újabb tesztelés. Az sem világos, hogy február 7-től életbe lép-e az úgynevezett Covidautomata, amely szerint iránytani kellene a járványügyi intézkedéseket. A miniszterelnök ugyanis nem tartja jó ötletnek, hogy véget érjen a jelenlegi, szigorúbb lockdown. Marek Krajcí egészségügyi miniszter ezzel kapcsolatban megjegyezte: az sem valószínű, hogy a gyerekek jövő héten visszatérnek az iskolába. Hogy pontosan milyen intézkedéseket vezetnek be februártól, nem tudni. A tárcavezető azt ígérte, hogy pénteken a járványügyi szakértőkkel közösen ismerteti majd a következő lépéseket. Ugyanakkor megjegyezte, ő is úgy gondolja, hogy folytatni kell a szigorú lockdownt, hogy valóban sikerüljön a járványgörbe megtörése. I 3 RÖVIDEN A 75 év felettieket is beoltják Pozsony. Már a 75 év felettiek is beoltathatják magukat az új koronavírus ellen. Ezt kedden jelentette be a közösségi hálón Marek Krajcí (OEaNO) egészségügy-miniszter. Az idősek számára egy rokonuk vagy a háziorvosuk is igényelheti az oltást. „A megyeszékhelyeken nagy kapacitású oltóközpontokat tervezünk nyitni, mihelyt rendelkezésünkre áll a kellő számú vakcina. Minden héten bővítjük a hálózatot és a kapacitást” - közölte a tárcavezető. Az érdeklődők a korona.gov.sk portálon található kérdőív kitöltésével jelentkezhetnek az oltásra. Szükség esetén az egészségügyi tárca munkatársai is rendelkezésre állnak a 0800 174 174-es telefonszámon. (TASR) Elhunyt egy idős férfi az oltás után Pozsony. Az új koronavírus elleni védőoltás beadása után meghalt egy páciens Szlovákiában. Egy 79 éves férfiról van szó, aki több krónikus betegségben is szenvedett. A boncolás után a halál elsődleges okaként ezeket állapították meg, tehát nem közvetlen a védőoltás vezetett a halálhoz. A páciens egészségi állapota általánosan leromlott, ehhez hozzájárultak a vakcina egyébként enyhe mellékhatásai is, a láz és a gyengeség. (TASR) Az EB előtt a Benes-dekrétumok ügye CZÍMER GÁBOR Az Európai Parlament (EP) Petíciés Bizottsága tegnap tárgyalta a BeneS-dekrétumok miatt még évekkel ezelőtt beadott két petíciót. A testület felszólította az Európai Bizottságot (EB), végezzen újabb és mélyrehatóbb vizsgálatot a kérdésben. Brüsszel/Pozsony. A bizottság elnöke, a spanyol Dolors Montserrat (EPP) úgy döntött, felkérik az Európai Bizottságot, hogy a Benesdekrétumok ügyében folytasson újabb és mélyreható vizsgálatot. „Eközben vegye figyelembe az ügyben született legújabb bírósági ítéleteket” - tette hozzá Dolors Montserrat. Az elnök ezzel egyrészt a lapunk által részleteiben feltárt, a D4-es autópálya alatti földek ügyére utalt, amelyek elkobzását az állam a Benes-dekrétumokra hivatkozva akarja ma bevégezni, másrészt Bosits Miklós ingatlanjainak esetére hivatkozott. Az utóbbi földterületek tulajdonjogát ugyancsak a dekrétumokra hivatkozva akarja elperelni Bositstól a szlovák állam. Ez utóbbi ügyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága már kimondta, Bositsnak sérült az igazságos eljáráshoz való joga. Montserrat kijelentette, a petíciókat nem zárják le. EB: ez csak történelem Az uniós intézményekben többször téma volt már a dekrétumok ügye, az EP már az érintett tagállamok, vagyis Csehország és Szlovákia uniós csatlakozását megelőzően heves vitákat tartott róluk. Az Európai Bizottság (EB) utoljára 2019- ben adott ki egy állásfoglalást a két szóban forgó petíció ügyében. Ebben azt írják, nem látják, hogy a Benes-dekrétumok az uniós jog végrehajtásával lennének kapcsolatosak. „Az úgynevezett Benesdekrétumok történelmi jogszabályok, amelyeket a korábbi Csehszlovákia hatóságai hoztak az uniós csatlakozás előtt, és amelyeknek már nincs az uniós joggal ellentétes joghatásuk” - áll az EB nyilatkozatában. A tegnapi ülésen az Európai Bizottságot Vincent Depaigne, a testület alapjogokkal foglalkozó csoportjának vezetője képviselte, aki megismételte az EB korábbi álláspontját. „A tulajdonjogi és jogállamisági kérdéseket rendezni kell, de ezek mind tagállami hatáskörbe tartoznak” - érvelt az EB megbízottja. Vincze: Ez felháborító! Az uniós parlament bizottságának ülésén többek között Vincze Lóránt erdélyi EP-képviselő (RMDSZ, ÉPP) is felszólalt, és a szlovákiai magyarokat, valamint a németeket a kollektív bűnösség elve alapján meghurcoló tizenhárom Benesdekrétum tarthatatlansága mellett érvelt. Vincze lapunknak elmondta, felháborítónak tartja az EB által megfogalmazott álláspontot. „Az ügy érinti a magántulajdont és a jogállamiságot is, de csak azért, mert nemzetiségi ügyről van szó, az Európai Bizottság nem kíván fellépni. Ez elfogadhatatlan” - jelentette ki. Arról is beszélt, az uniónak minden esetben ragaszkodnia kell a magántulajdon és a jogállamiság védelméhez, ezzel szemben ebben az ügyben szerinte az EB kettős mércét alkalmaz. Mi a végcél? A képviselő hozzátette, a végcél az, hogy eltöröljék a kollektív bűnösség eszközeként működő Benes-dekrétumokat, amelyek még ma is joghatással bírnak. „Sikernek értékelem, hogy sikerült nyitva tartani ezt az ügyet és azt is, hogy az Európai Bizottságot egy mélyreható vizsgálat elvégzésére köteleztük” - tette hozzá. Az EB-nek a döntés értelmében egy vizsgálati anyagot kell összeállítania. A vizsgálat során figyelembe kell vennie a D4-es autópálya alatti földek ügyét, valamint Bosits Miklós ingatlanjainak esetét is. Vincze lapunknak js megerősítette, indítványozni fogja, hogy az Európai Parlament egy vizsgálóbizottságot küldjön Szlovákiába, illetve, hogy az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) jogállamisággal foglalkozó munkacsoportja szintén vizsgálja meg a kérdést. Az ügyben a szlovák kormánytól is írásos állásfoglalást kémek majd. „A vagyonelkobzásokat elrendelő Benes-dekrétumok eltörlése Szlovákia történelmi adóssága, de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben, és elmarasztalni a felvidéki magyarok jogfosztását” - mondta. Az EP Petíciós Bizottságának tegnapi ülésén több képviselő is támogatta Vincze álláspontját, köztük Kosa Ádám, a Fidesz, Peter Jahr, a német CDU és Tatjana Zdanoka, a Lettországi Orosz Unió képviselője, a lettországi orosz kisebbség pártjának tagja is. A képviselők közül egyedül a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselője, Kosma Zlotowski érvelt amellett, hogy a Benes-dekrétumok csupán történelmi jogszabályok, ezért nem kell velük uniós szinten foglalkozni. A szakértő szerint Fiala-Butora János nemzetközi jogász az EP Petíciós Bizottságának döntésével kapcsolatban elmondta, az ügy most az Európai Bizottságnál van, amely kikérheti a szlovák kormány álláspontját. Utána visszakerül a Petíciós Bizottság elé, amely tényfeltáró bizottságot küldhet Szlovákiába. „Végső soron a Petíciós Bizottság dönt arról, hogy elfogadja-e az indítványt, ez alapján felszólítja-e Szlovákiát a helyzet rendezésére” - magyarázta. Fiala-Butora szerint ugyan az uniós parlament kérdéses. testületének nincs hatásköre ahhoz, hogy megoldja a Benes-dekrétumok problémáját, de egyfajta külső hatást gyakorolhat a szlovák államra, amely viszont jogosult az ügy kezelésére. „Ha a Petíciós Bizottság megállapítja, hogy a dekrétumok jelenleg is hatnak, és jogsértésekhez vezetnek, arra később sok más szerv is hivatkozni fog, ami elég kellemetlen lesz a szlovák kormánynak” - mutatott rá a jogász, és hozzátette, a Petíciós Bizottság tud hatni olyan szereplőkre, így például az Európai Bizottság, amelyeknek erősebb jogkörei vannak. A petíciók A Benes-dekrétumok ellen Hahn- Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője és Juhász Imre európai jogi szakjogász 2012-ben nyújtott be petíciót az EP illetékes bizottságához. Juhászt 2013-ban a Fidesz-KDNP és a Jobbik támogatásával magyar alkotmánybíróvá választotta a budapesti parlament. A petícióban azt is kérik, hogy amennyiben Szlovákia nem törli el Benesdekrétumokat, az uniós szervek fontolják meg az ország tagsági jogainak a felfüggesztését. A másik, 2014-es beadvány benyújtói, Práznovszky Miklós érsekújvári ügyvéd és Tajnay Mária, az Emberi Jogok Középeurópai Bizottsága nevű Belgiumban működő civil szervezet főtitkára az emberi jogi kérdések mellett a szlovákiai kárpótlási rendszer hiányosságaira hívják fel a figyelmet a dekrétumok kapcsán. Igor Matoviő kormányfő szerint a tesztelésnek köszönhetően képet kaptunk a legnagyobb gócpontokról (TASR-feivétei)
