Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-26 / 20. szám
www.ujszo.com | 2021.január26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Egyujjas bundakesztyű Ezernyi apró gejzírként tört ki a kopár földből a vizuális humor JUHÁSZ KATALIN anuár 20-án az Amerikai Egyesült Államok új úton indult el a gyógyulás felé, a szó valamennyi értelmében. Sütött a nap Washingtonban, mintha ezt is megrendelték volna, Lady Gaga gyönyörűen énekelte a himnuszt, egy Amanda Gorman nevű fiatal fekete költőnőről pedig már aznap sokan leírták, hogy ellopta a show-t. Úgy olvasta fel saját versét, vagy inkább közéleti gondolatait, hogy el is mutogatta, szinte elbalettozta a kezével, és szerencsére elég szuggesztív jelenség ahhoz, hogy a szövegben szereplő ordas közhelyek élét tompítsa. Nincs is baj a klisékkel egy ilyen ünnepi alkalmon, mert hiszen mindenki érti őket, nem okoznak fejtörést, megfejteni való talányt. Ennek ellenére mégsem ő lopta el a show-t - ezt öt-hat nap után bátran kimondhatjuk. Bemie Sanders szenátor ugyanis simán lekörözte őt show-lopásban: akkora internetes mém lett, amekkorát évek óta nem látott Amerika, de a világ sem. Kellett már a képi humor nagyon. Ki voltunk éhezve rá, úgyhogy a legjobbkor jött, és a legváratlanabb pillanatban, mert hát ki gondolta volna, hogy annyi szép gondolat, komoly elhatározás, emelkedett hangú fogadkozás közepébe durran bele. Pedig a vermonti szenátor nem csinált semmit, csak ült ott, kényelemesen keresztbe tett lábbal, egyszerű, szürke szélkabátban, kezét pedig a hidegre való tekintettel norvég mintás egyujjas bundakesztyűbe bújtatta. Nos, ezt a nagypapás szerelést egyetlen stylist sem javasolta volna elnöki beiktatásra, ezért valószínűnek tartjuk, hogy Sanders meg sem kérdezett egyet sem. És míg a beiktatáson részt vevő nőkről pontosan tudni, melyik divattervezővel dolgoztattak, a szenátor csak annyit árult el a világhírűvé vált bundakesztyű eredetéről, hogy „náluk, Vermontban nagyon hideg van, úgyhogy hasznos az ilyen kiegészítő”. A 79 éves politikus másnapra internetes mém lett. A róla készült kesztyűs, szájmaszkos képet híres festményekbe dolgozták bele, ikonikus lemezborítókon bukkant fel, történelmi fotók mellékszereplője lett, kultuszfilmek kulcsjeleneteibe került be casting nélkül, például ott gubbaszt Forrest Gump mellett a buszmegállóban, azon a bizonyos pádon. Szóval számos olyan környezetben szerepeltették, ahonnan kilóg - mert hiszen a beiktatási ceremónián is ez volt a helyzet. A vizuális humor ezernyi apró gejzírként tört ki a kopár földből, hogy legalább néhány pillanatra feledtesse velünk a valóságot, a ránk váró nehéz évet, a bizonytalan jövőt. Bemie egy csapásra mindenki nagypapája lett, aki persze divatot is diktál: tegnap már arról lehetett olvasni komoly amerikai lapokban, hogy ama bizonyos kesztyűt gyártó cég lesz az elnöki beiktatási ceremónia nagy nyertese, nem pedig a jelen lévő hölgyek méregdrága kabátját tervező művésznő. És nehogy azt higgyék, hogy a vermonti szenátor nem látta az összes róla készült humoros kollázst. Külön stáb gyűjtögeti neki ezeket. O pedig egy pulóvert dobott piacra, rajta a híres fotóval, a bevétel pedig jótékony célra megy, egy közétkeztetési alapítvány kapja. Lám, így is be lehet vonulni a halhatatlanok közé, nem csak elnökjelöltként... (Facebook) A mozgás csökkentése a mérvadó Kiderült, miért volt a járvány első hulláma alatt egyes országokban alig néhány tucatnyi halálos áldozat, míg máshol több ezer. A kijárási korlátozás szigora számított, és ott, ahol enyhébb intézkedésekkel kezdtek, majd folyamatosan toldozgatták azokat, nem tudták megakadályozni az áldozatok számának megugrását. A szigor után következik az intézkedések bevezetésének gyorsasága. Magyar és ausztrál kutatók a mobiltelefonos mozgási adatok alapján Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban és Svédországban vizsgálták a lakosság mozgása és a halálozási ráta összefüggését. A lezárások időpontja, szigorúsága, az emberek viselkedése döntően határozta meg a halálozást. Számos életet megmentett, ha az emberek valóban otthon maradtak. A tanulmány a Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg. Igazolódott, hogy a mozgási adatok meglepően jól jelzik előre, menynyire fog csökkenni a halálozás. (A kutatók nem a fertőzöttek számát használták, mert az a tesztelés számától függ.) Rájöttek, hogy a halálozás a lezárás szigorától függ, hiábavaló a gyors, de enyhe lezárás. Az iPhone-ok mozgási adataiból jól látszanak az egyes országok közötti különbségek is. A járvány felfutása eltérő volt államok szerint, amit vélhetően a családok felépítése is befolyásolt. Például Olaszországban sok családban több generáció él együtt, de Svédországban a háztartások 40 százalékában csak egy ember lakik. „A siker három dologtól függött: milyen gyorsan teijedt a járvány a lezárás előtt, milyen gyorsan rendelték el a lezárást, és az mennyire volt szigorú. Mindez jól nyomon követhető a mobiltelefon-adatokból, és a jövőben is felhasználható az intézkedések hatékonyságának ellenőrzésére” - mutatott rá a tanulmány. A halálozás a hullám tetőzése után szintén annál gyorsabban kezdett csökkenni, minél kisebb volt az emberek mozgása. Emellett a tetőzés is annál gyorsabb volt, minél komolyabban vették, hogy otthon kell maradni. A járványcsúcs idején annál többen haltak meg, minél többet késett egy ország a lezárással. „Nagyon fontos a lezárásról szóló gyors döntés is. A járvány növekedése exponenciális, és ez alattomos: a kezdeti, csekélynek tűnő növekedés egyik pillanatról a másikra meredek emelkedésbe csap át, így néhány napos késés is több emberéletet követel” - összegzi a kutatás. (mti.úsz) Bugár és a néplélektan HEGEDŰS NORBERT Múlt héten ismét mentek egy - szokás szerint eredménytelen - kört a magyar pártok, de történt valami más is, ami felrobbantotta a szlovmagy internetet. A három magyar pártnak mostanra sikerült olyan pozícióba lavíroznia magát, amikor a legtöbb ember csak legyint, ha a magyar egység témája egyáltalán szóba kerül. És általában nem kerül szóba, kivéve ha valami cirkusz van. Érdekes viszont, hogy a pártok támogatottságán ez szinte egyáltalán nem látszik: a Focus a hétvégén három százalékra mérte az MKP-t, kettőre a Hidat, az Összefogás pedig továbbra is mérhetetlen. Régóta tudjuk, hogy a szlovákiai magyar választó konzervatív, és azt is, hogy az országos felmérések még a szokásosnál is megbízhatatlanabbak eredményeket mutatnak a kisebbségi pártoknál - viszont ezek a számok nagyságrendileg egy éve nem változnak. Ebből így nem lesz magyar képviselet. Történt viszont valami más is a múlt héten, ami felrobbantotta a kommentszekciókat: Bugár Béla, a Híd volt elnöke megtörte a hallgatást és nyilatkozott a TASR hírügynökségnek. Hogy mit mondott, azt itt nem is elemezném, inkább a reakciókat tartom érdekesnek. A szlovákiai magyar internet népe rögtön két táborra szakadt: volt, aki egyetértett Bugárral, de sokan azon is felháborodtak, hogy egyáltalán meg mert szólalni. A kommentszekció persze nem megbízható tükre a nyilvános közvélekedésnek, bizonyos tanulságokat azonban talán levonhatunk egy ilyen szondázásból. Két éve téma a magyar összefogás, azonban a kommentek - és általában a mindennapi tapasztalatok - alapján a szlovákiai magyar társadalom ugyanolyan megosztott, mint a folyamat kezdetén. Kezdem azt hinni, hogy valójában senki sem gondolja komolyan ezt az egészet, csak beszél róla. Másrészt az is kiderült, hogy Bugár Béla még most is több aktivitást tud generálni egyetlen nyilatkozattal, mint a teljes maradék szlovmagy politikum közösen. Hogy a reakciók körülbelül fele negatív, az is tény, de nem lehet nem észrevenni, hogy Bugár visszavonulása óta senki sem tudott ekkora figyelmet generálni egyetlen megszólalással. A legtöbb szlovákiai magyarnak nincs személyes érintettsége a pártok politikai játszmáiban, mégis: a Híd volt elnöke nyilatkozik egyet, és elszabadul a pokol. Ha tényleg egységet akarunk - amiben egyre inkább kételkedem -, akkor ezen érdemes lenne elgondolkodni. Fölösleges a politikusoktól várni az összefogás megteremtését, amíg a társadalmunk ilyen hisztérikusan reagál a másik táborból származó véleményre. Addig ugyanis hiába várjuk a csodát, amíg mi magunk továbbra sem vagyunk képesek átlépni az árnyékunkat. Áz ilyen ösztönszerű reakciókkal tökéletesen kiszolgáltatjuk magunkat azoknak a politikai hiénáknak, akik zéró teljesítménnyel, egyedül ezt a gyűlöletet kihasználva építgetik a karrierjüket, olcsó megoldásokat, kivitelezhetetlen dolgokat, délibábokat ígérgetve. Persze, lehet fföcsögni, asztalt borogatni, ultimátumokat küldözgetni. Látjuk, mi a vége: irónia nélkül már le sem lehet írni az „összefogás” szót, mert már csak egy rossz vicc az egész. De lehet, hogy nekünk ez kell. Lehet, hogy kevés az öt párt. Nem kell egység, dögöljön meg a szomszéd tehene is! Ha nem úgy lesz, ahogy én mondom, ne legyen sehogy. Végül is, eddig is megvoltunk valahogy. FIGYELŐ Szigorítás jöhet a határokon Az Európai Bizottság tegnap azt javasolta a tagállamoknak, hogy szigorítsák a beutazási szabályaikat a koronavírus és mutációi teijedése csökkentésének érdekében az unióban. A javaslat szerint a tagállamokba unión kívüli országból csak az indulás előtt 72 órával elvégzett negatív teszttel lehetne belépni, így is 10 és 14 nap közötti kötelező karantént vállalva. Ez uniós és EU-n kívüli állampolgárokra egyaránt vonatkozna, azzal a különbséggel, hogy az EU-s állampolgárok a tesztet megérkezésük után is elvégeztethetik. „Sürgősen csökkenteni kell az utazással kapcsolatos fertőzési kockázatokat, hogy mérsékeljük a tagállamok egészségügyi intézményeire nehezedő terheket”— mondta Didier Reynders uniós biztos. A bizottság emellett megtiltana minden „nem elengedhetetlennek minősülő utazást” az unióban. Mivel jelenleg szinte egész Európa a magas fertőzési kockázatot jelző „vörös” kategóriába tartozik, az unió a „sötétvörös” kategóriát is bevezetne a színkódok közé. Ez azokat a területeket jelölné, ahol kiugróan magas a fertőzöttek száma. A sötétvörös zónába azok a régiók tartoznának, ahol a fertőzöttek napi aránya 100 ezer emberre vetítve legalább két héten keresztül folyamatosan meghaladja az 500- at. (mű) Semjón fontos bejelentése Márciustól ingyen jutnak hírlevélhez a magyar vadászok, azt a Nimród vadászújsággal együtt kapják meg - jelentette be tegnap Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. Á kiadvány az őszre tervezett vadászati világkiállítás szervezésének aktualitásairól tájékoztat. Semjén közölte, az expót és a szintén őszre tervezett vallási találkozót, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust mindenképpen megrendezik, (mű)
