Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-26 / 20. szám
2 I KÖZÉLET 2021. január 26. | www.ujszo.com Paraszolvenciarazzia Magyarországon Magyarországon a szülések 68 százalékában fizetnek hálapénzt, ennek átlagos összege 111 ezer forint, mintegy 300 euró (illusztrációs felvétel) SUDÁRÁGNES Januártól már emelt bért kapnak a magyar orvoeok. Ennek egyik feltétele a hálapénz kivezetése. A vonatkozó jogszabály értelmében az egészségügyi dolgozók legfeljebb egyezer és csakis olyan tárgyat fogadhatnak el a betegektől, aminek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének 5 százalékát, azaz 8 ezer forintot (20 eurét). Állítólag razziaszerííen ellenőriznek. Lehetetlen küldetés - egészen mostanáig ez volt a véleménye gyakorlatilag mindenkinek, aki a magyar egészségügyben megfordult betegként vagy gyógyítóként. Ezt arra válaszolták, ho^y kivezethető-e a hálapénz. Váratlan fordulat Ősz végén a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a magyar kormány látszólag egyezséget kötött: brutálisan megemelik az orvosok fizetését (először úgy volt, hogy már 2021 -tői, most ott tartunk, hogy több lépcsőben), cserébe viszont vége a hálapénznek, illetve a magán- és közszféra közötti átjárásnak, s a másodállásoknak. Ez utóbbiak ellen a MOK azonnal szembeszállt, mondván, ilyen kitétel nem volt az egyezségben. S ha marad, akkor az orvosok biztosan elhagyják a pályát, mert a másodállások (a fiatal orvosoknál rendre harmadállások is) nyomós érvet jelentettek a maradáshoz. Gyorsan fel is mérték, milyen a támogatottságuk, ha a törvénytervezet ellen mennek: a válaszadó doktorok 77 százaléka azt mondta, nem írja alá az új munkaszerződést, ha az így marad. Komoly volt tehát az ellenszél, illetve a MOK mögötti támogatás - úgy, hogy a hálapénz kivezetéséért egyébként senki nem ütötte az asztalt. Látszat és valóság Azt azért nagy bátorság lenne kijelenteni, hogy az orvostársadalom egésze fellélegzett, hogy végre nem lesznek kínos szituációk során zsebbe bújtatott borítékok. A nagynevű főorvosok, professzorok - hiába a szakmában eltöltött évekhez igazodó béremelés - minden bizonnyal a töredékét keresik majd annak, mint amit összességében kaptak. Ha... Ha valóban megszűnik a hálapénz, amelyet a társadalmi szokásrend miatt is egyelőre zárójelbe tesznek. Egy ütős érv mindjárt egy olyan orvostól, aki szakmájából eredően rutinos a kérdésben: „A fiatal, egészséges generáció paraszolvenciaellenes - egészen addig a pillanatig, amíg beteg nem lesz. Ha komolyan megbetegszik, teljesen megváltozik a hozzáállása a kérdéshez, aztán ő is ad borítékot.” 300 euró Maradjunk is a fiatal generációnál: a szülés előtt álló nőknél. Ők nem betegek, de bizonyosan a legtöbb hálapénzt fizető társadalmi csoport. Nem véletlen, hogy 2020 végén őket kérdezték a paraszolvenciahajlandóságról Magyarországon. Ahatár ezen oldalán drámai fordulatot nem hozott a felmérés eredménye, mert eddig is örök téma volt, hogy kinek mennyit fizetnek. De mennyit adnak most? Évi 7 milliárd forintnyi hálapénz landol az állami szülészetben. Fogadott orvos esetén a hálapénzt fizetők aránya 90 százalék. A szülések 68 százalékában fizetnek hálapénzt, ennek átlagos összege 111 ezer forint (mintegy 300 euró) - derül ki az ígyszültem.hu, a K-monitor és az EMMA Egyesület közös felméréséből. A kutatásban arra is választ kerestek, hogy miért fizetnek hálapénzt? A leggyakoribb válasz a saját orvossal/szülésznővel való szülés volt (55 százalék), a második leggyakoribb pedig a hála (45,5 százalék). A válaszadók 38 százaléka azért fizetett, hogy a szülésznő vagy az orvos a várandósság alatt is elérhető legyen. 1001 orvos oldala A hálapénz ellen küzdő magyar orvosok évekkel ezelőtt saját Facebook-oldalt is létrehoztak (ez azóta is aktív), de nyilván tudták, hogy a helyzetüket nem a „social media” oldja meg. Sokkal inkább az, amiből pedig egyelőre nem enged a kormányzat: átjárás a maszek rendszerbe, vagyis a magánellátásba, ahol boríték nélkül fizet nekik a beteg, s ez senkinek sem kellemetlen. Egy fiatal orvos, amikor arról kérdeztem, hogy a magyar vagy valamelyik külföldi egészségügyben képzeli-e a jövőjét, nem véletlenül mondta azt, hogy: „már nem az a kérdés, hogy itthon vagy külföldön, sokkal inkább az, hogy a közgyógyellátásban vagy a magánban folytassam-e. Nyilván az utóbbi lehet opció, s nem is rossz, valljuk be.” Ettől az évtől Ahogy korábban írtuk, a rutinos orvosok meggyőződéssel hiszik, hogy egyik pillanatról a másikra nem lehet a hálapénzt kivezetni a magyar rendszerből. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint az ellenőrzéseknél sokkal többet ér - az adott kórházi menedzsment részéről történő - szemléletformálás. „Ha ez a kultúra ugyanis megvan, akkor ott vélhetően ki fog kopni a hálapénz rendszere, és a betegek sem fogják elősegíteni. Ugyanakkor, ha emellett nem elkötelezett az irányítás, akkor egészen biztos, bármilyen intézkedéseket is hoznak, meg fog maradni.” Hivatásosok ellenőriznek Az orvostársadalom körében - épp a napokban - komoly felháborodást keltett, amikor kiderült, hogy hivatásos állományt, a Nemzeti Védelmi Szolgálat embereit állítják majd rájuk, akik március 1-jétől „megbízhatósági vizsgálat” keretében ellenőrzik őket. Hogy ez a szó mit takar? „Olyan, a valóságban is előforduló élethelyzetet, amelyet mesterségesen alakítanak ki” - magyarán egy beépített ember a beteget vagy a hozzátartozót játssza el. „Ha valakinek megéri, hogy ezért felvágjam a hasát, vagy a lábát megoperáljam, hát ő tudja...” - mondja erre néhány orvos, látszik azonban, hogy az ellenőrzés ilyen formája fájó számukra. Van, aki kerek perec ki is mondta:,,Az egész életemet a gyógyításra, a betegekre fordítottam, kikérem magamnak, hogy titkosszolgálati módszerekkel ellenőrizzenek!” A belügyminisztérium illetékesét kérdezték arról is, mi alapján választják majd ki az ellenőrizendő orvosokat. A válasz az volt, hogy akár „névtelen információ” alapján is, de a szolgálat dolgozóinak a „saját tapasztalatai” is szóba jöhetnek... A hálapénz orvoslása eddig sikertelen volt A járvány miatta hálapénz problémája is háttérbeszorult (illusztrációs felvétel) NAGY ROLAND Pozsony. Bár a hálapénz a szlovák egészségügyben már évtizedek óta komoly problémának számít, mégsem történtek olyan rendszerszintű változtatások, amelyek segítségével felszámolhatnák ezt a fajta korrupciót. A tavalyi parlamenti választás egyik legfontosabb kampánytémája a korrupcióellenes harc volt, az új kormány felállása óta pedig jelentős előrelépés történt ez ügyben: szinte hetente jelennek meg információk arról, hogy valamilyen magas pozícióban lévő tisztviselőt őrizetbe vett a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA). Ha korrupcióra gondolunk, akkor feltehetően a politikai szféra és az igazságszolgáltatás szervei jutnak először eszünkbe, pedig a visszaélések a hétköznapi életünkben is jelen vannak, a hálapénz a koronavírusjárvány előtti időszakban komoly problémát jelentett az egészségügyben, jelenleg más, súlyosabb problémákra kénytelenek összpontosítani az illetékesek. » A hétköznapok bűne Sokak számára a hálapénz olyannyira természetessé vált, hogy nem is érzik bűncselekménynek, ha borítékot nyomnak az orvos kezébe. Erről tanúskodik például az Eurobarometer tavalyi felmérése is, melyből kiderült, hogy a szlovákiai megkérdezettek több mint fele az egészségügyet tartja a legkorruptabb ágazatnak. Az elemzők arra is rákérdeztek, hogy mennyire elfogadható a megkérdezettek számára, ha a közszférában nyújtott szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek. A szlovákiai válaszadók 48 százaléka teljesen elfogadhatónak tartotta, hogy szívességet tegyen, 39 százalék szerint teljesen rendben van, ha a szolgáltatásért cserébe ajándékot adnak, 20 százalék pedig egyenesen pénzt is adna a szolgáltatásért cserébe. Elrettentő példa? Visszatérve a választási ígéretekhez: bár nem kap akkora sajtófigyelmet, de a NAKA az egészségügyben uralkodó korrupció felszámolására is törekszik. Ősszel például arról számolt be a rendőrség, hogy a nyomozók lekapcsoltak egy Nagymihályban tevékenykedő általános orvost, akinél 10 alkalommal is bebizonyosodott, hogy hálapénzért cserébe orvosi igazolást osztott betegeinek, köztük a szlovák hadsereg katonáinak is. Az igazolásokért cserébe 10-20 eurót kapott. A NAKA az ügyben zajló vizsgálat miatt egyelőre nem árulhatott el részleteket, így nem tudni, hogy végül milyen büntetés vár a lefülelt orvosra. A kérdés viszont az, hogy az efféle rendőrségi akciók mennyire számítanak elrettentő példának, és mennyire képesek felszámolni a szóban forgó problémát. Kozmetikázás A politikai vezetés az utóbbi években tisztában volt vele, hogy ennél valószínűleg több kell a hálapénz felszámolásához, ezért az illetékesek néhány apróbb lépést már meghoztak. Ide tartozik például a rendelői előjegyzési rendszer, amit még Andrea Kalavská, a Smer által jelölt egészségügyi miniszter hivatali ideje alatt vezettek be. A rendszer lényege az volt, hogy kiegészítő rendelési órákat engedélyeztek az orvosok számára, amelyek alatt azokat a betegeket fogadták volna, akik nem szeretnének a hagyományos rendelési órák alatt várakozni. Az orvosnál előre lehetett volna kérni időpontot, amiért cserébe a betegnek fizetnie kellett volna az ellátásért. Kalavská ettől azt remélte, ezáltal sikerül kiszorítani a rendelőkből a lefizetést is, hiszen többé nem lesz értelme borítékba pénzt tenni az orvosnak azért, hogy soron kívül bevegye. Idén azonban kiderítettük, hogy az orvosok egyáltalán nem érdeklődnek a rendszer iránt. Egy másik ilyen intézkedés a Közegészségügyi Hivatal által működtetett e-mail-cím, amelyen a lefizetésekkel kapcsolatos bejelentéseket váiják (korupcia@uvzsr.sk ). Itt azonban nem lehet név nélküli bejelentést tenni, ráadásul mivel a hálapénzzel kapcsolatos bűncselekményeket utólag nehéz bizonyítani, ez sem hozta meg a kívánt áttörést. A szlovák egészségügyi minisztérium honlapján elérhető egy dokumentum, mely az orvosi hálapénz hosszabb távú felszámolásával foglalkozik. Ebben leszögezik, hogy a megelőző intézkedések bevezetése jóval kevesebb időbe és pénzbe kerülne, mint a rendőrségi eljárások lebonyolítása, így ezt a területet szeretnék megerősíteni. A cél elérése érdekében nemcsak az orvosok, hanem a betegek hozzáállásán is változtatnának. A program részét képezné például a korrupcióellenes magatartás megerősítése, a korrupciót jelentő személyek védelme, valamint a rendőrségi eljárásokba vetett bizalom visszaállítása. Ennek érdekében egy korrupcióellenes koordinátor kinevezését j avasolják, aki éves jelentéseket dolgozna ki a visszaélésekkel kapcsolatos előrelépésekről. Ez a dokumentum idén januárban jelent meg, vagyis csaknem egyéves. Az emberekre számítanak Felkerestük az egészségügyi tárcát, és rákérdeztünk, milyen stádiumban vannak a korrupcióellenes intézkedések. Zuzana Eliásová szóvivő a konkrét intézkedésekre nem tért ki, viszont hangsúlyozta, hogy a korrupció Szlovákiában olyan törvényszegésnek számít, amiért 2-től 5 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik az orvost, súlyos esetekben akár még ennél is többre. „A korrupcióellenes harcban az állampolgárok is segíthetnek, mégpedig úgy, hogy jelentik ezeket az eseteket a bűnüldöző szerveknek” - közölte a szóvivő.
