Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-25 / 19. szám
8 I KÜLFÖLD 2021. január 25. | www.ujszo.com RÖVIDEN Példátlanul heves orosz tüntetés Kína megsértette Tajvan légterét Washington. Az amerikai külügyminisztérium felszólította Kínát, hogy hagyjon fel Tajvan állandó fenyegetésével, az ellene irányuló katonai, diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlással. Ennek előzménye, hogy szombaton a kínai légierő 12 harci gépe berepült Tajvan légvédelmi övezetébe a Dél-kínaitenger fölött. Tegnap megismétlődtek a berepülések, a tajpeji védelmi minisztérium által közzétett légi forgalmi térképek tanúsága szerint további 15 repülőgép - közöttük 12 vadászgép -repült be a tajvani légvédelmi övezetbe. (MTI) Továbbra is gyilkol az Iszlám Állam Bagdad. A Népi Mozgósítási Erők iraki síita milícia 11 tagjával végeztek az Iszlám Állam dzsihádistái Bagdadtól 150 kilométerre északra egy rajtaütés során. Az Iszlám Állam tagjai Tikrittől keletre támadtak rá a milícia fegyvereseire - pontosított Abu Ali al-Máliki, a Népi Mozgósítási Erők egyik tisztje. Eközben az Iszlám Állam hét szélsőségese vesztette életét a terrorellenes nemzetközi koalíció két légicsapásában szombaton Irak északi részén - közölte a helyi hadsereg. Az egyik csapás Ninive, a másikra Kirkuk tartomány történt. A támadásban a dzsihádisták négy rejtekhelye is megsemmisült. Az iraki terrorellenes szolgálat (CTS) pénteken hajtóvadászatot indított az Iszlám Állam tagjai ellen az ország több részében. (MTI) Közel 400 menekült a mentőhajón Párizs. Két nap alatt összesen 374 menekültet vett fedélzetére az SOS Mediterranée civil szervezet hajója, az Ocean Viking a Földközi-tengeren, a líbiai partoknál. A szervezet szerint 106 újabb embert a partoktól 28 tengeri mérföldre vett fel a civil hajó. A migránsok között, akik gumicsónakon vágtak volna neki a hosszú tengeri útnak Európába, összesen 30,12 évesnél fiatalabb gyerek volt. A menekültek többsége többsége Fekete-Afrikából -Guineából, Szudánból, Sierra Leonéból - indult útnak. (MTI) Elnökválasztás Portugáliában Lisszabon. Súlyos vírusjárvány közepette tartották meg tegnap az elnökválasztást Portugáliában, felmérések szerint borítékolható a hivatalban lévő államfő, a jobbközép politikát követő Marcelo Rebelo de Sousa győzelme. A 72 éves államfő, egykori tekintélyes alkotmányjogász ciklusa idején mindvégig 60%-nál magasabb népszerűségnek örvendett. A szavazás előtti napon mind a fertőzöttek, mind a halálesetek számában napi rekordot mértek, ezért az elemzők azt vetítették előre, hogy a járvány miatt alacsony lesz a részvétel. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. 20 óves elnökségének legnagyobb tüntetésével nézett szembe az orosz elnök szombaton. Az ország 75 városában utcára vonult több tízezer ember és a rekordszámú, 3000 feletti előállított láttán érthető, miért akarta minden áron távol tartani Oroszországtól a Kreml Alekszej Navalnijt. Számos orosz városban tüntetőket vettek őrizetbe azokon a tüntetéseken, amelyeket Alekszej Navalnij ellenzéki politikus támogatására tartottak szombaton a tilalom ellenére. Letartóztatottak ezrei A politikai megmozdulások elleni hatósági fellépés megfigyelésére szakosodott OVD-Info szerint szombat éjfélig 3134 embert - ezen belül Moszkvában 1201-et, Szentpéterváron pedig 471-et - állítottak elő, ami napi rekord a csoport működésének kezdete, 2011 vége óta. A tüntetők mindkét nagyvárosban áttörték a kordont, a rendőrök erőszakot alkalmaztak. A fővárosban átmenetileg őrizetbe vették Julija Navalnaját, az ellenzéki politikus feleségét. Egy rohamrendőr épp őrizetbe akart venni egy nőt az utcán, ezt pedig többen is felháborodva nézték. Egy férfi pedig azt mondta a rendőrnek, hogy ha csak a napi kvótáját kell teljesítenie, akkor vigye el inkább őt. A rendőr pedig így tett, elvezette a férfit, akinek hősiességét a közelben állók tapssal jutalmazták. Kamerák rögzítették, ahogy a rendőrség különleges egységének (OMON) tagja teketóriázás nélkül hasba rúg egy elé lépő nőt. A Novaja Gazeta szerint a nő kórházba került. Az országos tüntetéshez kötődő szokatlan jelenet volt annak a kurszki rendőrnek a videója, aki támogatásáról biztosította az ellenzéki politikust, felsorolva több olyan kivizsgálandó ügyet, amelyek okot adhatnak a hatalommal való bizalmatlanságra. A rendőrt azonnal elbocsátották a rendőrség kötelékéből. Külföldi szolidaritás A több mint 110 - mintegy 60 orosz és 50 külföldi, köztük Prága és Bécs - városra kiterjedő megmozdulásokon több tízezren - a Mihail Hodorkovszkij emigráns orosz ellenzéki politikus által finanszírozott MBH Media szerint 110 ezren-vettek részt. A tüntetések a Távol-Keleten kezdődtek el, Jakutszkban például mínusz 50 fokban, utána Szibéria és az Ural településeit, majd Moszkvát és Szentpétervárt is elérték. Korábban a jelenlegi és a korábbi fővároson kívül sohasem vettek rész ennyien utcai megmozduláson Navalnij támogatására. Az orosz belügy szerint Moszkva belvárosában, a Puskin téren kora délután négyezren gyűltek össze, de a Reuters hírügynökség azt állította, a fővárosi megmozdulásoknak tízszer ennyi résztvevője volt. Szentpétervárról és Jekatyerinburgból is tízezres nagyságú megmozdulásról szóltak a sajtójelentések. Több helyen a mobilintemet lelassulására panaszkodtak a tüntetők, a szolgáltatók szerint azonban csak helyi túlterheltségről lehet szó, a számtalan okostelefonos élő közvetítés miatt. Leonyid Volkov, Navalnij regionális törzseinek vezetője kijelentette, a következő hétvégén is tiltakozások lesznek. Ez megfigyelők szerint azt jelenti, hogy a letartóztatott orosz politikus hívei megkísérlik „a fehérorosz forgatókönyv” szerint alakítani a moszkvai eseményeket. A hatóságok már a szombati tüntetéseket megelőzően őrizetbe vettek ismert ellenzékieket, nem engedélyezett tüntetések szervezése címén. Közülük többeket előzetes letartóztatásba helyeztek vagy megbírságoltak. Középiskolásokat is zaklattak, mert több iskolában Putyin elnök fényképét lecserélték Navalnij fotójára. Az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy a moszkvai amerikai nagykövetség honlapján olyan részletes tájékoztatást tett közzé a tervezett tüntetések helyszíneiről és időpontjairól, amely a tárca szerint meghaladta a saját állampolgárainak védelméhez szükséges figyelmeztetést. Az orosz tárca felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a belügyekbe való beavatkozással. Elbrezsnyevedés veszélye A 20 éve hatalmon lévő Putyint ma már az elbrezsnyevesedés réme kíséri - most, 68 évesen nincs olyan rossz szellemi és fizikai állapotban, mint a pangást megtestesítő Leonyid Brezsnyev szovjet pártfötitkár volt 18 éves hatalmának végén, 1982-ben. A fő probléma, hogy a hatalom lassan esedékessé váló, intézményesített átadását sem sikerült kidolgozni. A hatalom csúcsa közelében levők érzik, hogy Putyin nem maradhat a végtelenségig, másrészt a váltás olyan belső mozgásokhoz vezet, amelyektől mindegyik szereplő tart. A tiltakozásokat azt követően hirdették meg aktivisták, hogy a berlini gyógykezelésről hazatérő, előzőleg orosz földön megmérgezett Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren őrizetbe vették, arra hivatkozva, hogy megszegte a lakhelyelhagyási kötelezettségét. A másnap megtartott bírósági tárgyalásról, amely elrendelte a politikus 30 napos előzetes letartóztatását, a közösségi médiában maga Navalnij is tüntetésre hívta fel a híveit. Az EU külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője is felszólalt a tüntetésekkel szembeni fellépéseket elítélve. Josep Borrell közölte: ma az EU külügyminiszterei megvitatják a további lépéseket. (MTI, tx, 444) Szabadságot Navalnijnak! - skandálták a bátor orosz tüntetők (tasr/ap) Két hét múlva kezdődik a Trump elleni eljárás Washington. A Donald Trump leköszönt amerikai elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) a február 8-i héten kezdődik - jelentette be Chuck Schumer, a washingtoni szenátus demokrata párti többségének vezetője, miután a demokraták megállapodtak a republikánus pártiakkal erről. így két héttel később kezdődik az eljárás, mint ahogy eddig a demokraták szerették volna. A republikánusok eredetileg legalább február közepéig eltolták volna a kezdést. A demokrata többségű képviselőház már ma továbbítja Trump ügyét a felsőháznak, kedden elkezdődik az eljárás előkészítése, de az első meghallgatások csak a február 8-i héten kezdődnek el. Először beszélt amerikai elnökként külföldi vezetőkkel Joe Biden: a szomszédos országok vezetőit, Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt és Andrés Manuel López Obrador mexikói elnököt hívta föl telefonon. A kanadai és az új amerikai kormány kapcsolata — noha általában jó viszonyra lehet számítani - egy kérdésben biztosan nézeteltéréssel kezdődik, ez pedig az épülőfélben lévő Keystone XL kanadai-amerikai kőolaj- és gázvezeték. Biden rögtön beiktatása után rendeletben leállíttatta a vezeték építését, Trudeau pedig nyíltan kifejezte csalódottságát emiatt. A megtervezése óta vitát kiváltó vezeték a tervek szerint naponta 800 ezer hordónyi kőolajat továbbítana az kanadai Alberta tartomány kőolaj- és földgázmezőiről a Texasi-öböl partjára Montana, Dél- Dakota, Nebraska, Kansas és Oklahoma amerikai államokon keresztül. A Keystone XL vezeték révén kitermelendő olaj és gáz egyrészt növelné az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét a környezetben, másrészt veszélyeztetné Alberta folyóit és erdőit. (MTI) Mintegy száz ellenzéki tüntetőt vettek őrizetbe a hétvégén Minszkben a fehérorosz hatóságok nem engedélyezett demonstrációkon való részvétel miatt. A rendőrség tájékoztatása szerint Minszkben rövid ideig tartó és kis létszámú ellenzéki tüntetéseket tartottak. Atiltakozók között voltak, akik az utak mentén legfeljebb 30 fős csoportokban élőláncot alakítottak. A tiltakozók kis csoportokban több városnegyedben az udvarokon gyülekeztek, majd az ellenzék által használt fehér-piros-fehér zászlók alatt felvonultak kerületükben, illetve Minszk központjában is. Az augusztus 9-i vitatott tisztaságú elnökválasztás óta, amelyen Aljakszandr Lukasenka elnök újabb mandátumot szerzett, rendszeressé váltak a tüntetések Fehéroroszországban. (tasr/ap) Az orosz rohamrendőrök a szokásos brutalitásukat vetették be (TASR/ap)
