Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-20 / 15. szám

141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. január 20.1 www.ujszo.com Miért fordul kelet felé a napraforgóvirág? A keletre néző érett napraforgó-virágzat nyugat-dél felé néző virágzathoz képesti 10-50% energiatöbblete számos előnnyel jár a napraforgó számára (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ Miután kifejlődött a virágzat, a napraforgó már nem követi a Nap égi mozgáeát, hanem állandóan kelet felé néz. Habár e Charles Darwint és botanikus fiát is izgató jelenséget már sokféleképpen indokolták, eddig egyik feltételezés sem nyert bizonyítást. Az ELTE kutatói nemrég a koráb­bi elképzeléseket is magába foglaló kömyezetoptikai magyarázatot ta­láltak, amely a növény tenyészhe­­lyének fényviszonyaira épül. A napraforgó fejlődő virágzatot tartalmazó éretlen feje és levelei nappal folyamatosan úgy változtat­ják irányukat, hogy felületük min­dig közelítőleg a Nap felé irányul. Napnyugtakor a napkövető fiatal fej normálvektora vízszintes vetületé­­nek egy adott égtájjal bezárt szöge (azimutja) közel nyugatra mutat, éjjel pedig már jóval napkelte előtt visszafordul keletre: ezt nevezzük napkövetésnek vagy heliotropiz­­musnak. A levelek és a fej azimut­­változása körülbelül 12°-kal marad le a Nap azimutjától. Felhős napo­kon a fiatal napraforgófej azimut­­jának kelet-nyugati oszcillációja (szokott változása) leáll, és a fej normálvektora közelítőleg függő­leges marad, de felhős időben az idősebb fej a belső bioritmus miatt mindaddig oszcillál, amíg a szár nö­vekszik. A napraforgó tenyészidőszakában csak a tavaszi nap-éj egyenlőségkor (március 21-én vagy 22-én) kel és nyugszik a Nap pontosan a földrajzi keleti, illetve nyugati irányban. A ta­vaszi nap-éj egyenlőség előtt/után a Nap délkeleten/északkeleten kel és délnyugaton/északnyugaton nyug­szik. Ennek eredményeként a nap­követő fiatal napraforgófej hajnal­ban északkelet, alkonyaikor pedig északnyugat felé néz. A napraforgó virágképzése kö­rülbelül a vetés utáni 60. napon kez­dődik. E fejlődési szakaszban kezd a kis virágokból álló éretlen virágzat nyílni, amely már nem követi a Na­pot, és normálvektorának azimutja állandóan keletre néz. Virágképzés­kor a levelek fejlődése leáll, és a napraforgó az erőforrásait magter­melésre fordítja. A Napot nem kö­vető érett fej közel 25%-kal járul hozzá az egész napraforgó fényel­nyeléséhez. A virágképzés után a virágzat normálvektora fokozatosan egyre lejjebb hajlik a fej növekvő súlya miatt, a levelek napkövetése pedig egyre csökkenő amplitúdóval folytatódik. Bár a fiatal napraforgófej napkö­vetésének és éjszakai visszafordu­lásának már számos élettani részle­tére fény derült, a Napot már nem követő érett napraforgó-virágzat keletre nézésének környezeti és/vagy növényfiziológiai okaira és ökoló­giai szerepére eddig még nem volt kielégítő magyarázat. Horváth Gábor biofizikus pro­fesszor (ELTE Biológiai Fizika Tanszék, Kömyezetoptika Labora­tórium) szerint a jelenséget az okoz­hatja, hogy a növényeket délelőtt több közvetlen napfény éri, mint délután, mivel a délutánok általában felhősebbek a délelőttöknél. Az ötlet még a professzor közép­­iskolás korából származik, amikor rendszeresen járta a Kiskunhalas környéki napraforgóföldeket. Mivel a feltevéssel eddig senki nem élt, 2020-ban Horváth Gábor hozzálá­tott az ellenőrzéséhez. Az eredmé­nyekről a Scientific Reports 2020. decemberi számában számolt be ku­tatótársaival. A munka során csillagászati, me­teorológiai és növényfiziológiai adatok felhasználásával meghatá­rozták a Napot nem követő érett napraforgófej virágzata és hátoldala által elnyelt fényenergiát (beleértve a közvetlen napfényt és a szórt ég­fényt is) a virágképzés kezdete (jú­lius 1.) és a magok teljes érése (szep­tember 7.) között. A kutatók meg­állapították: ha a délutánok felhő­sebbek a délelőttöknél, akkor a ke­letre néző napraforgó-virágzat nyeli el a legtöbb fenyenergiát. Azt is ki­mutatták, hogy a virágzat nyugati orientációja előnyösebb lenne, mint a déli. A keletre néző érett napraforgó­virágzat nyugat-dél felé néző virág­zathoz képesti 10-50% energia­­többlete számos előnnyel jár a nap­raforgó számára. Miközben ser­kentheti a mag fejlődését és érését, felgyorsíthatja a virágzatra lecsapó­dott harmat reggeli elpárolgását is, ami pedig csökkentheti a gombáso­dás veszélyét. Ráadásul a délelőtt aktív beporzók is erősebben von­zódhatnak a keletre néző virágza­tokhoz. Ez utóbbi két szempontot már mások is fölvetették, ennélfog­va a napraforgó-virágzat keleti ori­entációjának előnyére adott új kör­nyezetoptikai magyarázat korábbi hipotézisekkel is összhangban áll. „A napraforgóvirág keletre né­zésének egyértelmű előnye, hogy maximalizálja a virágzat által el­nyelt teljes fényenergiát, ha a dél­utánok felhősebbek, mint a délelőt­­tök, ahogy ez a háziasított napra­forgó származási helyének számító Boone Countyt, valamint például Közép-Olaszországot és Közép- Magyarországot is jellemzi. Ez az extra fényenergia kézenfekvő kör­nyezetoptikai magyarázatot ad ar­ra, miért a napraforgó-virágzat ke­leti iránya a legelőnyösebb a nap­raforgó domesztikációs helyére jellemző aszimmetrikus délelőtti­délutáni felhőviszonyok között” - foglalja össze az eredményeket Horváth Gábor. (ELTE) Art a gyerekeknek a járvány miatti túlzott eszközhasználat Az orvosok szerint a gyermekek már az eszközökhöz társítják az örömszer­zést, ezért aztán szinte lehetetlen feladat lesz elszakítani őket bármennyi idő­re is a mobiljuktól, táblagépüktől, konzoljuktól és tévéjüktől (Shutterstock) ITCAFÉ-HfR Folyamatosan érkeznek az olyan jelentések, amelyek szerint a világjárvány hatására a gyerekek egyre több ás több árát töltenek minden nap kijelzők nézegetésével. Sok gyerek táblagépet és laptopot használ az oktatás miatt, mobilon chatel az ismerőseivel, videojátékot játszik a konzolon, tévét néz és a kö­zösségi oldalakon lóg. A szakembe­rek arra figyelmeztetnek, hogy a jár­vány végével mindez óriási problé­mát okoz majd, a túlzott függőség pedig nagy gondokat jelent az érin­tett gyerekek számára. Keith Humphreys, a Stanford Egyetem professzora korábban Obama amerikai elnök kiemelt ta­nácsadója is volt; most pedig ko­moly figyelmeztetést adott ki a szü­lőknek. Szerinte amikor a fiatalok megpróbálják majd a figyelmüket normál beszélgetésekre fordítani, súlyos megvonási tüneteik jelent­keznek, mert nem kapnak másod­percenként valamilyen jutalmat (a kijelzőn megjelenő értesítések, láj­­kok, új tartalmak formájában). A szakemberek a járvány elején azt mondták a szülőknek, ne legyen bűntudatuk, ha a gyermekük több időt tölt kijelzők előtt, ellenkező esetben nehezebb lenne elviselni a karantént vagy kijárási korlátozást. Dr. Jenny Radesky, a Michigani Egyetem gyermekgyógyásza azt mondja, ha tudták volna, hogy eddig elhúzódnak a korlátozások, akkor inkább azt tanácsolták volna a szü­lőknek, hogy iskolaidő után kap­csolják le teljesen a wifit és az inter­netelérés egyéb formáit. Minél to­vább vannak kitéve a gyerekek a mostani helyzetnek, annál nehezebb lesz kitörniük a folyamatos képer­nyőbámulásból. A Qustodio adatai szerint a 4-15 évesek körében már tavaly májusra megduplázódott a képernyő előtt töltött idő, és már a járvány berob­­banása előtt is csak YouTube-videót napi átlagosan 97 percen át néztek. A trend nemcsak Amerikában jellem­ző, hanem Nagy-Britanniában és Spanyolországban is, feltehetően más régiókban szintén. Az adatok szerint még a 10 évesnél fiatalabbak is napi több órát játszanak (például a Fortnite-tal), tiktokoznak vagy snapchateznek, és a Roblox is na­gyon felkapott a kicsik körében. Sajnos a szülők meglepően engedé­kenyek lettek, sokan új eszközöket vásároltak a gyerekeknek. Külön példaként hozták a mostani jelenté­sekben Paraskevi Briasouli esetét, akinek a négy gyermeke a délutáni sportolás helyett már kijelzőket néz, hétvégén pedig majdnem kétszer annyit ül képernyők előtt, mint ré­gen. A 6 és 8 éves kicsiknek is saját iPad mini táblagépeket vett a család, és külön Nintendo Switch is járt a család minden tagjának. Eleinte az anyuka aggódott a sok eszköz miatt, de már optimista: szerinte a gyer­mekei digitális szakértők lesznek, ezek az életük eszközei, és bármit csinálnak majd a jövőben, ezeken a készülékeken keresztül teszik - a társadalmi életük megélését is ide­értve. Humphreys professzor szerint azonban a gyermekeknek nem kijel­zőkhöz kötve kellene élniük az éle­tüket. A képemyőmentes idő segí­tene nekik kikapcsolódni, de mind­ezt nem lesz könnyű elérni, mert ki­jelzőket néznek az iskola és a kö­zösségi életük miatt is. Az orvosok szerint a gyermekek már az eszkö­zökhöz társítják az örömszerzést, ezért aztán szinte lehetetlen feladat lesz elszakítani őket bármennyi idő­re is a mobiljuktól, táblagépüktől, konzoljuktól és tévéjüktől.

Next

/
Thumbnails
Contents