Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-18 / 13. szám
8 I KULTÚRA 2021. január 18. | www.ujszo.com Melankolikus ballada a rasszizmusról A Ma Rainey: A blues nagyasszonya atipikus életrajzi film, csak néhány órát mutat be az énekesnő pályafutásából Ma Rainey életre keltője. Viola Davis elmaszkírozva, a sok smink alatt is képes átlényegülni igazi dívává A show-t egyértelműen a Marvel-filmek egykori Fekete Párduca, Chadwick Boseman (középen) nyúlja le (Fotók: Netflix) MÉSZÁROS GYÖRGY A Ma Rainey: A blues nagyasszonya című Netflix-film a tavaly nyáron mindössze negyvennégy évesen elhunyt Chadwick Boseman romok hattyúdala. Emellett egy nagyszerű film a rasszizmusról és az emberi természetről. Denzel Washington producerként eredetileg az HBO csatornával kötött szerződést 10 film elkészítéséről, amelyek mindegyike az afroamerikai drámaíró, August Wilson írásait dolgozta volna fel. 2016-ban ennek az antológiának az első része volt a Kerítések, 2020-ban pedig, immár ugyan a Netflixre, de megérkezett a második film is Ma Rainey: A blues nagyasszonya címmel. August Wilsonon és a témakörön (az affoamerikaiak kirekesztettsége) kívül a Ma Rainey-t alakító Viola Davis is közös pont a két filmben. Davis a Kerítésben nyújtott alakításáért megkapta a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat, és nem elképzelhetetlen, hogy idén is ott legyen az Akadémia listáján Ma Rainey megformálásért. Wilson drámáját 1983-ban már színpadra állították. George C. Wolfe rendező alkotásán ez érezhető is. Nemcsak azért, mert a játékidő 90 százaléka két helyszínen játszódik, hanem azért is, mert néha a monológok és a párbeszédek annyira körmönfontak és cizelláltak, hogy bántóan messze kerülnek a természetességtől. Wolfe-nak, szerencséjére, remek színészgárdával volt lehetősége dolgozni, Viola Davis mellett nagyszerű karakterszínészek alakítják a zenekarát (Michael Potts, Glynn Turman, Colman Domingo), Dusán Brown pedig Ma dadogó unokaöccsének a szerepében nyújt emlékezeteset. Ám a show-t egyértelműen a Marvel-filmek egykori Fekete Párduca, Chadwick Boseman nyúlja le. Ez volt Boseman utolsó szerepe: a 2018-as Fekete Párducban még félistenné kigyúrt színész rákbetegsége miatt itt már láthatóan csontsoványra fogyott. Ezzel együtt Levee megformálásával élete legjobb alakítását nyújtja. A Ma Rainey: A blues nagyasszonya meglehetősen atipikus életrajzi film, hiszen nem teljességében mutatja be a bluesénekes Ma pályafutását, hanem csupán néhány órát mutat belőle, mégpedig azt a szakaszát, amikor a Paramount Stúdióban felvételt készítenek a leghíresebb dalaiból. Am ebben a pár órában is benne van mindaz, amivel Mának és a többi afroamerikai művésznek meg kellett küzdenie az 1920-as években. A blues alapvetően a színes bőrűek zenéje volt, ám ezekben az időkben nem igazán szólaltathatták meg nagyközönség előtt (inkább csak saját maguk közt, klubokban), az pedig nagyon keveseknek adatott meg, hogy egy profi stúdióban rögzítsék a dalaikat. Ezért is lehet első látásra furcsa, hogy Ma különböző sztárallűijeivel, pimaszságaival az első perctől kezdve mindent megtesz azért, hogy a producerek idő előtt kipenderítsék a stúdióból. Am ahogy halad előre a játékidő, rájövünk, hogy Ma így lázad a rasszizmus ellen: a felszínen látszólagos belenyugvással, pesszimizmussal, a felszín alatt viszont apró csipkelődésekkel - azzal, hogy ezúttal ő ugráltatja a fehéreket - próbál lázadni az őt emberszámba sem vevő fehér emberek ellen. Viola Davis elmaszkírozva, a sok smink alatt is képes átlényegülni igazi dívává. Erélyes játéka láttán nem csodálkozunk, hogy még a stúdió producerei is vigyázzban álltak előtte, és lesték minden kívánságát. Ma lázadozásával szemben Leve behízelgéssel próbál kitömi a rasszizmus börtönéből. Saját dalokkal áll elő, és szeremé azokat eladni a Paramount producereinek, mindezt széles mosollyal és folytonos hajbókolással. Ám legbelül ő is ugyanolyan lázadó természet, mint Ma. Levee, aki tragikus, dühös, szomorú figura, ezt teátrális gesztusokkal próbálja leplezni. Chadwick Bosemannek nagyon nehéz dolga volt, hogy Levee ne egy ripacs trombitásnak tűnjön, ám nagyszerűen megoldotta a feladatát. Van a filmben egy megrázó monológja a hitről, a halálfélelemről és a bizonyítási vágyról. Ez akkor is elképesztő erejű lenne, ha nem tudnánk, hogy Boseman a rákkal küzdött, ám tudatában ennek, még jobban letaglózza a nézőt, és napokkal a film megnézése után is ott motoszkál az ember fejében. Ma lemezének rögzítése közben az új idők szavait trombitáló Levee és a „blues anyjának” is becézett, a régi korok hangját képviselő énekesnő között egyre nő az ellentét. Végül Levee már mindenkiben az ellenséget látja, még azokban is, akik segíteni szeremének neki. A Ma Rainey: A blues nagyasszonya fontos kérdéseket boncolgat, nem feltétlenül csak a rasszizmusról, hanem általában az emberi természetről mint olyanról. Teszi ezt remek szereplőgárdával, helyenként emlékezetes monológokkal (a korábban kifejtettek dacára), továbbá - annak ellenére, hogy csupán két helyszínen játszódik a film - igazán hatásos képekkel. Ráadásul például a Zöld könyv - Útmutató az élethez című hasonló filmmel ellentétben ez végre nem egy szimpatikus fehér karakter szemén keresztül akar mesélni a rasszizmusról, hanem azoknak a színes bőrűeknek a sorsával, akik valóban megélték a kirekesztettséget. Ma Rainey: A blues nagyasszonya (Ma Rainey's Black Bottom). Amerikai zenés dráma. 94 perc. Rendezte: George C. Wolfe. Főszereplők: Viola Davis, Chadwick Boseman, Michael Potts, Glynn Turman, Colman Domingo. Meghalt Sas József színművész A MÁV Szimfonikusok a magyar kultúra napján Budapest. Online játssza a legnagyobb magyar zeneszerzők műveit a MÁV Szimfonikus Zenekar; a magyar kultúra napjának előestéjén, január 21-én Kodály, Liszt és Bartók kompozícióit hallhatja a közönség - közölte a zenekar. A magyar zene három legnagyobb alkotójának egy-egy műve nyitja meg a MÁV Szimfonikusok idei, Szőke Tibor Mesterbérlet elnevezésű sorozatát a magyar kultúra napjának előestéjén. A pódiumon két Kossuth-díjas művész is szerepelni fog, Balázs János zongoraművész és Kovács János karmester - olvasható a közleményben. Mint írják, a MÁV Szimfonikus Zenekar 2020-ban ünnepelte alapításának 75. évfordulóját, a jubileum alkalmából tervezett hangversenyek azonban nem valósulhattak meg a koronavírus-járvány miatt. Kovács János, aki az egyik ünnepi koncert karmestere lett volna, az idei évre halasztott hangversenyt azzal teszi ünnepivé, hogy a magyar zene három legnagyobb alkotójának egy-egy művét tűzte műsorára. Kodály Zoltán Marosszéki táncok című művében Erdélyben gyűjtött dallamokat dolgoz fel. Liszt Ferenc a maga korában népszerű, a verbunkos hagyományokat folytató táncdallamokra komponálta zongoraverseny jellegű Magyar fantáziáját. Bartók Béla nagyszerű életművének egyik kiemelkedő darabja a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című műve, amelynek 84 évvel ezelőtt, 1936-ban ugyanezen a napon volt a bemutató előadása. „A Zene összefoglaló mű, benne van a világháború fenyegetésének árnyékában élő magyarság lélekrajza, a kor európai zenéje és a zeneszerzőnek a jobb jövőbe vetett hite is” - emlékeztet a kommüniké. (MTI, k) Elhunyt 82 éves korában Sas József Jászai Mari-díjas színászművász, rendező, színházigazgató - közölte tegnap felesége. Budapest. A tájékoztatás szerint Sas Józsefet hosszan tartó, súlyos betegség után érte a halál. A színészt január elején szállították kórházba koronavírus miatt. A művész Polacsek József néven született Békéscsabán 1939. januárján. 1957-ben végezte el Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját, ezután a Győri Kisfaludy Színházhoz szerződött. Később tagja volt a Békés Megyei Jókai Színháznak, a Pécsi Nemzeti Színháznak, A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének, majd a kecskeméti Katona József Színháznak. A Mikroszkóp Színpad művésze 1973-tól lett, 1985 és 1993 között, majd 1998 és 2009 között a színház igazgató-rendezőjeként dolgozott. Közben művészeti vezetőfőrendezője, állandó közreműködője volt a rádió- és tévékabarékSas József (1939-2021) (Fotó: MTI) nak, több nagylemeze jelent meg, számos önálló estet írt és adott el. Szerepet kapott tévéfilmekben is: ilyen volt például Zsurzs Éva 1966- os rendezése, az Othello Gyulaházán, mely arra keresi a választ, hogy az operetthez szokott gyulaházi közönség előtt lehet-e sikerrel bemutatni az Othellót. Művészetét több alkalommal is elismerték, egyebek mellett Jászai Mari-díjat (1981), Karinthy-gyűrűt kapott (1982), megkapta az Érdemes és Kiváló Művész címet (1985- ben és 2003-ban) is. Mindezek mellett Radnóti Miklós antirasszista díjjal és Erzsébet-díjjal is kitüntették, valamint több más elismerést is átvehetett. Sas József főbb rendezései: Valami változik, Jó párt holtig tanul, Csak semmi politika, Előttünk a vízözön, Kiló a lóláb, Minden nagyon szép, minden nagyon jó, Zsarukabaré, Én vagyok a hunyó, Nyerünk vagy nyelünk, Vigyázz NATO, jön a magyar, Hopp, te Zsiga, Zsebrepacsi, Türelmes zóna, Leggyengébb láncszemek, A tenor háza, Széllel szembe..., Csak semmi duma, Az élet lapos oldala, Le vagytok szavazva, Közkívánatomra. A nyílt szavú humorista a Sas kabaré ikonikus alakjaként marad meg a közönség emlékezetében. (MTI, k)
