Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-18 / 13. szám
RÉGIÓ www.ujszo.com | 2021. január 18. I 3 Kihívások és megoldások a fejlesztésben (Az Artis Centrum illusztrációs felvétele) VATAŐŐIN PÉTER A dél-szlovákiai térségből érksző megkereséseknek köszönhetően az Artis Centrum szakemberei és munkatársai egyre több tapasztalatra tesznek szert a járvány okozta szükségállapotról. A tanulságok szinte tükrözik azokat a kihívásokat, amelyekkel a szülők szembesülhetnek. lít*L'iM>t*Ji,il A sajátos nevelési igényű, valamint normál fejlődésmenetű óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek fejlesztésével foglalkozó Artis Centrum szakemberei a kialakult helyzet ellenére is próbálnak segíteni a szülőknek, akár telefonon, akár online vagy egyéb módon. Hiányos visszajelzések „Folyamatosan kell reagálnunk az aktuális helyzetre. Azt érezzük, hogy szeptember óta kevesebb a megkeresés főleg az iskoláskorúak vagy azon gyerekek részéről, akik iskolába készülnek” - fejtegeti lapunknak Barthalos Réka konduktor, pszichológus, aki egyben a központ társtulajdonosa is. Mint mondja, hiányoznak a személyes kontaktusok az iskolából, s ezáltal az, hogy a szülők visszajelzéseket kapjanak a diákok helyzetéről - most ugyanis online felületeken kapják a tájékoztatást, de az nem annyira személyre szabott, mint a szemtől szembeni kapcsolat. „Nagyon sok iskoláskorú gyermeknél előjöhet például a beilleszkedési probléma, a szorongás. Ezekkel általában minket is meg szoktak keresni. Most viszont otthon vannak a gyerekek, s ezek a gondok nem jönnek a felszínre. Az esetleges tanulási problémák során a szülőknek nincs viszonyítási alapjuk, így azt sem tudják, miképp oldhatnák meg” - mondta a szakember, aki szerint ha észre is vesznek valamit az alsó tagozatos iskolások viselkedésén a szülők, a nagyszülők vagy adott esetben a bébiszitterek, egy nagyon bizonytalan helyzetbe kerülnek, nem tudják, mitévők legyenek, illetve már a probléma észlelése is más, mint egy pedagógusnál. Egyre több olyan esetről szereznek tudomást, amikor az elsős, alapiskolások nem sajátítottak el időben egy-egy készséget. A 2019/2020- as tanévben iskolakezdő gyermekeknél megesett, hogy az őszi és a téli szünidő mellett betegeskedtek, márciustól pedig elindult a távoktatás, végül júniusban kiderült, hogy a kihagyások miatt nem tanultak meg úgy olvasni, írni és számolni, ahogyan normális körülmények között gond nélkül elsajátították volna ezeket a képességeket. Értelemszerűen nem segít a helyzetükön az sem, hogy októbertől újraJockdown van az oktatási intézményekben. Ha az iskolásokkal nem is, érdekes módon óvodáskorúakkal és a még kisebb gyerekekkel szinte több szülő keresi meg az Artis Centrumot, mint korábban, ami nemcsak a iskolakezdés előtti fejlesztéseket népszerűsítő kampányuknak köszönhető. „Az ovisoknál több interakció van az anyukák, baA járvány a kicsik fejlesztését is nehezíti rátnők között. Megbeszélik, hogy ki mit hallott, hogy hova lehet vinni a gyermeket. A központunkra rá lehet találni a weben, de a hírünk leginkább szájról szájra terjed” - magyarázza Barthalos Réka. Viszont az óvodásoknál is épp annyira hiányzik a pedagógusok szituatív megfigyelésekből származó szakvéleménye, mint a kisiskolásoknál. T ornyosuló akadályok Barthalos Réka úgy látja, egyes szülők végül anyagi gondok miatt sem kémek például gyógypedagógiai fejlesztést, mert sokaknál veszélybe került a megélhetés a fizetéscsökkentések és elbocsátások vagy csak ezek puszta veszélye miatt - emellett az is megesett, hogy a fertőzésveszély miatt mondtak le teljesen a gyógypedagógiai foglalkozásokról már októberben. Nem pusztán magukat és a gyerekeket féltik a szülők, hanem a nagyszülőket is, akik jobban ki vannak téve a koronavírus okozta szövődményeknek. Ha mindez nem lenne elég, nagyon sok gondot okoz a szülőkkel való kapcsolattartásban az is, hogy több anyuka egyedül van otthon két vagy több gyerekkel, akikre sokszor egy időben kell figyelnie; s így nem jut elég idő és tér arra, hogy például egy gyógypedagógus vagy pszichológus szolgáltatásait is igénybe vegye akár telefonon. Ez komoly feszültségekkel és megkésett fejlődéssel járhat, főleg a sajátos nevelési igényű kicsiknél. Folytonos újratervezés A tavaszi leállást követően júniustól újra elkezdték felépíteni a rendes működésüket az Artis Centrumban. Új szolgáltatásokat is felvettek a kínálatukba: a higiéniai szabályok miatt intenzív terápiás heteket tartottak a nyáron napi 3-4 órán keresztül. Havi rendszerességgel online anyagokat állítottak össze, egyénre szabott gyakorlatcsomagot egy-egy szülőnek. Több szülővel az online és telefonos kapcsolattartással próbálják fenntartani a helyzetet a szakemberek. „Nem mindenki bízik az online kapcsolattartásban, miközben azt gondolnánk, hogy az ellenkezője igaz. Van, akinél az internetes lefedettséggel vannak problémák. Vagy nincs elég felhasználható adatmennyisége” - vázolja a problémát Barthalos Réka. Ezzel szemben szerencsére pozitív tapasztalataik is vannak, úgy látják például, hogy a szülők a korábbialchoz képest sokkal nyitottabbak, rugalmasabbak az online kommunikációra. „Azok a szülők, akikkel három hónapon keresztül online tartottuk a kapcsolatot, jobban megtapasztalták, hogy mi és mivel függ össze egy fejlesztő foglalkozás során. Az online térben a szülő készíti elő otthon az eszközöket, ott van a gyakorlatoknál, s megérti akár utólag is, hogy »igen, ezt azért gyakoroltuk a múlt héten, hogy most emezt végezhessük«. Ez most teljesen más prespektíva!” - fejtette ki a szakember. Mecenzéfi mánták érdekes temploma (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Szlovákia egyik legkisebb lélekszámú városa, az alig 4200 fős Mecenzéf központjában áll egy mívesen szép templom, melynek ugyan pontosan tudni lehet az építési idejét - 1732- ben kezdték el, és 3 évig tartott az építése -, de az máig bizonytalan: elődjének eredeti gótikus részleteit őrizték meg a ma élló templom részeiként, vagy a korábbi megszentelt helyre emlékeztető historizélé, gotizélé stílusban építették meg a templomot? hegység keleti pereme sok évszázadon át a bányászatáról volt ismert és híres. A bányavidéket a tatárdúlás után a második honalapítónak is nevezett IV. Béla király hívására német telepesek népesítették be újra. A mánták földjón Fellendítve a bányászat és kohászat mesterségét, céhekbe tömörülve és kialakítva saját ízlésük szerinti településüket, amely egy patakmederre merőleges orsós formájú városka, zárt, egymáshoz kapcsolódó, szinte védelmi rendszert alkotó, kapualjas polgárházakkal. Mecenzéf város két részből, Alsó és Felső Mecenzéfből tevődött össze, utóbbi 2000-ben községként önállósult. Nemzetiségi összetétele mindig is vegyes volt, néhány éve még gyakorta hallható volt a németföldi, stájer és elzászi nyelv-Téli szépségében a mecenzéfi templom Tájoló Mecenzéf városába a Kassa- Szomolnok közti 548-as úton lehet eljutni, a templom a 48.699/20.892 GPS- koordinátáknál található. járás sok évszázados zárványaként sok viszontagságot túlélő mánta nyelv. Amely ősi hangsúlyokat, szóhasználatokat, szavakat őrzött meg és formált saját igényei és a világ alakulásának rendje szerint. Ma elvétve, ha hallani ilyen nyelven szóló embert ezen a vidéken. Mecenzéf a nyelvhatáron lévő városka, emiatt néhány éve még szinte mindegyik üzletben és a piacon is értettek, beszéltek magyarul is. A lakosság túlnyomó része római katolikus, a városka szívében lévő téren áll a templomuk. A legendák és a valóság Mecenzéffől olyan legenda maradt fenn, mely szerint a városnak azon a részén, ahol most a templom és a tér van, egykor egy lápos részen egy tizenhárom fejű, tűzköpő sárkány lakott, amely sarcolta a lakosságot, mindig leányokat követelt magának. Egyszer aztán egy bizonyos Metzen nevű asszonyság kifogott ezen a leányfaló sárkányon, és egy ólomból készített lányalakot helyezett a sárkány ürege elé, amit aztán a mohó fenevad bekapott, az ólom megolvadt torkának füzétől, és ettől a sárkány kimúlt. A lápos lakhelyét kiszárították, és oda építették fel a mecenzéfiek a templomukat. Mesés történet! A valóság valószínűleg az lehet, hogy a helyiek a megtelepedésük után nemsokára felépítették isten házát, s az első mecenzéfi templom minden valószínűség szerint fából épülhetett. Ám ahol kovácsműhelyek, hámorok, ércdúsítók tüze ég, ott állandó a tűzvész veszélye is. Az bizonyos, hogy a 15. század legelején már állt itt templom, erről több forrás is megemlékezik, ám arról már nem, miből épült ez a templom. A hajó tájolása, a sokszögzáródású szentély keleti irányú elhelyezése, amelyet akár a már meglévő, robusztus hajóhoz is építhettek, a nyugati főbejárat, a belső elrendezés, a megmaradt vagy a régi felhasználásával, esetleg annak mintájára újonnan elkészített egyértelműen gótikus stílusjegyeket magán hordozó templomépítészeti elemek mind arra utalnak, itt egy nagyszabású építkezés ment végbe 1732-től, de egyáltalán nem kizárt, hogy a régebbi templom bizonyos részeit nem használták fel. Erre az izgalmas kérdésre egy alapos épület- és művészettörténeti, régészeti feltárás adhatna választ. Mindenképpen meg kell emlékezni arról a férfiúról, aki a Szűz Legközelebb a pokorágyi suuadásos lauakal mulatjuk be. Mária Mennyek Királynője tiszteletére 1735. szeptember 8-án felszentelt templom építését vagy újjáépítését anyagilag lehetővé tette, kezdeményezte. Ő pedig nem más, mint bizonyos Sorger Gregorius vagy más nevén Sorger Gergely erdélyi püspök, aki egy egyszerű mecenzéfi kovács fia volt, s akit a Rimaszombat melletti Bakti faluból való Máriássy család fogadott örökbe s támogatta őt a papi pályán. Szegény sorsa miatt először el sem akarta őt fogadni a gyulafehérvári egyházi és világi hatalom közege, majd III. Károly király a neki kiemelten fontos és személyes jó barátként kezelt egyházi embernek bárói címet adományozott. Sorger Gergelyt 1729-ben Pozsonyban püspökké is szentelte, akit ezután már elfogadtak Gyulafehérváron. Ott is nyugszik, a püspöki kriptában a mecenzéfi templomépíttető.
