Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-16 / 12. szám
www.ujszo.com | 2021. január 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Érinthetetlen bármikor villant valamit, ha akar Fico azt bizonygatta, Pavol Rusko és Marián Kocner mögött végleg bezárult a börtönkapu, és egy rövid, illanó pillanatig úgy érezhettük, hogy végre lekerült a trágyás csizma az asztalról. Am jött Robert Fico, és villámgyorsan elintézte, hogy ez az érzés ne tartson sokáig. A Smer elnöke ugyanis „aktuális politikai kérdésekről szóló sajtótájékoztatónak” csúfolt stand up comedy délutánt tartott a minap, miután visszatért a Dominikai Köztársaságból, a karanténidőszak kellős közepére szervezett kirándulásáról. Mindenki tudta, hogy a Matovickormány menetrendszerű szidása csupán kötelező kör, egyfajta kedves kis rituálé, semmi más. A lényeg az volt, amire az egész sajtótájékoztatón készült, miután meglátta Monika Tódovát, a DenníkN újságíróját a második sorban: az arrogáns konfrontáció, az erődemonstráció. Hogy megmutassa, még mindig vannak érinthetetlenek ebben az országban, és ő közéjük tartozik, mert bármit megtehet. A Szlovákiát mérgező korrupciós mechanizmusok ellen tűzzel-vassal küzdő Monika Tódováról ugyanis nem sokkal a sajtótájékoztató előtt derült ki, hogy megfigyelték, méghozzá nem is túlságosan titokban. Robert Fico diadalittasan küldött a Denník N-nek egy kommentárt, melyben csicsergő verebekre hivatkozva azt állítja, az újságíró PCR- teszten volt Pamela Záleskával, a Speciális Büntetőbíróság bírójával, aki egyébként teketóriázás nélkül vágja rá a zárka ajtaját olyanokra, akiknek keze bizonyíthatóan zsíros a kenőpénztől. Monika Tódováról emellett az is kiderült, hogy két autó órákon át álldogált a ház előtt, ahol a szabadságát töltötte, és a benne ülők még csak nem is igazán igyekeztek rejtegetni, hogy nem a bárányfelhőket nézegetik álmodozón. Fico tehát úgy állt ki a sajtótájékoztatóra, hogy bizonyítsa Tódovának és az olvasóinak, illetve saját politikai ellenfeleinek, hogy bármit megtehet, hogy érinthetetlen. Hogy bármikor meghekkel egy nem normálisan működő jogállamot. Hogy a sáros csizma nem került le az asztalról, mert ő ezt nem engedte meg, és bármikor villant valamit, ha akar. Tódovát lehet szeretni, vagy nem szeretni - sokakat irritál a „szent őrült” attitűd, vagy az, ha valaki annyira meg van győződve az igazáról, hogy árkon-bokron át megy utána, és nem köt kompromisszumot. Tódovának felróható, hogy újságíróként sem tartja a távolságot olyanoktól, akikkel azért munkája természeténél fogva tartani kellene, és ezért sokan megvádolhatják tendenciózussággal, aktivista politikai újságírással. Meg is vádolják, sorozatosan. De Monika Tódová cikkeivel és tényeivel érdekes módon nagyon kevesen tudnak vitatkozni, esetleg kevesen tudják cáfolni azokat. És a sajtótájékoztatón kiderült, hogy Fico sem tud érdemben válaszolni a kérdéseire: azt ismételgette csupán, hogy ő nem tud az újságírók felvetéseiről semmit, amit tud, ahhoz senkinek semmi köze, egyébként is, ha valamivel vádolják, akkor el lehet menni a Főügyészségre panaszkodni. És itt meg is akadt az erődemonstráció: Fico tudta, milyen kérdésekre készülhet, tudta, ki kell állnia a vihart, de elbukott. Aki látta a sajtótájékoztatót, az láthatta azt is, hogyan zavarodik össze és esik ki a szerepéből a volt kormányfő, hogyan keveredik önellentmondásba, hogyan váltja fel a magabiztos arroganciát a rá jellemző düh és agresszió, ami általában akkor jelentkezik nála, mikor kizökken. Egy normális országban a sajtó szabadon működik, és az újságírókat a leleplezéseik miatt nem éri támadás. Nálunk nem is olyan régen már figyeltek meg újságírókat, és az végül egy kollégánk és kedvesének brutális meggyilkolását eredményezte - pedig a „nyomozati anyagban” úgy hivatkoztak Ján Kuciakra, mint egy aszkétaéletet élő, kikezdhetetlen emberre. Fico pontosan tudja, mindez milyen dühöt vált ki, és mennyire szimbolikus - de arroganciájában alábecsüli, vagy nem tehet mást, és előremenekül. De akár az előbbi, akár az utóbbi igaz, egy biztos: ha az igazságnak utol kell érnie őt, előbb vagy utóbb utol is éri. VÉDŐOLTÁS (Lubomír Kotrha) I 7 Közösségi médián erőszak NYERGES CSABA Amikor a középkorban az egyház kiközösített valakit, az szinte felért egy halálos ítélettel. Akit kivetettek a keresztény társadalomból, azt a visszafordíthatatlan pusztuláshoz vezető útra lökték. Az egyházon kívül nem volt üdvösség. Az adatkapitalizmusban létezhet üdvösség a közösségi hálón kívül? Az Amerikai Egyesült Államok elnökének ámokfutása odáig vezetett, hogy maga Mark Zuckerberg jelentette be Donald Trump Facebook- és Instagram-fiókjának letiltását (természetesen a saját Facebookján), hogy „így biztosítsa a békét” Biden beiktatásáig. Ugyanígy tett a Twitter, immár tartósra váltva a leköszönő elnök korábbi letiltását, és beállt a sorba a Snapchat, illetve a YouTube is. Azontúl, hogy az impeachment-rekorder Trump zavaros munkássága külön is megér egy misét, érdemes ízlelgetni ezeket a mondatokat, amikben benne van a sava-borsa annak a világnak, amerre tartunk. A Facebook igazságharcos atyja letiltotta az USA uszító elnökét. Mintha egy elcseszett Batman-film kellős közepén lennénk! Persze lehet, hogy az új generációk holnap vagy holnapután ráunnak a most nagyon népszerű közösségi oldalakra is, és azok egyik pillanatról a másikra ugyanúgy eltűnnek a süllyesztőben, mint ahogy az internetes sikertörténetek egy részénél megszokhattuk, de ha úgy lesz is jönnek helyettük mások. Az emberek pedig tovább hordják áldozataikat, gyakran önmagukat a Nagy Lájk oltárára. Ebből az új, hirtelen magasra nőtt közösségi médiás kultúrából viszont éppen az erős, szerteágazó, egészséges gyökérzet hiányzik, ami táplálná és megtartaná az egész felépítményt. Es Trump csak a jéghegy csúcsa. Érdemes megnézni, mennyien gyalázkodnak, terrorizálnak, manipulálnak másokat, terjesztenek álhíreket, uszítanak a közösségi hálón. A családon belüli erőszak mellett immár a közösségi médián belüli erőszak is megjelent. Elég, ha az ezernyi acsarkodó kommentelőre gondolunk. Csakhogy amíg a családon belüli erőszakot ma már szigorúan büntetik, a közösségi média ámokfutói szabadon garázdálkodhatnak hosszú évek óta. Trumpot most lekapcsolták, de további kérdéseket vet fel az is, ahogyan tették. Navalnijtól Merkelen át Jourováig többen fejtették ki aggályaikat az eljárás módja miatt. Nem kérdőjelezik meg a problémás tartalmak miatti fellépés jogosságát, de a szabad véleménynyilvánítást elemi fontosságú szabadságjogunknak tartják továbbra is. Milyen gyakorlata és hatása lehet ezek után a kitiltásnak, a kiközösitésnek a közösségi médiából, és létezhet-e üdvösség az adatkapitalizmusban a közösségi médián kívül? Hova vezethet a magánéletünkben vájkáló cégek aggályos, manipulativ adathalász gyakorlata? Mennyire változik meg a személyisége annak, aki élete nagy részét a Facebookon tölti és lájkfüggővé válik? Hogyan változtatja meg a közgondolkodást a megfelelési kényszer az agresszív kommentáradatban? Nyitottabbá vagy zárkózottabbá válik-e az ember más megközelítésekre, más kultúrákra, más vallásokra, a normális vitára, párbeszédre ebben a környezetben? Attól tartok, igy tovább mélyülnek az árkok a politikai pártok szavazótáborai, a családtagok, a hétköznapi emberek között, és azzal szemben, ami összeköt, sokan egyre inkább azt keresik, ami szétválaszt bennünket. A kiközösítés pedig új értelmet nyerhet a közösségi média kisebbnagyobb, jellemzően egyre zártabbá váló csoportjainak világában. FIGYELŐ Hová vezetnek az álhírek? Amerika megtanulhatta, hová vezetnek az álhírek és a dezinformációk, ezért még inkább feladata, hogy fellépjen ellenük. Nikola Gruevszki 4 éve megcsinálta, amit Trump elfuserált: híveivel elfoglaltatta az északmacedón törvényhozást, hogy ne kelljen átadnia a hatalmat. Igaz, a behatoló támadók beverték ajelenlegi kormányfő orrát, de a rohamrendőrség kiszorította a csőcseléket. Idézte fel Edward Joseph volt amerikai diplomata, ám hozzátette, az USA nem egy kis balkáni ország, hanem a világ legerősebb hatalma. (MTI) A lengyel igazságügy nehezítené a közösségi fiókok letiltását A tervezet szerint a lengyel alsóház, a szejm képviselői 3/5-östöbbséggel választanának egy tanácsot, amely a Lengyelországban működő közösségi média felett őrködne. Az internetes közösségi fiókok letiltását megnehezítő törvénytervezetet mutatott be pénteken a lengyel igazságügyi tárca, a kormányban megvitatásra bocsátandó javaslat szerint a közösségi oldalak tulajdonosainak beavatkozását egy választott lengyelországi tanács vizsgálhatná felül. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, aki a Jog és Igazságosság párt vezette lengyel kormányban az egyik kisebb koalíciós partnert, a Szolidáris Lengyelországot képviseli, pénteki sajtóértekezletén aláhúzta: a törvénnyel szólásszabadságot akarnak biztosítani a lengyel intemetfelhasználóknak, úgy, hogy „ne legyen helye cenzori beavatkozásoknak, amelyek deformálják a világhálón a nap mint nap folytatott szabad véleménycsere lényegét”. Úgy látta: manapság nem léteznek hatékony eszközök az internetes szólásszabadság védelmére, mivel a közösségi oldalak „maguk döntik el, mely tartalmakat cenzúráznak, tiltanak le”. Az igazságügyi miniszterhelyettes, Sebastian Kaleta szerint „nem a névtelen moderátornak, magánkorporációknak kell eldönteniük, hogy egy adott tartalom sérti-e a lengyel jogot vagy sem”. Az ilyen döntések nem külföldön születhetnek, ez ügyben a lengyel szervek az illetékesek - szögezte le a tisztségviselő. A tervezet szerint a lengyel alsóház, a szejm képviselői 3/5-ös többséggel választanának egy tanácsot, amely a Lengyelországban működő közösségi média felett őrködne a lengyel alkotmányban rögzített szólásszabadság tiszteletben tartása szempontjából. A Szólásszabadság Tanácsa testület tagjai szakértők lennének, tevékeny politikusok nem választhatók be. A tanácshoz fellebbezést nyújthatnának be például a letiltott, felfüggesztett fiókok felhasználói, miután a közösségi oldal tulajdonosa a megszabott, 48 órás határidőn belül negatívan viszonyult a hozzá irányított panaszhoz. A tanács döntése ellen bíróságnál lehet fellebbezni. Ha a tanácsi, illetve bírósági döntést nem tartja be a közösségi oldal tulajdonosa, 50 ezer zlotytól 50 millió zlotyig terjedő bírság szabható ki. A tervezeten a tárca több hónapja dolgozott, reagálva a lengyel felhasználók fiókjaiba történt üzemeltetői beavatkozásokra. A javaslat bemutatására azonban azt követően került sor, hogy a washingtoni Capitolium megrohamozása kapcsán a Twitter, a Facebook, a YouTube és az Instagram üzemeltetői a múlt héten felfüggesztették Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnök fiókját, és az Amazon eltávolította alkalmazáskínálatából a Trump-hívők által kedvelt Parier közösségi oldalt. (MTI)
