Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-02 / 1. szám
www.ujszo.com I 2021. január 2. RÉGIÓ I 3 Folytatják a megkezdett beruházásokat Érsekújvárban Érsekújvárban felújítanák a város történelmi főterét (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Kiegyenlített költségvetést hagyott jóvá a múlt év utolsó önkormányzati ülésén az érsekújvári testület, a bevételi és kiadási oldalon is 34 502 422 aurával. eehhübhi Kiderült, hogy idén csak egy ingatlan eladását tervezi a város, az ipari iskolával szemben lévő, korábban különféle pártok és szervezetek által bérelt épületet a Komáromi utcában. 2019-ben az adókból és illetékekből származó bevétel 18 112 886 euró volt, 2020-ban a tervezett bevételeket 18 152 251 euróbán határozták meg, végül a valós összeg valamivel alacsonyabb, csupán 17 594 600 euró volt. Idén az adókból és illetékekből 17 594 595 eurót várnak a városkasszába. Ami a tőke jellegű bevételeket illeti, 2 322 416 eurót remél a város, 2020- ban a tervezett tőke jellegű bevételeket 3 511 500 euróbán határozták meg, ám a valóságban csak 1 564 923 euró került a város számlájára. Folyó jellegű kiadásokra 2020-ban 25 495 924 eurót fordított a város, idén 27 707 471 eurót szánnak erre a célra. A képviselők megtudták, hogy 2021-ben ismét valorizálják a városi hivatal alkalmazottainak a bérét. Tőke jellegű kiadásokra 4 787 841 eurót különítettek el az idei évi büdzsében tervdokumentációkra, új műszaki berendezések, gépek, közlekedési eszközök vásárlására, valamint telekvásárlásra. Az érsekújvári sport támogatására több mint 700 ezer eurót szánnak, a kultúrára több mint 650 ezer eurót. A császári-királyi lovardában tartott tanácskozáson hosszas vitát váltott ki a képviselők körében, hogy Érsekújvárban idén is folytatják a szeméttárolók lefedését, erre a célra 725 ezer eurót fordítanak. Száz euró hozzájárulást hagyott jóvá a testület azoknak a családoknak a támogatására, ahol 2021 -ben gyermek születik, az összeget akkor kaphatják meg a szülők, ha nincs tartozásuk a várossal szemben. A vakok és gyengénlátók uniójának helyi szervezete kérte, hogy csökkentse a város a bérleti díjukat, az önkormányzat eleget tett a kérésnek. Idén 700 ezer euró értékben korszerűsítik a sportpályát, megkezdik a főtér felújítását, a tervek között szerepel egy új szökőkút és a zöldterületek kiépítése, az autóbusz-megálló felújítása, egy új kerékpártartó állomás megépítése. Számos környezetbarát fejlesztést pályázati támogatásból valósítanának meg a járási székhelyen, ehhez a 2021. évi büdzsében már megtalálható az összeg a tervdokumentációra, illetve a szükséges önrészre. RÖVIDEN Két Ipoly-híd épülhet meg I polyva rbó/1 poly hídvóg. Az első nyílt tenderfelhívást a Nemzeti infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt., valamint Ipolyvarbó község (Vrbovka) jelentette meg az uniós közbeszerzési közlönyben. Ez a híd Őrhalom és Ipolyvarbó között épül. A tender első része a hídépítés, míg a második része a magyar oldali út építése, amely 1340 méteres, és kétszer egysávos. A másik tenderfelhívás a Drégelypalánk-Ipolyhídvég (Ipel’ské Predmostie) közötti hidat és a rávezető utat tartalmazza. Az NIF mellett a másik ajánlatkérő Ipolyhídvég önkormányzata. A tender itt is két részből áll, első a híd, a másik az 1017 méteres magyar oldali rávezető út, amely itt is kétszer egysávos. Az építési idő mindkét hídnál 24 hónap. Az ajánlattételi határidő mindkét hídra február 10. A projekteket az uniós SK-HU Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program finanszírozza, és a két ország együttműködésében valósul meg. (napi.hu) Csokorban a híres elszármazottak TORNYAI BIANKA Forcas Almanach címmel adott ki a község gyűjteményt az 1998 és 2002 között megjelenő Forcas helyi újság írásaiból. A folyóirat annyiban különbözött a környéken kiadott újságoktól, hogy nem az aktuális történésekről szólt, inkább a farkasdi, negyedi származású, a világ különböző pontjain élő emberek elbeszéléseit, történeteit tárta az olvasók elé. FARKASD Nem sokkal karácsony előtt jelent meg Farkasdon az egykori Forcas újság cikkeiből összeállított válogatás Restár János, a település polgármestere ötlete nyomán. , Akkor merült fel először bennem, hogy talán ki kellene adni egy ilyen gyűjteményt, amikor az egyik képviselő-testületi ülésen szóba került a falu egykori újságja, és néhány fiatalabb képviselő elmondta, nem is hallottak róla. 1998- tól 2002-ig jelent meg a Forcas, amelyhez olyan csodálatos emberek adták a nevüket, mint például az Amerika Hangja rádióállomás magyar osztályának egykori igazgatója, Takács József, az ÉLTE szláv tanszékének docense, Décsi Gyula vagy a Comenius Egyetem docense, Polgár Anikó költő, műfordító, de a sort még folytathatnám. Általában mindegyikük helyi születésű, de sok negyedi is volt közöttük. Ami nekem nagyon tetszett, hogy úgy írtak bele, mint a helyi lapba.” Ha nem tudnánk, hogy milyen rivalizálás van a két falu között, amelyek egyébként teljesen összeépültek, akkor ez nem lenne érdekes, de köztudott, hogy a farkasdiak és a negyediek között mindig volt konfliktus. A negyediek még a kalapjukat is másképp viselik - tartják a farkasdiak. A gyűjteménybe azok az írások kerültek bele, amelyeknek most is aktualitásuk van és értéket közvetítenek. Vannak köztük visszaemlékezések a kitelepítésről, az 1956-os forradalomról, levelek, Restár János a farkasdi kiadvánnyal (Somogyi Tibor felvétele) történetek a haláltáborokat megjárt, kivándorolt zsidóktól, de a szerzők olyan gondolatai is, amelyek nem jelentek meg sehol máshol, csak a Forcasban. „Úgy gondoltam, kár volna veszni hagyni ezeket és azt a szellemiséget, amit az írások képviselnek. Csodálatra méltó, milyen nagy szeretettel viszonyultak az elszármazottak a falujukhoz, szinte a rajongásig imádják. A könyvet a helyi újságosnál lehet megvásárolni. Az idősebbek nagyon szívesen olvassák, de azoknak is ajánlom, akiknek az értékrendjébe beleférnek az olyan fogalmak, mint a szeretek a hazaszeretet, a lokálpatriotizmus, a ragaszkodás, a tisztelet” - fogalmazott Restár János. A polgármester elárulta, szeretne Farkasd és Negyed között testvértelepülési kapcsolatot kialakítani, mert úgy véli, a Forcas volt rá a legjobb példa, hogy az itt élő emberek mégis összetartoznak, a rokoni, családi kötelékek összekötik őket. „Más típusú, más jellemű emberek laknak a két faluban, mégis minden cikk írója a szülőföldje szeretetét emelte ki. A könyvben szereplő közel 50 írásnak is van valamilyen kötődése Farkasdhoz vagy Negyedhez. Szép dolog, hogy Romániában vagy a Besztercebányai járásban is van testvértelepülésünk, de a közvetlen szomszédunkkal kell testvéri kapcsolatot kialakítanunk, hiszen ugyanazok a problémáink, céljaink, örömeink, az itt élőkkel bármikor találkozhatunk és találkozunk is, nem csak évente egyszer valamilyen rendezvény keretében” - hangsúlyozta a polgármester. Harc az illegális szemétlerakatok ellen Komáromban VATAŐClN PÉTER Az elmúlt napokban több szeméthalmot sikerült felszámolni Komáromban. Az önkormányzat másfél éve kiemelt feladatként kezeli a problémát, viszont még mindig sokan választják a látszólag könnyebbik utat. IR»L'iÉÉ1,J.'íI A Komáromi Kajak-Kenu Klub biztonsági kamerája néhány napja rögzítette, ahogyan az egyik bejárati kapujuktól nem messze egy személy leparkolt az autójával, majd kirakott egy adag építkezési hulladékot a fák közé. A felvételek egy-egy képkockáját nyilvánosságra hozta a klub, az elkövető végül vélhetően emiatt visszatért és eltávolította a szemetet. Ezzel szinte egy időben az önkormányzat is lefolytatott a KOMVaK közvállalattal és több önkéntessel egy nagyobb akciót Kabátfalu városrészben, ahonnan több köbméternyi, főleg építkezési hulladékból álló rakást számoltak fel. A városi rendőrségnek sikerült azonosítania az elkövetőket, akikre pénzbírságot róttak ki. „Folyamatosan oldanunk kell ezeket a helyzeteket, átfogó problémáról van szó” - mondta lapunknak Kabátfalu (Komárom város felvétele) Keszegh Béla, Komárom polgármestere. Hangsúlyozta, az elmúlt másfél évben kiemelt témaként foglalkoznak a hulladékgazdálkodással, amelybe beletartozik az illegálisan lerakott hulladék is. Ebben nemcsak magánszemélyek, de gyakran cégek is vétkesek. Már az is sokszor óriási problémát jelent, hogy a lakótelepi kukatárolókba vagy azok mellé helyeznek el a lakásfelújításokból származó törmeléket - s akkor még nem beszéltünk a zöldterületeken lerakott szeméthalmokról. A városi rendőrség kamerafelvételek, lakossági bejelentések, a törmelék között hagyott iratok vagy a saját őrjáratok segítségével folyamatosan igyekszik azonosítani az elkövetőket. Az önkormányzat adatai szerint 10 esetből 6-7 alkalommal meg is találják a vétkeseket, akikre pénzbüntetést szabnak ki, továbbá összetakaríitathatják az általuk okozott rendetlenséget. Keszegh Béla elmondta, most azért vonták be a jogi szabályok betartásával a közvállalatot, mert adott esetben így olcsóbban meg tudják oldani a szemét eltávolítását. Máskor viszont ezt magáncégekkel kell elvégeztetniük, ami külön terhet jelent a városnak, hiszen a vonatkozó törvény értelmében elkövető híján az önkormányzatoknak kell rendezniük a terepet és állni a takarítás költségét.
