Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-13 / 9. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 141 2021. január 13.1 www.ujszo.com 2030-ra elfogadottá válik, hogy az emberek kizárólag a virtuális térben dolgoznak és találkoznak egymással, anélkül, hogy elmennének otthonról (Shutterstock) így dolgozunk majd a jövőben? ÖSSZEFOGLALÓ Képzeljük el, hogy 2030-ra teljesen elfogadottá válik, hogy az emberek kizárólag a virtuális tárben dolgoznak ás találkoznak egymással, anélkül, hogy elmennének otthonról. Ez a forgatókönyv a képzelet szüleményének tűnt volna egy évvel ezelőtt. A korona vírus világjárvánnyá válása óta azonban a kizárólag otthonról történő munkavégzés és kapcsolattartás már nem pusztán elméleti feltevés - írja az Ericsson legfrissebb kutatása. Az irodai munkáról sokaknak az akár többórányi ingázás, a véget nem érő személyes megbeszélések, hosszas telefonos egyeztetések, véget nem érő e-mail-folyamok és dokumentumok olvasása jut eszébe. Persze, mint oly’ sok mindenben, az elmúlt hónapok során ebben is sok változást tapasztalhattunk. A Ericsson legújabb kutatása azt mutatja be, hogy a szellemi munkát végzők hogyan látják saját munkájukat, és milyen elvárásaik varrnak jövőbeni munkahelyükkel szemben. Felsejlik a dematerializált iroda képe. Képzeljük el, hogy 2030-ra teljesen elfogadottá válik, hogy az emberek kizárólag a virtuális térben dolgoznak és találkoznak egymással, anélkül, hogy elmennének otthonról. Ez a forgatókönyv a képzelet szüleményének tűnt volna egy évvel ezelőtt. A koronavírus világjárvánnyá válása óta azonban a kizárólag otthonról történő munkavégzés és kapcsolattartás már nem pusztán elméleti feltevés. Éppen ellenkezőleg: a világ irodai dolgozóinak jelentős része számára valósággá vált. Az Ericsson IndustryLab legfrissebb, a „Dematerializált iroda” címet viselő felmérése a világ mintegy 133 millió munkavállalójára nézve reprezentatív módon mutatja be, mit várnak el az ún. early adopter, azaz az újdonságokat leggyorsabban átvevő szellemi dolgozók a jövő munkahelyeitől. A mostani jelentés a tavalyi „Érzékek internete” című Consumer- Lab tanulmány folytatásának tekinthető, amely azt vizsgálta, hogy a fogyasztók mindennapi életére milyen hatással lehet a képernyő alapú internetes kapcsolattartásról történő áttérés az összes érzékszervet használó, immerzív virtuális valóságra. A mostani jelentés ennek az irodai vetületével foglalkozik, megvizsgálva, hogy a mesterséges intelligencia (AI), a kiterjesztett és virtuális valóság (AMR) és az 5G, valamint automatizálás által lehetővé tett „érzékek internete” milyen változásokat hoz a szellemi, irodai dolgozók mindennapi életében. Megállapítások A válaszadók közel 60 százaléka szerint visszavonhatatlanul emelkedni fog az online meetingek gyakorisága és eltelj edtsége, és olyan eszközökre tartanak igényt, amelyek jobban segítik a távmunkát. A válaszadók fele olyan digitális munkaállomást szeretne, amelynek segítségével bárhonnan dolgozhat, és minden érzékével jelen lehet a virtuális munkahelyén. A válaszadók 77 százaléka szerint az „érzékek internete” fenntarthatóbbá tenné társaságuk működését. Az „érzékek internetét” nagy valószínűséggel marketing és értékesítési célokra fogják használni elsősorban; a válaszadók 59 százaléka szerint a tértudatos vegyes valóság, míg 50 százalékuk szerint a digitális hőmérséklet-érzékelést is használni fogják 2030-ra a fogyasztók megnyeréséhez. A felsővezetők 73 százaléka szerint a céges menzán az ételek digitálisan feljavíthatok, módosíthatók lesznek bármilyen ízűre 2030-ra. Noha a válaszadók 66 százaléka gondolja úgy, hogy 2030-ban a technológia már lehetővé teszi máj d számukra, hogy érzékeljék, ha egy kollégájuk ingerült, ez azt is jelenti, hogy munkaadójuk is érzékelni tudja, ha ők maguk ingerültek. Mi várható a jövőben? Azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy ahhoz, hogy egy digitális meeting ugyanolyan interaktív lehessen, mint egy valóságos megbeszélés, minél előbb a kommunikációs technológia jelentős fejlődésére van szükség. Itt sokkal többről van szó, mint jobb minőségű videókonferenciákról. Az új technológiának lehetővé kell tennie azt az érzést, hogy az ember valóban jelen van a helyiségben és együttműködik a kollégákkal. Ezt mi sem mutatjajobban, minthogy az elmúlt fél év során ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az AR/VR technológiák iránt. Ugyanakkor még ez sem elegendő a teljes sikerhez. A Covid-19 okozta elszigeteltség miatt az emberek tudatára ébredtek, milyen fontosak az általuk rendszeresen - akár személyes, akár munkaügyben - felkeresett helyszínekhez kötődő illatok, ízek és maga a fizikai jelenlét. A járvány hatására a szellemi munkát végzők elképzelései radikális mértékben megváltoztak a jövő digitális irodáival kapcsolatban. Az irodai munka sosem lesz már ugyanaz, mint a járvány előtti időkben. A dolgozók több időt fognak táv- és digitális munkával tölteni, és ezért olyan ütemű fejlődés és igény várható a jövőbeli technológiák iránt, ami akár csak egy évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna. (Ericsson) Zöldebb Antarktiszt és eltűnő fajokat okozhat a klímaváltozás MTI-H(R Erőteljesen megváltoztathatja az Antarktisz növény- és állatvilágét a következő évtizedekben a klímaváltozás. A sarkvidéki vizek felmelegedésével a mérsékeltebb régiókban élő fajok vándorolhatnak be a területre, ami kezdetben növeli a faji sokszínűséget, más fajok azonban idővel eltűnhetnek. A németországi Bremerhavenben lévő Alfred Wegener Intézet (AWI) vezette AnT-ERA nemzetközi kutatási projekt kutatói jutottak erre az eredményre. A szakértők az elmúlt tíz évben született több száz, az Antarktiszról szóló tudományos cikket elemeztek ki és foglaltak össze. Eredményeikről a Biological Reviews című lapban számoltak be. A következő évtizedekben az antarktiszi nyár során erőteljes zöldülésnek indulhat a régió a mohák és zuzmók megjelenése miatt. A folyamatos melegedés ugyanakkor problémát jelent a szélsőségesen ala-A folyamatos melegedés problémát jelent a szélsőségesen alacsony hőmérséklethez szokott fajok számára (Shutterstock) csony hőmérséklethez szokott fajok számára. „Arra számítunk, hogy az ilyen fajok az Antarktisz utolsó megmaradt nagyon hideg területeire vonulnak vissza. Ez azt is jelenti, hogy ezeket a régiókat védelem alá kell helyezni a fajok megőrzése érdekében” -mondta Julian Gutt, az AWI projektvezetője. A tengeijég csökkenésének hatására az Antarktisz vizeiben erőteljesebbé válik az algák növekedésének mértéke is. Becslések szerint az algák 25 százalékkal több szén-dioxidot vehetnek fel a légkörből, ha a terület vizei a jövőben teljesen jégmentesek maradnak a nyár folyamán. Általánosító kijelentéseket azonban nem lehet tenni a szakértők szerint. „Az általunk elemzett publikációk világossá teszik, hogy a helyzet geográfiailag nagyon különbözően alakul” - mondta Gutt. A szakértők azzal számolnak, hogy az évszázad végéig az antarktiszi vizek tovább savasodnak, ezért nem kérdés, hogy elsősorban azok az élőlények lesznek bajban, amelyek meszes héjat választanak ki.
