Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-12 / 8. szám
2 I KOZELET 2021. január 12. | www.ujszo.com Még nem nyilvános, hogyan osztották el a magyar pártok a teljes állami támogatást A választáson elért eredményért járó támogatást, amely a Magyar Közösségi Összefogás számláján landolt, a választási párt nem utalhatja tóvá bb (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR Az MKÖ a választási eredménye alapján valamivel több mint 1,3 millió euró állami támogatást kapott már, ás hasonló összegre számíthat a választási ciklus hátralevő részében is. A pénzen az együtt induló MKP-nak, Összefogásnak és Magyar Fórumnak kell osztozkodnia. Egyelőre nem nyilvános az elszámolás. A tavalyi parlamenti választáson a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) választási párt, amelynek a listáján indult az MKP és a Magyar Fórum is, 3,9 százalékos eredményt ért el. Ezzel ugyan a formáció listáján induló jelöltek a törvényhozásba nem jutottak be, de mivel a választási párt átlépte a 3 százalékos küszöböt, a szubjektum jogosulttá vált az állami párttámogatásra. Ennek értelmében 2020-ban az államkassza valamivel több mint 1,3 millió eurót utalt el az MKÖ, vagyis az Összefogás számlájára. A választás előtt a három együtt induló párt abban állapodott meg, hogy ezt a pénzt a választási eredménnyel, vagyis az egyes szereplők jelöltjei által szerzett preferenciaszavazatok számával arányosan osztja el egymás között. A „kasszát” kezelő Összefogásnál, de az MKP-nál és a Magyar Fórumnál is az iránt érdeklődtünk, AZ EDDIG KIFIZETETT PÁRTTÁMOGATÁSOK ÖSSZEGE OLaNO 9 628 588,52 SaS 2 470 091,72 Za Tudi 2 290 145,81 Sme rodina 3 266 463,43 Smer 7 077 473,13 LSNS 3 175 140,15 Progresszív Szlovákia - 317514o,i5 Spolu koalíció KDH 1 555 883,65 SNS 1057 811,53 SÄ Dobrá volba 1023 572,55 Az összegek euróbán értendők. A parlamenti pártok esetében először a kormányoldal, majd az ellenzék szerepel. • Forrás: TASR hol tart a források szétosztása, illetve mire költötték a pénzt. Bár a támogatás felhasználásának pontos dokumentációja egyelőre nem nyilvános, a három párt megerősítette, a választási kampány költségeit már rendezték egymás között. Mennyi az annyi? Az állam a legalább 3 százalékos eredményt elérő pártoknak két típusú támogatást ad. Egyrészt nem sokkal a voksolást követően megkapják annak a közpénznek nagyjából a felét, amelyre az egész négyéves választási ciklus alatt igényt tarthatnak. Ez az MKÖ választási párt esetében hozzávetőlegesen 1,23 millió euró. Ezt az összeget a választáson elért eredményből számolják ki, minél több szavazatot szerez egy párt, annál több pénzt kap. Másrészt a politikai szubjektumok az államtól kapott támogatás másik felét négy év alatt négy részletben kapják meg. Ez az ún. működési támogatás. Az MKÖ esetében ez 2020-ban 7 6 ezer, 2021-ben és 2022-ben 307 ezer, 2023-ban 538 ezer eurót tesz ki. A választási párt tavalyi, valamivel több mint 1,3 millió eurós állami támogatása a választáson elért eredmény alapján járó kb. 1,23 millió euróból, valamint a működésre kapott kb. 76 ezer euróból tevődik össze. Nászaly Gábor, az Összefogás pártigazgatója lapunknak elmondta, hogy a választási eredmény alapján kapott 1,23 millió euró túlnyomó többségéből a kampányra felvett hiteleket törlesztették. A választási párt listáján induló politikai partnerek, jelöltek ugyanis legnagyobbrészt az MKÖ-nek adott kölcsön formájában adták össze a kampányhoz szükséges összeget, nyilatkozta Nászaly. A pártigazgató szerint ezeket, az egyébként néhány százalékos kamatra adott hiteleket, már mind törlesztették. A kampánykiadásokat pedig az MKÖ transzparens számláján vezették. Erre a számlára a 2019-es megalapítása óta valamivel több mint 1,13 millió euró érkezett be és gyakorlatilag a teljes összeget ki is fizettékróla. A számlánjelenleg 15 euró 65 cent van. Mennyi maradt? A belügyminisztérium nyilvántartásában az szerepel, hogy a választási párt 1 036 509 eurót költött a kampány során, aminek a kisebb részét, az MKÖ honlapja szerint valamivel kevesebb mint 37 ezer eurót, a választási párt vissza nem térítendő adományként kapta. Arra a kérdésre, hogy az 1,23 milliós tételből a kölcsönök visszafizetése után mekkora összeg maradt fent, Nászaly úgy válaszolt, ez belső könyvelési adat, ezért erről nem tud nyilatkozni, de a párt által készített éves auditban ez is benne lesz majd. Ezeket a pénzügyi beszámolókat a politikai pártok a belügyminisztériumnak kötelesek elküldeni, amely aztán a honlapján közzéteszi azokat. A pártigazgató arról sem adott felvilágosítást, hogy ezeket a forrásokat szétosztották-e már a listán induló szereplők, illetve, hogy mekkora összegekről van szó. Nászaly azonban kijelentette, az állami támogatás szétosztásával kapcsolatban ahhoz fogják magukat tartani, amiben a közös listán induló pártok és jelöltek a választás előtt megállapodtak. A megszerzett szavazatok alapján utalt támogatás elköltésére vonatkozó adatok tehát most nem nyilvánosak, de a kampány során az MKÖ listáján induló szereplők arról beszéltek, hogy a jelöltjeik által elért preferenciaszavazatok összegével arányosítják majd azt, kinek mennyi pénz jut. A pártigazgató ennek megfelelően a működésre kapott támogatásról elmondta, a 2020-as 76 ezer euró állami forrást a listán induló szereplők jelöltjei által elért eredménnyel arányosan osztják szét. Nászaly szerint az Összefogás például bérleti díjra, technikai felszerelésre, az alkalmazottak bérére, kisebb rendezvényekre és online reklámra költött már. A számlák rendezve Az állami pártfinanszírozással kapcsolatban megkerestük Bíró Lászlót, az MKP pártigazgatóját, aki elmondta, a törvények nem teszik lehetővé, hogy a választási párt egyszerűen átutalja nekik a működési támogatás rájuk eső részét. „Keressük a legjobb megoldást a problémára, de erre is az egyesülés jelentené az igazi megoldást, hiszen akkor közös lenne a kassza” - fogalmazott. Azt is elmondta, az MKP még nem használt fel az MKÖ-nél lévő működési forrásokat. Hozzátette, az MKÖ választási pártnak évente utalt, átlagosan 307 ezer eurós működési támogatásból az ő részük hozzávetőlegesen annak a kétharmada. Ez átlagosan évi 210 ezer euró körüli összeg. Bíró arról is beszélt, az MKP tavaly még a 2016-os választási eredményük után járó állami támogatásból működött. Az államkasszából az MKÖ-nek a választási eredmény alapján utalt 1,23 millió euró kapcsán pedig azt nyilatkozta, tudomása szerint ezt az összeget a pártok már rendezték egymás között. Bíró csak a tavaly júliusi kongresszus után látja el az MKP pártigazgatói tisztségét, és szerinte a rendezésre ezt megelőzően került sor. Megerősítette, hogy az MKÖ választási párt már törlesztette feléjük azt a hitelt, amit az MKP adott kölcsön a kampányra. Egyébként az MKP úgy jutott ehhez a forráshoz, hogy jelzáloghiteit vett fel a székházára. Bíró szerint már ezt is visszafizették. Óriásplakátokra költöttek Simon Zsoltnál, az MKÖ-listán induló Magyar Fórum elnökénél is érdeklődtünk, hogyan használják fel az állami pártfinanszírozás rájuk eső részét. „A Magyar Fórum és az MKÖ között a múlt év teljesen le van zárva” - monda Simon a pénzügyekről azzal, hogy nagyjából 200 ezer eurót adtak kölcsönként az MKÖ választási pártnak a kampányuk finanszírozására. Az MKÖ pedig a választási eredmény alapján utalt támogatásból ezt törlesztette feléjük. „Ezen felül, a karikák alapján járó összeg 35 ezer euró” - mondta a Magyar Fórum vezetője arra utalva, hogy a támogatás fennmaradó részét az egyes pártok jelöltjei által gyűjtött preferenciaszavazatok arányában osztják el. Simon kitért arra is, hogy az összeget az érvényes jogszabályok szerint nem költhetik el közvetlenül, formálisan az MKÖ a Magyar Fórum ajánlásával használja azt fel. A pártelnök elmondta, a pénzt ilyen módon egy médiakampányra, így óriásplakátokra, szórólapokra költötték el. „Amit összekötöttünk a népszámlálást megelőző kampánnyal is, mindenkit arra buzdítunk, büszkén vallja be, hogy magyar” - tette hozzá. Kivonul a pozsonyi reptérről a Ryanair Már elérhetők az új elektronikus adóívek ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A központi adó- és vámhivatal figyelembe vette a vállalkozók elmúlt években megfogalmazott panaszait, és a honlapján (www.financnasprava.sk ) már most közzétette a társasági adó bevallásához szükséges legfrissebb elektronikus űrlapot. Martina Rybanská, a központi adó- és vámhivatal szóvivője szerint a személyi jövedelemadó bevallásához szükséges A és B típusú űrlapokat, ugyanúgy, ahogy az áfabevalláshoz szükségeset, már korábban közzétették. Az említett honlapon található meg azonban az adózáshoz szükséges többi űrlap is. Az űrlapok januári közzétételét a Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége (ZPS) is értékeli. „Az állam az előző években nem siette el ezek közzétételét, miközben a vállalkozóktól megkövetelte, hogy minden kötelességüknek időben eleget tegyenek. Hogy az említett űrlapokat már az év első napjaiban közzéteszik, az korábban kivételes alkalomnak számított, hiszen ezekhez általában csak februárban vagy márciusban jutottak hozzá a vállalkozók” - állítják a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének a képviselői. _ (mi, TASR) SZABÓ LACI Március végéig, azaz a téli szezonban kivonul a Ryanair a pozsonyi repülőtérről, tájékoztatta lapunkat a légitársaság, így mér a héten sem szállnak fel az ír fapados gépei Manchesterbe, Londonba (Stansted) és Dublinba. Pozsony. A légitársaság a döntést a járványhelyzettel indokolta, mint írják, az utasok legközelebb a nyári menetrend életbe lépését követően, azaz március 28-án szállhatnak fel a járatokra. A légitársaság foglalási rendszeréből el is tűntek a járatok a jelzett időszakig. Ezzel a döntéssel szinte teljesen kiürül a pozsonyi repülőtér, már csak a magyar hátterű fapados, a Wizz Air üzemeltet járatokat (London Luton, Kijev, Odessza, Szófia, Lvov és Szentpétervár), valamint március elsejétől Szkopje is felkerül a járatok közé. Ezen kívül van még egy egyiptomi járat, heti egyszer, a népszerű Hurghada tengerpari városba, péntekenként. A Ryanair döntését követően lesznek olyan napok, amikor a pozsonyi repülőtérről csupán egy, vagy két járat emelkedik a magasba. Azok az utasok, akiknek már van foglalásuk, és ajáratuk a március 28- ig szállt volna fel, a Ryanair visszatéríti a teljes befizetett összeget, illetve kérés esetén az utasok átfoglalhatják a jegyüket egy későbbi időpontra. A légi utasok jogairól szóló, 261/2004EK számú szabály értelmében azok az utasok, akik a járattörlésről az indulás megelőző 14 napon belül értesültek (akkor tájékoztatta őket a légitársaság), jogosultak arra, hogy a légitársaság felkínáljon egy másik, alternatív járatot (akár bécsi vagy budapesti indulással), illetve kártérítést is kérhetnek, hiszen a törlések ez esetben kereskedelmi okból történtek. Azok, akiknek van érvényes repülőjegyük (és a járat március 28. előtt indult volna), mindenképpen lépjenek kapcsolatba a légitársaság ügyfélszolgálatával, vagy a webes felületen, az online chat applikáció segítségével.
