Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-11 / 7. szám
8 I KULTÚRA 2021. január 11.1 www.ujszo.com Mi lesz a nyári fesztiválokkal? Tesztkoncerteken vizsgálják a fertőzésveszély mértékét, az eredménytől függ a fesztivál- és koncertipar jövője (A szerző felvétele) JUHÁSZ KATALIN Franciaországban tesztkoncerteket terveznek annak felmérésére, mekkora a vírus terjedésének kockázata a kulturális rendezvényeken. A kísérlet legfőbb célja a nyári fesztivélszezon megmentése. Németországban már tavaly, Spanyolországban pedig decemberben rendeztek „szimulációs" koncerteket. Mivel a nagy fesztiválok szervezése legalább fél évet vesz igénybe, legfőbb ideje tudni, mire számíthatunk 2021 nyarán. Az év első aggodalomra okot adó kijelentése már el is hangzott, méghozzá az 50 éves múlttal rendelkező angliai Glastonbury fő szervezőjétől. Emily Eavis az egyik közösségi oldalon zajló kérdezz-felelek során megígérte a jegytulajdonosoknak, hogy ha idén is elmarad a fesztivál, a megváltott jegyek 2022-ben is érvényesek lesznek. A tavalyi, jubileumi Glastonburyre a jegyek 90 százaléka elkelt elővételben. Szintén elfogytak már a jegyek az idei fesztiválszezon első komolyabb, 220 ezres kapacitású rendezvényére, a barcelonai Primavera Soundra. A későn ébredők várólistára kerültek, és reménykedhetnek abban, hogy valaki visszaváltja a jegyét. Ezt a fesztivált június 3-6. között tervezik, és szándékaik olyannyira komolyak, hogy decemberben tudományos kísérlet zajlott Barcelonában. A szervezők 500 önként jelentkezőt engedtek be egy zárt helyre, ahol végighallgathattak egy koncertet. Belépéskor mindenkinek antigénteszten kellett átesnie, kötelező volt a maszkviselés, amit italfogyasztáskor fel lehetett függeszteni, de nem volt kötelező a távolságtartás. A Primavera Sound közleménye szerint egyetlen fertőzés sem történt a rendezvényen. Az ötletet a franciák is átvették, Fesztiválozók szájmaszkban több hasonló koncert is napirenden van, amelyek megszervezésére egy úgynevezett „tesztkoncert munkacsoportot” hozott létre a magánszínházak és fesztiválok producereinek országos szakszervezete, a Prodiss. Az elő tesztkoncertet március elejére tervezik, mivel a kulturális minisztérium szerint addigra már látni fogják az alagút végét. Járványügyi szakemberekkel, tesztelő laboratóriumokkal, a nemzeti zenei központtal és a párizsi önkormányzattal is egyeztettek, már csak a miniszteri jóváhagyás hiányzik, miután ezt csak a kulturális tárca égisze alatt lehet megszervezni, az egészségügyi és a belügyminisztérium közreműködésével. „A tudományos válaszokat a kísérlet utáni hetekben fogjuk megkapni, de szervezési szempontból már aznap meglesznek a válaszok, mégpedig a beléptetéskor a gyorstesztek logisztikáját és idejét illetően” - mondta az AFP francia hírügynökségnek Jean-Paul Roland, az Eurockéennes zenei fesztivál vezetője. Szerinte elképzelhetetlen, hogy a nagy nyári fesztiválokon mindenkit teszteljenek belépéskor, de a gyorsteszt kiegészítő megoldás lehet azok számára, akik teszt nélkül érkeznek a rendezvényre. Malika Seguineau, a Prodiss igazgatója úgy véli, ilyen jellegű kísérletek nélkül nem lehet közönség előtt zenés rendezvényeket tartani a nyár folyamán. A dél-franciaországi Marseille-ben a városvezetés kezdeményezésére két hasonló tesztkoncertet terveznek a közeljövőben, amelyek eredményeit április elején teszik közzé. A németek előbbre tartanak: már tavaly novemberre kiértékelték a Restart - 19 nevű lipcsei kísérlet során gyűjtött információkat. Az eredmények alapján van mód biztonságos beltéri koncertek rendezésére, de komoly átalakítások szükségesek a helyszíneken. Amint arról augusztusban mi is beszámoltunk, a „koncertszimulációra” 1500 ember jelentkezett, és több forgatókönyv alapján engedték be őket, illetve a koncert közben is különböző lehetséges megoldásokat modelleztek. A nézők kötelezően maszkban ültek, belépéskor a kezükre ultraibolya fényben világító kézfertőtlenítőt kentek, ami átkenődött bármire, amit megfogtak, így a kutatók megvizsgálhatták, hogy az aréna mely pontjai azok, amiket kiemelt figyelemmel kell fertőtleníteni. A résztvevők kontaktuskövető eszközt is kaptak, ami a többi embertől mért távolságukat regisztrálta, illetve azt is figyelte, hogy hány emberrel kerülnek kontaktusba. Figyelték a légáramlást és a mosdók forgalmát is. Kiderült, hogy a belépéskor és kilépéskor találkoznak egymással nagyobb számban az emberek, és hosszabb ideig is maradnak egymás közelében, a rossz szellőzés miatt pedig nőhet a fertőzés kockázata. A rendszeres teljes levegőcserét javasolják, illetve egy olyan értékelési rendszer felállítását, ami egyértelmű szempontok alapján határozná meg, milyen szellőztetés a megfelelő, mit kell átalakítani a helyszíneken. A higiéniai szabályok betartása mellett az is fontos, hogy az adott helyszínt a lehető legtöbb bejáraton keresztül lehessen megközelíteni és elhagyni. A várakozást szabad ég alatt kell megoldani, az étel- és italfogyasztást pedig mindenkinek a saját helyén, hogy elkerüljék a zsúfoltságot. A szabadtéri koncerteket és fesztiválokat illetően nagyobb a bizonytalanság. Az angliai Newcastle-ban ugyan tavaly augusztusban megnyílt a világ első távolságtartást lehetővé tévő szabadtéri koncerthelyszíne, de nem tudni, idén is üzemelhet-e majd. A nézők itt legfeljebb ötfős csoportokban, egymástól két méterre épült emelvényeken élvezhették a koncerteket. A helyüket nem hagyhatták el, frissítőt mozgóárusoktól vehettek. A jegyek elővételben elfogytak, ám utólag sok elégedetlen látogató panaszkodott a közösségi hálón a valódi koncertélményt hiányolva. Internetes mozgalom indult annak érdekében, hogy vágják ki Donald Trumpot a Reszkessetek, betörők! 2 - Elveszve New Yorkban szállodai jelenetéből. Az 1992-es filmben Trump igazítja útba Kevint, azaz Macaulay Culkint. A rendező, Chris Columbus korábban elárulta, hogy Trump egyik hoteljében forgatták a jelenetet, és az akkor 45 éves üzletember csak úgy adta áldását erre, ha ő is szerepel benne. A hat másodperces vendégszereplést eddig csupán érdekességként tartotta számon a szakma és a filmrajongók, ám a Capitolium ostromát követően sokan szeretnék eltüntetni Trumpot a családi vígjátékból. Ez egyébként egyszer már megtörtént: 2019-ben a kanadai CBC csatorna nyolc percet kivágott a filmből, hogy több reklám férjen a játékidőbe. Trump akkor reagált is a Twitteren, szerinte Justin Trudeau kanadai kormányfő így bosszulta meg, hogy az amerikai elnök kezdeményezésére az országnak nagyobb összeget kellett befizetnie a NATO kasszájába. (Fotó: YouTube) Hatvanéves Eszenyi Enikő (Fotó: Somogyi Tibor) Ma ünnepli hatvanadik születésnapját Eszenyi Enikő Kossuth- és Jászai -díjas színésznő, rendező, a budapesti Vígszínház korábbi igazgatója. Érettségi után első nekifutásra került be a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Horvai István és Kapás Dezső osztályába. Szakmai gyakorlatát a Vígszínházban töltötte, majd 1983-ban friss diplomával zsebében oda is szerződött. Nevéhez vígjátékokban és drámákban egyaránt nagy alakítások fűződnek, játékát izgalmassá teszi a naiva alkata és kirobbanó, energikus egyénisége közötti ellentét. Amikor Blanche-t játszotta Tennessee Williams A vágy villamosa című drámájában, szinte monodrámát csinált a darabból, a Sylvia című darabban pedig egy kiskutyát alakított. Eljátszotta Shakespeare nőalakjai közül Lady Annát, Lady Macbeth-et, Kleopátrát, Rosalindát, Violát, a Lear királyban Cordéliát és a Bolondot. Megformálta Tündét (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Johannát (Shaw: Szent Johanna), Maggie-t (Tennes-A sokoldalú Eszenyi Enikő see Williams: Macska a forró tetőn), Pukkot (Shakespeare: Szentivánéji álom) és Ibsen Nóráját. Rendezőként nagy sikerrel állít színpadra klasszikus és kortárs darabokat odahaza és külföldön, hívták Pozsonyba, Prágába, Washingtonba is. Több hangoskönyv készült vele, E-Tangó címmel lemeze jelent meg, írt könyvet Szabó G. Lászlóval Igyime Prága címmel, nemrég pedig szülővárosában, Csengeren elvállalta egy színházi workshop szakmai felügyeletét, és színészhallgatókkal létrehozott egy nemzetközi alkotóközpontot. (MTI)
