Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-11 / 7. szám
RÉGIÓ www.ujszo.com | 2021. január 11. I 3 Felújítják a főutat Légen Évek óta szorgalmazták a szakasz rendbetételét (A szerző felvétele) KISS BARTALOS ÉVA Folytatódik a balesetveszélyes állapotban lévő 572-es másodrendű út, a légi út felújítása a Dunaszerdahelyi járásban. Nagyszombat megye 2,2 millió eurót szán a beruházásra. mn Az évvégén bejelentett felújítás az útjavítás második szakasza, 2019-ben. már kicserélték a burkolatot Béke és Lég között, közel 5 kilométer hosszan. Most további 2,4 kilométernyi útszakaszon folytatódhat a munka. Szitási Ferenc, Lég polgármestere lapunknak elmondta, évek óta foglalkoztak a kritikus útszakasz felújításával. „Régóta bombázzuk a megyét a kéréssel. Folyamatban van a geometriai bemérés, a megyének meg kell vásárolni az út alatti területet a tulajdonosoktól. Ha nem húzódik el a közbeszerzés, akkor az év második felében elindulhat a munka. Légszásztól Lég végéig, az egész falun áthaladó utat felújítjuk” - közölte a polgármester. Jozef Viskupic megyeelnök leszögezte, hogy nemcsak a helyi lakosok, hanem a régióban élők is örülhetnek a beruházásnak. „Egy nagyon forgalmas útszakaszról van szó, amely összeköt bennünket Pozsony megyével, ahova naponta több ezer ember ingázik” - jegyezte meg a megyeelnök, hozzátéve, hogy a komplex és mélyreható rekonstrukció keretében kicserélik az útburkolatot, és kiépítik a vízelvezetési rendszert. Viskupic azt ígéri, hogy az idén elkészül a terv, amellyel kárpótolni akarják Lég lakosait.„Ezzel is csök-Az év második felében kerülhet sor a régóta tervezett útfelújításra, amire nagy szükség van a forgalom miatt. kenteni szeretnénk a közlekedés káros hatásait, a nagy zajt, port, kibocsátott szennyezőanyagokat és vibrációkat, amit el kell viselni az itt élőknek” - folytatta Jozef Viskupic. Az útburkolat cseréjén kívül akadálymentesített és kivilágított autóbusz-megállót is építenek, és elkészítik a terepet a község által tervezett járda és kerékpárút megépítésére. Szitási Ferenc megjegyezte, hogy az R7-es gyorsforgalmi út megnyitása után nem csökkent észrevehetően a falun áthaladó forgalom, ezért is hasznos lesz a felújítás. A megye csakúgy, mint az első szakaszban, most is az Integrált Regionális Operatív Programból finanszírozza a fejlesztést. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a 61-es és 63-as elsőrendű föutakra csatlakozó másodrendű főút felújításával csökkenthetik a balesetveszélyt, a közlekedés energiaigényét és a negatív környezeti hatásokat. Nyitnak a párkányi ovik BUCHLOVICS PÉTER 13333331 Az eredetileg tervezett időponthoz képest a párkányi óvodák csak ma, január 11-én, nyitnak ki - közölte Párkány polgármestere, Eugen Szabó. Csütörtökön január hetedikén és pénteken, január nyolcadikán az érintett intézményekben fertőtlenítést végeztek és felkészültek a hétfői nyitásra. Csütörtökön és pénteken zárva maradt az Ady utca 2-es szám alatt található óvoda, a Szövetkezeti soron található óvoda, a Hársfa utcai magyar tannyelvű óvoda, a Bartók utcai óvoda, és a Szent Imre Egyházi Óvoda. „Fenntartóként és üzemeltetőként természetesen a kormány járványügyi intézkedéseit és a központi válságstáb utasításait is figyeljük, valamint a Közegészségügyi Hivatal ajánlásait és rendelkezéseit is. Az óvodákkal kapcsolatban először szóba került, hogy csak az úgynevezett stratégiai infrastruktúrában dolgozók gyermekei számára nyitunk ki, de az igényeket figyelembe véve és az intézményvezetőkkel egyeztetve ez a döntés született, az ovik hétfőn nyitnak” - mondta Eugen Szabó. A városháza a rendkívüli helyzet ellenére működik, de a fogadóórákat ideiglenesen törölték - kivétel, ha valakinek sürgős és halaszthatatlan, nagyon komoly intéznivalója van, vagy előre egyeztetett időpontban fordul a szakelőadókhoz, osztályokhoz. A városháza alkalmazottainál is előnyben részesítik a home office munkavégzést, illetve szorgalmazzák az eddig ki nem vett szabadságok letöltését. Egyébként a párkányi városháza a rendkívüli helyzet miatt január negyedikétől január 24-ig zárva van. A lakosoknak az e-mailes, telefonos és internetes ügy intézést j avasolj ák. Csetnek kastélyai - a nagyközség, amely megér néhány misét SZÁSZI ZOLTÁN Semmiképpen nem kell senkinek kitérni a hitéből - mint a Párizs megér egy misét szállóigét állítólag kimondó Henrik királynak, amikor korábbi, ágostai hitét odahagyta a koronáért - annak, aki Csetnekre látogat. csetimek/Stítnik Ha már itt jár, s látta az ágostai evangélikus templomot, a vízi várat, a barokk poéta, Gyöngyösi István sírját, a Concordia társulás palotáját, a szentháromság oszlopot, a kedélyes Fő teret, akkor már ki ne hagyja az egykori kisváros, ma nagyközség északi felén lévő két kastély megtekintését se. Igaz, csak kinti nézelődésre van alkalom, de források mégis sokat elárulnak erről a két épületről és egykori lakóiról. Madarászpalota, Sebők-kastély, Csetnek. A néhai város Csetnek első írásos emléke 1243- ból származik, amikor a tatárdúlás után a második honalapító király, IV. Béla a Bebek és Csetneky családok ősének, bizonyos Detrének adományozta ezt a földet. Az újratelepített népességet bajor és szász bányászok, kohászok gyarapították, újraindult a fémbányászat és a kohászat. A Csetnek-patak vízi ereje kallós malmokat, hámorokat hajtott, s a pusztulást közel 7 évszázadon át tartó fejlődés, gazdagodás jellemezte. Amely tulajdonképpen az első világháborúval ért véget. Csehieken, hasonlóan a német alapítású bányavárosokra jellemzően, szintén van egy központi fő tér, a köré telepedtek az egymáshoz kapcsolódó, zárt kapualjas, „dúfartos” polgárházak és nemesi paloták, kastélyok. Az egykor városi rangú település északi részén, a tér utcává szűkülő részén két igen értékes épület maradt fenn. A Kerepesy-Sebők-kastély és a Madarász-palota. Mindkettő megér egy misét! A Kerepesy-Sebők-kastély Ennek az épületnek az alapítási évét pontosan megadja Tököly Gábor Kastélyok, kúriák, udvarházak Gömörben című, 2003-ban megjelent remek kétkötetes munkájának első kötetében a Csetnek értékeit tárgyaló szócikk. Tököly szerint a kúriát 1783- ban építette a Kerepesy család, méghozzá rokokó stílusban. Az építtetőkről azonban vajmi kevéske értesülés maradt fenn, jóformán csak a nevük. Biztos forrás egy sem említi őket, Nagy Iván híres munkájában, a Magyarország családai címűben csak annyit lehet találni, hogy a Kerepesy család zempléni eredetű. Borovszky megyemonográfiájában a Zemplén A Kerepesy-Sebők-kastély felújításra vár (A szerző felvétele) megye nemesi családjait tárgyaló részben viszont nem említik őket. Feltáratlan folt ez, mely még megfejtésre vár! A Sebők család tulajdonába házasság révén került, Sebők Pál üknagyapját, Kerepesy Jenőt életnagyságban a szomszédban született festőművész, Madarász Viktor örökítette meg. A Sebők család kései leszármazottai pedig ma is tulajdonosai az épületegyüttesnek. Bár azt írják a kastélyról, hogy 1783-as építésű, alaprajza - amely egy zárt udvaros, szögletes, hosszú szárú U betűre hasonlít - egy korábbi, akár késő gótikusnak is ítélhető, erődített udvarházra emlékeztet. Robusztus, igen vastag falak, a hátsó, gazdasági épületek szinte erődítményszerű formája erre utalnak. Jó lenne egy építészettörténeti feltárás eredményeit látni Tájoló Csetnek az 526-os és az 587- es másodrendű utaktalálkozási pontján található, a Sebők-kúria a Martonházi út 33-as, a Madarász-palota a 32-es számú ingatlan. majd, de hogy erre mikor kerül sor, azt nem tudni. A romlásában is szép, kopottságába is tiszteletet parancsoló kastély éppen felújítás alatt áll. Új a tető, már nem áztatja a falakat az utcáról befolyó esővíz, jelei vannak annak, hogy itt nem adták fel a teljes felújítás terveit! Addig is meg kell nézni, ha csak kintről is ezt a szép kastélyt. Mellette pedig a Madarászpalotát! Egy festő szülőhelye Madarász Viktor nevét a művészettörténet a legnagyobb magyar történeti festők egyikeként tartja számon. A jeles férfiú itt született Csetneken, a Kerepesy-Sebők-kastély szomszédságában lévő emeletes Madarász-palotában, 1830. december 14-én, éppen nemrégiben volt ennek 190 éve! Maga a palota stílusjegyei alapján a 18. században épült, de mint a szomszéd kastélynak, így ennek is minden bizonnyal van egy régebbi magja, amely a 17. század eleji alapításra utal. A Madarászcsaládról azt lehet tudni, hogy egyaránt Gömör és Baranya megyékben is jegyzik nevét mint nemesi famíliáét. Több ismert név fennmaradt ebből a családból, így Madarász András és Madarász Viktor neve, apáé és fiáé. Az apa, András, korának jeles iparosítója, gazdasági szakembere, a csetneki rézhámor, a pécsi vasgyár alapítója, korának ismert közéleti alakja volt. A fiú, Viktor neve pedig a 19. század második felének egyik kitűnő tehetségű és elismert festőművészének neveként maradt fent. Madarász Viktor Párizsban tanult, és számos alkotását őrzik a múzeumok és képtárak. Gyerek- és ifjúkorát Csetneken töltötte, s míg két fiútestvére az iparral foglalkozott, leánytestvérei a Szontagh családba kerületek házasság révén. Paulina leányainak, Erzsébetnek és Arankának köszönhető például, hogy a csetneki csipke sajátságos módszerű készítésének hagyománya nem tűnt el. Efféle titkokat őriz tehát Csetnek, amely sok misét is megér!
