Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-05 / 282. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 I 2020. december 5. | www.ujszo.com Arra kényszerítik a rohingja menekülteket, hogy egy szigetre költözzenek, dacára a dakkai kormány ígéreteinek, hogy senkivel szemben sem fognak kényszert alkalmazni. A menekültek arról számolták be a Reutersnek, hogy a hozzájárulásuk nélkül kerültek fel az áttelepítendő menekültek listájára. A segélyszervezetek munkatársai szerint a kormányzati tisztségviselők fenyegetésekkel és előnyök ígéretével próbálják rábírni az embereket a költözésre. A kormány menekültügyi megbízottjának helyettese ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az áttelepítés önkéntes alapon zajlik. „Boldogan mennek oda. Senkit sem kényszerítenek." Az első ezerfős csoportot rendőri kísérettel buszokkal szállították el a Cox's Bazar-i Ukija menekülttáborból Csittagong kikötőjébe, onnan pedig a Bengáli-öbölben található, árvízveszélyes Bazan Csár szigetére, amely 20 éve emelkedett ki a tengerből. A rohingják teszik ki a világ legnagyobb hontalan közösségét. A mianmari hadsereg műveletét ENSZ-képviselők a „népirtás jegyeit magán viselő etnikai tisztogatásnak" minősítették. (TASR/AP-feivétei) Varsó mégis kiáll a vétó Deutsch Tamás bocsánatot kért Manfred Webertől Budapest. Deutsch Tamás, a magyar néppárti képviselőcsoport vezetője bocsánatot kért Manfred Webertől, és levélben fordult európai parlamenti frakciótársaihoz, hogy a kizárását kezdeményező javaslat kapcsán megvilágítson pár részletet. Deutch rögzíti, mi volt a kizárási javaslat kiváltó oka: ,,A magyar sajtóban megjelent, november 25-i interjúm után felmerült vádakat - amelyek szerint én frakcióvezető urat a Gestapóhoz és a magyar kommunista titkosrendőrséghez, az AVO-hoz hasonlítottam volna - a frakcióvezető úrral az inteijút követő napon küldött levelemben azonnal tisztáztam. Úgy fogalmaztam, hogy »természetesen nem állt szándékomban Önt személyében megsérteni, és ha mégis ez történt volna, ezennel megkövetem Önt«. Hozzáteszi, hogy minap telefonon is beszélt Weberrel, aki jelezte neki, hogy elfogadja a bocsánatkérést. Mindennek azért van jelentősége, mert Othmar Karas osztrák képviselő egy indítványt juttatott el a frakció vezetésének, amely szerint a következő találkozójukon szavazást kért Deutsch kizárására a képviselőcsoportból. Karas azt is mondta, hogy a magyar politikus vagy kéijen bocsánatot, vagy pedig távozzon a frakcióból. Deutsch szerint mivel a bocsánatkérés megtörtént, a kezdeményezés okafogyott. A Fidesz politikusa részletesen kifejti, hogyan kell értelmezni sajtónyilatkozatait: „Nem az új mechanizmus mellett érvelő személyek, és nem a jogállamiság elve az, ami a politikai önkényre emlékeztet, hanem az a konkrét mechanizmus, amiről az Európai Parlament és a Tanács előzetes politikai megállapodása rendelkezik” - áll a levélben. Az ügy érdekessége: két napja még más hangnemben fordult Deutsch a közvéleményhez, holott ezek szerint akkor már elnézést kért Webertől. Azt írta: a kizárására irányuló javaslat kimeríti a politikai családon belüli erőszak fogalmát, a harmincak akciója megmutatja, miért is kell minden eszközzel elutasítani a készülő , jogállamisági” büntetőmechanizmust. (hvg, infostart) ÖSSZEFOGLALÓ Varsó/Budapest. Varsó teljes egészében kiáll az uniós források kifizetésének feltételrendszerére vonatkozó lengyel-magyar álláspont mellett - hangsúlyozta tegnap Piotr Müller lengyel kormányszóvivő Twitter-bejegyzésében. Ezzel tisztázta Lengyelország álláspontját, miután csütörtökön Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes nyilatkozatát egyesek úgy értelmezték, hogy Lengyelország bizonyos feltételek mellett kész elállni az uniós költségvetéssel kapcsolatban kilátásba helyezett vétójától. Varsó „csak az uniós alapszerződésekkel és az Európai Tanács (júliusi) záró következtetéseivel összhangban lévő előírásokat hagyhat jóvá” - írta, hozzátéve: mindez „világosan következik” az ügyben múlt héten Budapesten elfogadott és hétfon Varsóban megerősített lengyel-magyar állásfoglalásból is. Ebben a lengyel és a magyar miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy szükség esetén készek megvétózni a költségvetési csomagot. Csütörtök este, brüsszeli látogatása alkalmából a legkisebb lengyel kormánykoalíciós párt elnöke, Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes, fejlesztésügyi miniszter kijelentette: a költségvetés ügyében szerinte a kompromisszum akkor lehetséges, ha az EU vezetői elfogadnak egy kötelező erejű nyilatkozatot a költségvetési feltételrendszer magyarázatáról. Aláhúzta: Lengyelország meg akar bizonyosodni arról, hogy a feltételrendszer kizárólag az uniós alapok átlátható és tisztességes felhasználását érinti majd. Gowin nyilatkozatát egyes hírügynökségek úgy értelmezték, hogy Lengyelország kész elállni az uniós költségvetéssel kapcsolatban kilátásba helyezett vétójától, ha az unió vezetői jóváhagyják az említett magyarázó nyilatkozatot. A PAP hírügynökség által közreadott nyilatkozatban azonban Gowin nem fogalmazott úgy, hogy Varsó „kész elállni a vétótól”. A PAP szerint viszont elismerte: a vétó esetében az uniónak ideiglenes költségvetése lenne, amely nem lenne előnyös Lengyelország számára, és nem lenne jó a másik 26 tagállamnak sem. így hát mindenki érdeke, hogy kompromisszumot találjunk - mondta Gowin. Szintén csütörtök este Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő úgy nyilatkozott: az uniós kifizetésekhez kapcsolt jogállamisági feltételre vonatkozó közös lengyel-magyar álláspontnak határozottan kell hangot adni. A költségvetési csomag témája legközelebb az uniós állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozóján kerülhet napirendre. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós költségvetés, valamint a helyreállítási alap gazdasági kérdését külön kell választani a politikai vitákat eredményező jogállamisági rendelettől-jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. „Minden nehézség nélkül el tudjuk fogadni gyorsan a költségvetést és a gazdasági helyreállítási alapot, és a politikai vitákat eredményező rendeletet, amit jogállamisági rendeletnek : hívnak, tegyük félre, vitassuk meg : később” - mondta a kormányfő, jelezve, hogy Magyarország és Len- : gyelország erről állapodott meg. A : miniszterelnökök által aláírt magyár-lengyel megállapodás szerint a ; két kormány azonos álláspontot fog képviselni a vitán, és egyik ország sem fogad el olyan álláspontot, amelyet a másik nem fogad el - közölte Orbán Viktor. „Nekünk ez a megoldás (...), hogy valami nyilatkozatot hozzáfűznek - mint a tacepaóra rajzszöggel feltűznek valami kis emlékeztetőt -, nem fog menni. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a két dolgot külön kell választani” - jelenmellett tette ki, reagálva arra, hogy csütörtök esti hírekre, amelyek szerint Varsó kész elállni a vétótó. Arra a felvetésre, hogy Manfred Weber néppárti frakcióvezető javaslata szerint jogállamisági kérdésekben határozzon az Európai Bizottság, ellenvélemény esetén pedig döntsön az EU Bírósága, Orbán azt válaszolta: „beszél mindenki mindenfajta szamárságot, ez Weber úrra is igaz”. „Nem vagyunk hülyék, nem most jöttünk le a falvédőről” - mondta, kifejtve: szemben a mostani helyzettel ezentúl egyszerű többséggel akarnának rákényszeríteni tagállamokra bármit, amire rá lehet húzni, hogy jogállami. Ezzel kapcsolatban megismételte: az Európai Bizottság bevándorlási javaslata a legkendőzetlenebbül tárja fel, hogy 34 millió migránsnak adnának lakást, segélyt, állampolgárságot. Arra a kérdésre, hogy a Fideszből kilépett Szájer József ügye és a Deutsch Tamás néppárti frakcióból történő kizárására irányuló eljárás a nyomásgyakorlás erősödése-e, a kormányfő azt felelte: ez a nem jóindulatú értelmezése az eseményeknek, de kizárni semmit sem lehet. Közölte ugyanakkor: semmilyen bizonyítékot nem látott az említett esetek és a költségvetési vita összefüggésére. (MTI, Népszava) Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tegnap Brüsszelben a hivatalba lépése óta eltelt egy évet, de főként az Európai Unió előtt álló kihívásokat értékelő beszéde után hangsúlyozta: az EU akadályokkal szembesült, de közös megoldást kell találnia az alapvető fontosságú költségvetés és a helyreállítási csomag elfogadása érdekében. Mint mondta, derűlátó e tekintetben, és bízik abban, hogy a következő napokban megoldást fognak találni a jogállamiság helyzetét vizsgáló mechanizmus önkényes alkalmazása körüli félelmek eloszlatására. (TASR/AP-feivétei) Orbán: Nem vagyunk balfácánok Még a magyar kormány hangvételéhez képest is erős közleményt adott ki a Miniszterelnöki Sajtóiroda Orbán Viktortól. Budapest. Orbán ideológiai alapú médiacenzúráról ír az európai sajtóval kapcsolatban, és sok politikus véleményét felsorolva utal arra, hogy a mostani vélt vagy valós támadások kifejezetten Magyarország ellen irányulnak. A levelet Orbán Manfred Webemek, az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetőjének címezte, aki többször bírálta a Fideszt a jogállamisági mechanizmussal és legutóbb Deutsch Tamással kapcsolatban. Orbán azt írta: az európai fősodratú média kirekeszti, mellőzi és letiltja azokat a gondolatokat, amelyek nem illenek az általuk nap mint nap sulykolt világképbe. „Ezt is el fogják hallgatni. Nekünk, közép-európaiaknak ez nem ismeretlen. Erre találtuk ki a szamizdatot. írj, nyomtass, olvass, terjessz! Szám izdat, vagyis magunktól magunknak” - fejtette ki Orbán. Arra emlékeztetett, hogy Weber azt állította csütörtökön a Németországba akkreditált tudósítóknak: nem Magyarország és Lengyelország ellen hozzák létre a jogállamisági mechanizmust, és hogy a cél a jogállamisági kérdések depolitizálása, kivonása a pártpolitikai vitákból. „Az igazság azonban ennek éppen az ellenkezője” - jelentette ki a miniszterelnök, jelezve, hogy ezt több európai politikusi nyilatkozat is alátámasztja. Az Európai Bizottság tagj ai közül idézte Vera Jourovát, aki szerint „Orbán beteg demokráciát épít”; Didier Reynders-t, aki szerint „néhány tagállamban jogállamisági válság van, különösen Magyarországon és Lengyelországban”; Frans Timmermanst, aki úgy fogalmazott, „a szabad sajtó szinte nem létezik Magyarországon”. Orbán emlékeztetett Heiko Maas német külügyminiszter nyilatkozatára is, melyben úgy fogalmazott: „most lesz végre egy eszközünk, amely nagyon fájdalmas lesz Magyarország és Lengyelország számára”. Orbán ezek alapján azt írta Webemek: „ti meg akarjátok változtatni a jelenlegi jogi helyzetet, hogy olyan eszközt hozzatok létre, amelyet azonnal Magyarország és Lengyelország ellen fordíthattok”. „És azt várjátok, hogy mi, magyarok elfogadjuk ezt” - jegyezte meg. Válaszát a kormányfő azzal zárta: a németek sok mindent kértek már a magyaroktól a történelem során, de „ti vagytok az elsők, akik balfácánnak is néztek bennünket. Nem vagyunk azok”. (Telex, MTI)
