Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-04 / 281. szám
IZVILAG ■ 2020. DECEMBER 4. www.ujszo.com Többféle aprósüti mákos linzertésztából A mákos linzertészta olcsó, finom, változatosan felhasználható: süthetünk belőle kifliket, tallérokat, apró virágokat... Egyszerű elkészíteni, sokáig eláll, és csak egyre ízletesebb, porhanyósabb lesz. Az alaptészta alább megadott receptje kb. 100 kiflihez vagy 100 tallérhoz vagy kb. 60 virághoz elég, ha mindhárom változatot el szeretnénk készíteni, vagy harmadoljuk a tésztát -persze, így kevesebb darabot kapunk az egyes fajtákból, vagy tripla adag alaptésztát gyúrjunk össze - ha nagyobb a család, garantáltan elfogy az adventi készülődés alatt. Hozzávalók az alaptésztához: 1 vaníliarúd, 330 g lágy vaj, 140 g porcukor, pici só, 1 narancs reszelt héja, 1 tojás, 400 g finomliszt, 140 g darált mák. Továbbá a kiflikhez: 100 g vaníliás porcukor, 100 g étcsokoládé. A tallérokhoz: 200 g sűrű szilvalekvár vagy ribizlilekvár, 2 ek fahéjas porcukor. A virágokhoz: 200 g barack- vagy szilvalekvár, 100 g étcsokoládé, 15-20 szem kandírozott cseresznye. Energiatartalom 70 kcal darab Nehézségi fok • •• Elkészítés: Az alaptésztához felhasítjuk a vaníliarudat és kikapargatjuk belőle a vaníliapépet. Kézi robotgéppel habosra keverjük a vajat a porcukorral, 1 csipet sóval, a vaníliarúd belsejével, a finomra reszelt narancshéjjal, majd a tojással. Beleszitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a mákot, jól összegyúrjuk, és fóliába csomagolva egy éjszakán át a hűtőszekrényben pihentetjük. Ha mákos kifli lesz belőle, a tésztacipót négy részre osztjuk. Lisztezett munkalapon 25 cm hosszú rudakat sodrunk vastag darabokra vágjuk - majd golyókat formálunk belőlük. Sütőpapírral kibélelt sütőlapokra rakosgatjuk őket, tetejüket kissé ellapítjuk, és fakanál nyelével kis mélyedést nyomunk a közepükbe. Fél órára hidegre tessszük, utána 180 fokra előmelegített sütőben 15-18 percig sütjük a tallérokat, majd rácsra rakosgatva hagyjuk őket kihűlni. A lekvárt felforrósítjuk, hagyjuk langyosra hűlni. Kisebb tasakba szedjük, a tasak csücskét kivágjuk, megtöltjük a lekvárral a tallérokat, végül beszórjuk fahéjas porcukorral. A „mákvirágokhoz” (vagy tetszés, illetve rendelkezésbe álló kiszúróforma szerint: karikákhoz, csillagokhoz, szívekhez stb.) lisztezett munkalapon vagy két sütőpapírlap között 3 mm vastagra nyújtjuk a tésztát, és 5-6 cm átmérőjű virágformával kiszúrjuk. A tésztahulladékot összegyúrjuk, lehűtjük, újraformázzuk, amíg el nem fogy. Sütőpapírral bélelt sütőlapra rakosgatjuk a virágokat, a darabok egynegyedének a közepét lisztbe mártogatott gyűszűvel kiszúrjuk. Fél órára hidegre tesszük, majd 180 fokra előmelegített sütőben 15-18 percig sütjük. A virágokat a tepsiben hagyjuk kihűlni. A lekvárt felforrósítjuk, hagyjuk langyosra hűlni, majd kisebb tasakba szedjük, csücskét kivágjuk, a belőle, azokat pedig 1 cm vastag darabokra vágjuk. A két végük felé elkeskenyítve ujjnyi vékony rudakat formálunk belőlük, kifliszerűen meghajlítjuk. Sütőpapírral bélelt sütőlapokra rakosgatjuk őket, fél órára hidegre tessszük, majd 180 fokra előmelegített sütőben 15-18 percig sütjük. A kiflik felét azonnal, még forrón vaníliás porcukorba hempergetjük, és rácsra rakosgatva hútjük ki. A kiflik másik felét a sütőlapon hagyjuk kihűlni. Ezek díszítéséhez a felaprózott csokoládét meleg vízfürdőbe állított lábaskában felolvasztjuk, megmártjuk benne a kihűlt kiflik két végét, és rácsra sorakoztatva hagyjuk a csokit megdermedni. A mákos tallérokhoz a tésztát a kifliknél leírt módon 1 cm teli virágok kétharmadának a közepére egy-egy pötty lekvárt nyomunk. A maradék teli és a kilyukasztott virágokat rácsra rakosgatjuk. A csokoládét apróra tördeljük, meleg vízfürdőben felolvasztjuk. Megcsíkozzuk-berácsozzuk vele a „felsőnek” hagyott virágok tetejét. Mielőtt a csokoládé megdermedne, a teli virágok közepébe fél-fél kandírozott cseresznyét nyomunk. A csokoládés virágokat a lekvárral megpöttyözöttek tetejére illesztjük, és szelíden rányomkodjuk. Az aprósüteményeket sütőpapírral rétegezve, jól záródó fém- vagy műanyag dobozban tároljuk, így maradnak omlósak. A mákos linzertésztához nagyon jól illik a citromkrém is, a tallérokat vagy a virágokat ezzel is érdemes kipróbálni. Mennyi zöldséget, gyümölcsöt ajánlott fogyasztanunk? Mielőtt rohannánk a patikába, hogy különböző vitaminpirulákkal töltsük fel fogyó készleteinket, előbb érdemes szétnézni az áruházak zöldség-gyümölcs részlegén. A kiegyensúlyozott, arányos zöldség- és gyümölcsfogyasztás télen is elengedhetetlen az egészségünk védelméhez. Legalább egy adag frisset Fő a változatosság A zöldségeknek és gyümölcsöknek sok közös jellemzőjük van, azonban a beltartalmi értékeik (szénhidrát, rost, fehérje, zsír, vitamin és ásványi anyag) változóak. A szervezetünk akkor kaphat meg minden szükséges tápanyagot, ha tudatosan törekszünk a változatosságra, és minél többféle zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. Mindig válasszunk friss, a szezonnak megfelelő gyümölcsöt és zöldséget. A téli hónapokban szerényebbnek tűnhet a kínálat, de ha számításba vesszük a lehetőségeinket, rájövünk, hogy pl. a kevésbé trendi gyökérzöldségek is sokféle módon elkészíthetők, hogy paradicsommal, paprikával, sütőtökkel, káposztával, spenóttal, zellerrel stb. változatos heti ételsorokat tudunk összeállítani. Ne hagyjuk ki a számításból a száraz hüvelyeseket sem (pl. bab, lencse, csicseriborsó): levesnek, főzeléknek, köretnek, salátának, krémnek elkészítve finomak és egészségesek. Ne féljünk az újdonságoktól! Az avokádó például néhány éve szinte ismeretlen volt mifelénk, de ma már minden nagyobb áruházban kapható, és időnként érdemes beiktetni az étrendünkbe ezt az A-, B-, C- és E-vitaminban, valamint káliumban, foszforban és vasban gazdag gyümölcsöt is, amely - nem mellesleg - kitűnő antioxidáns, és jó hatással van a szív- és érrendszeri problémákra. Az sem mellékes persze, hogy az ételek készítéséhez csak kevés zsiradékot használjunk, ne sózzuk őket túl, és alkalmazzunk inkább kíméletes konyhatechnológiát: az zöldségeket rövid ideig pároljuk vagy gőzben főzzük, így megőrzik a bennük lévő értékes tápanyagok nagy részét. Nassolnivalóként, desszertként fogyasszunk inkább gyümölcsöt, gyümölcssalátát. Hetente 2-3 alkalommal ajánlott egy kis maréknyi natúr olajos magvat (mandula, dió, mogyoró, tökmag stb.) is elfogyasztani. Fogyasztás előtt a gyümölcsöket, zöldségeket mindig alaposan mossuk meg. Ha a héjuk nem okoz problémát, akkor ne hámozzuk meg őket, mert a héjrészben jelentős mennyiségű értékes rost található. Az ideális és a valóság * 78 Az elérhető adatok szerint Szlovákia a zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén nem is áll olyan rosszul: az ország minden egyes polgárára évi kb. 65 kg gyümölcs és több mint 105 kg zöldség jut, ebből a friss termékek közel 44, illetve 78 kg-ot tesznek ki, ráadásul a trend növekedést mutat. Vagyis: érezhetően tudatosabban, egészségesebben étkezünk, mint néhány évvel ezelőtt. (Persze más kérdés, hogy a lakosság mekkora hányada fogyaszt naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, és a népesség mekkora részének az asztaláról hiányoznak ezek a vitamin- és rostforrások.) Aggasztóbb a helyzet, ha az összképet nézzük: összességében túl sokat eszünk, túl sok húst fogyasztunk, és a statisztikák szerint a hazai alkoholfogyasztás is felszálló ágban van. (ú, 1) A nemzetközi ajánlások szerint naponta legalább 4 adag (öszszesen legalább 400 gramm) zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk. Azonban a vitamin-, az ásványianyag-, a rostszükséglet fedezése miatt a napi célérték inkább 600-800 gramm lenne, melynek ideális esetben az egyharmada gyümölcs, kétharmada pedig zöldség. Kutatások bizonyítják, hogy a magasabb zöldség-gyümölcs fogyasztás csökkenti a krónikus betegségek megjelenésének a kockázatát. A szakemberek ajánlása szerint fogyasszunk minden étkezéshez (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora) egy-egy adag zöldséget vagy gyümölcsöt, így biztosan meg tudjuk közelíteni az ajánlásnak megfelelő napi mennyiséget. Lehetőség szerint fogyasszunk minél több friss, idényjellegű gyümölcsöt és zöldségfélét, de ne feledjük, hogy a gyorsfagyasztott és a konzervtermékek, valamint a savanyúságok is beleszámítanak a napi fogyasztásunkba, hiszen ezek is értékes tápanyagokat tartalmaznak. Ezzel együtt a napi elfogyasztott zöldséggyümölcs mennyiségből legalább egy adag friss vagy nyers legyen. Egy adagnak számít 100 gramm friss, párolt vagy főtt zöldség vagy gyümölcs (például 1 közepes paprika, paradicsom, 1 közepes alma vagy narancs, 1 kisebb banán, 1 kis tányér bogyós gyümölcs, 1 kis tányér saláta vagy savanyúság). A burgonya nem számít bele a napi adagba, és a szakértők szerint magas keményítőtartalma miatt legfeljebb minden második nap kerüljön a tányérunkra. A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Az Izvilágban használt képek forrása: shutterstock.com Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - ízvilág, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3.
