Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-03 / 280. szám
Gyógyhírek WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO<®UJSZO.COM ■ vasarnapCSVasarnap.com ■ WWW.VASARNAP.COM AZ IMMUNRENDSZERRŐL - EGYSZERŰEN -1. Nemcsak a külső, hanem a belső ellenséget is felismeri Az ember védekezőképessége valóban bonyolult rendszer, amely más rendszerekkel - az idegrendszerrel, a hormonális és a nyirokrendszerrel - van kapcsolatban. Olyanok, mint az elválaszthatatlan testvérek. Három hónapon keresztül megpróbáljuk érthetően elmagyarázni, hogyan működik. A védekezőképességet immunitásnak is nevezhetjük. E fogalom azonban óriási mennyiségű kapcsolatot, molekulát, sejtet, szövetet és szervet takar. A természet úgy alakította ki, hogy valóban védje szervezetünket. Ezzel magyarázható, hogy az immunrendszer egy-egy része egész 'szervezetünkben jelen van. így tud eredményesen védekezni a kórokozók, vagyis a vírusok, a baktériumok, a gombák és más mikroorganizmusok ellen. Olyan, mint a felderítő repülőgép, amely követ és felderít és közbelép, amikor idegen patogén jelenik meg. Megakadályozza, hogy bejusson a szervezetbe, és gondoskodik megsemmisítéséről. Ráadásul a szervezet saját abnormális sejtjeit, például a rákos vagy másképpen károsodott sejteket is felismeri. Úgy viszonyul hozzájuk, mint betolakodókhoz: elpusztítja őket. Bármilyen külső vagy belső „betolakodó" ellen az egyedüli és valóban hatásos fegyverünk az immunrendszerünk. VELESZÜLETETT ÉS ANTICÉN SPECIFIKUS Két, egymással összefüggő részre osztjuk: a nem adaptív, vagyis veleszületett és adaptív, vagyis antigén-specifikus immunitásra. A fejlődési szempontból öregebb, veleszületett immunitás egyfajta természetes védelmet jelent, amit főleg a bőr és a nyálkahártya testesít meg. Jól képzett hadseregről van szó hatásos fegyverekkel, de úgynevezett immunológiai emlékezete nincs, tehát minden patogén ellen azonos intenzitással, azonos fegyverkészlettel veszi fel a küzdelmet. Ezt főleg a bőr testesíti meg, ami mechanikusan akadályozza meg, hogy „ellenség" kerüljön a szervezetbe. Ide sorolható az izzadság, ami megsemmisíti a baktériumokat, továbbá a nyál, ami az emésztőszerveket védő lizozim bakteriális enzimet tartalmaz. Ebbe a csoportba tartoznak a fagociták, a speciális fehérvérsejtek, amelyek képesek „felfalni" a patogént. A pirogének olyan speciális anyagok, melyek megemelik a testhőmérsékletet és rontják a kórokozók anyagcseréjét. Fontos részei ennek a csoportnak az interferonok, a vírussal fertőzött sejtek által termelt anyagok. Az interferonok még a fertőzés nélküli sejtekre is úgy hatnak, hogy átmenetileg ellenállókká válnak a támadó vírusokkal szemben. A második védelmi vonalat az antigén-specifikus immunrendszer alkotja, ami az élet során „formálódik" olyan idegen anyagokkal való találkozás után, amelyeket az első védelmi vonal nem semmisített meg. Az immunrendszernek ezt a részét „szerzett immunitásnak" nevezzük. Alapja a fehérvérsejtek két típusa, a B- és a T-limfociták, amelyekből több száz millió van a szervezetünkben. Az antigén-specifikus immunrendszernek van úgynevezett immunológiai emlékezete, ami azt jelenti, hogy a kórokozót az első találkozás után képes megjegyezni, és ha ismét megjelenik ez a patogén, akkor gyorsabban és hatásosabban tud reagálni, mint első alkalommal. A B-limfociták a csontvelőből származnak, és immunoglobulin néven fehérjét tartalmazó ellenanyagot termelnek, amely főleg a sejten kívüli antigéneket ismeri fel. 5 FŐ OSZTÁLY Az immunoglobulin ellenanyag antigén hatására termelődik, specifikus módon tapad rá és megsemmisíti. Az embernél az immunoglobulinok (lg) 5 fő osztályát ismerjük: IgG, IgM, IgA, IgE és IgD. IgM: ez az ellenanyag az első, amely immunválaszkor az antigénre (vagyis idegen anyagra) reagálva termelődik. IgG: a fő immunoglobulinok közé tartozik, ami főleg a másodlagos immunválasz során termelődik. Az emberi szervezet domináns immunoglobulinja. Hosszú távon védő ellenanyagokat jelent számos fertőzést okozó patogénnel szemben. Az IgG az immunoglobulinok körülbelül 75 százalékát teszi ki. Az egyedüli immunoglobulin osztály, amely áthalad a méhlepényen és védi az újszülöttet az élet első hónapjaiban. IgD: viszonylag kis mennyiségben fordul elő a szervezetben. Főleg a B-limfociták felületén található. Allergiás reakció esetén nagyobb mennyiségben fordul elő. IgA: elsősorban a nyálkahártya felszínén és a váladékokban (például a nyálban) fordul elő. IgE: az egészséges emberekben csak kis mennyiségben van, elsősorban a nyálkahártyán a soksejtes paraziták elleni reakciókban játszik szerepet. A sejtimmunitást két sejttípus biztosítja: Az úgynevezett T-limfociták ,és az ölő NK- sejtek (natúréi killer sejtek). A T-limfociták a csecsemőmirigyben képződnek, receptoraik felismerik a sejten belüli antigéneket, amelyek közvetlenül a gazdasejtben találhatók, s az ellenanyagok számára elérhetetlenek. Egyszerűen fogalmazva: a T-limfociták feladata „felismerni az ellenséget", az NK-sejtek feladata pedig az, hogy megsemmisítsék őket. Az NK-sejtek főleg a vírusok és a daganatok elleni küzdelemben fontosak. Leegyszerűsítve elmondhatjuk, hogy a nem specifikus immunitás az utcai rendőr, a specifikus immunitás pedig a rendőrnyomozó, aki speciálisan képzett a bűnelkövető felkutatására és elfogására. 6 ESészségEXTRA 2020. December
