Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-30 / 300. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 141 2020. december 30. lwww.ujszo.com Mi vonzza a tekintetet az okostelefonokon? Az utóbbi időben a házi sertés, különösen annak törpe változata, társállatként is népszerű lett, a családi kutyához hasonló szerepettölt be az emberi családban (Shutterstock) A törpemalae csak a gazda legjobb barátja ÖSSZEFOGLALÓ Egy nemzetközi kutatás azt vizsgálta, vajon miként és mivel kelti fel a figyelmet egy okostelefonos alkalmazás. Meglepő eredményre jutottak. Egy nemzetközi kutatás keretében azt vizsgálták az Aalto Egyetem szakemberei, hogy miként követi a felhasználók szeme a mobilalkalmazás egyes elemeit. Ki akarták deríteni, milyen elemek keltik fel leginkább a vizuális figyelmet a képernyőn. Kiderült, hogy a vártakkal ellentétben a nagyobb és fényesebb elemek nem jelentenek vonzerőt. Azzal már korábban is többen foglalkoztak, hogy mire figyelünk fel először, ha egy képernyőre nézünk, azonban ezek a vizsgálatok az asztali gépeket és a weboldalákat érintették, nem foglalkoztak az okostelefonokkal. Azonban ez utóbbi eszközöket egészen másféleképpen nézzük, az alkalmazások másképp jelennek meg a telefonon, mint az asztali számítógépen vagy a böngészőben. Egy kisebb képernyőn vannak, amelyen kevesebb elem található, és vízszintes nézet helyett általában függőleges elrendezést használnak. „Eddig nem volt világos, hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolják azt, hogy az alkalmazások valóban vonzzák-e a szemünket”idézi a ZME Science Antti Oulasvirta társszerzőt. Vizsgálataik során Oulasvirta és munkatársai mobilinterfészek és szemkövető technológiák nagy csoportját bevetve kutatták, hol nézik meg a felhasználók a mobilalkalmazások képernyőképeit, mind az androidos eszközökön, mind az iPhone-okon. Azt feltételezték, hogy a tekintetünk először a nagyobb és fényesebb elemekre megy, és hosszabb ideig ott is marad. Meglepetésükre kiderült, hogy az élénk színek valójában nem befolyásolták, hogyan rögzítik az emberek az alkalmazás részleteit. Ennek az egyik lehetséges oka az, hogy maga a mobilinterfész tele van fényes és színes elemekkel, így tulajdonképpen minden felkeltheti a figyelmet, azaz semmi sem emelkedik ki közülük. Megállapították, hogy a tekintet először általában a bal felső sarokba téved, és a szöveg jelentősége is igen fontos, valószínűleg az információ továbbításában betöltött szerepe miatt. Az is kiderült, hogy bár a képelemek a vártnál gyakrabban hívják fel a vizuális figyelmet, azonban a megtekintésükkel töltött idő nem volt hosszabb, mint más alkalmazáselemek esetében. Az arcok is kiemelt figyelmet keltettek, de amikor szöveg kísérte őket, a résztvevők szeme inkább a szöveghez közeli helyre tévedt. A szakemberek szerint az észrevételekből sokat profitálhatnak az alkalmazások készítői. (hvg.hu) ÖSSZEFOGLALÓ Mind a kutyák, mind a malacok szeretnek a gazdájuk közelében lenni, de ha már egy idegen is jelen van, akkor a malacok távolabb húzódnak - mutatott rá az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálata. A kutyákat egészen fiatal koruktól kezdve igen szoros kapcsolat fiíízi az emberekhez. Azok az egyedek is keresik az emberek közelségét, és megkülönböztetik az ismerőst az ismeretlentől, akik csak korlátozottan érintkeznek emberekkel. Feltételezhetően az, hogy a kutyák kedvelik az ember társaságát, részben a háziasításuk, részben a kölyökkori szocializáció eredménye. „Kiváncsiak voltunk arra, hogy ha egy másik, csoportban élő háziasított faj, mint például a sertés, egészen fiatal kortól családtagként nevelkedik, az hasonló közelségkereső viselkedést vált-e ki gazdája irányában” - mondja Paula Pérez Fraga, az ELTE Etológia Tanszék PhD-hallgatója, a kutatás első szerzője. Az utóbbi időben a házi sertés, különösen annak törpe változata, társállatként is népszerű lett, a családi kutyához hasonló szerepet tölt be az emberi családban. A sertés új szerepe szükségessé teszi a sertés-ember viszony jobb megértését a családi környezetben, különös tekintettel az állatok gazdájukkal való kapcsolatára. „A Családi Törpemalac Programban részt vevő törpemalacok 6-8 hetes koruktól fogva emberi családokban nevelkednek. Ez nemcsak a sertés-ember kapcsolat vizsgálatára kínál egyedülálló lehetőséget, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az ember felé mutatott viselkedésüket közvetlenül összehasonlítsuk a kutyákéval” - véli Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője. A vizsgálatban az állatokat két külön alkalommal egy számukra új helyiségbe vezették, ahol a gazdájukon kívül egy ismerős tárgy vagy egy ismeretlen személy volt jelen. Az állatok szabadon dönthettek arról, hol tartózkodnak a szobában, az emberek vagy a tárgy közelében, vagy inkább távolabb maradnak. A kutatók azt találták, hogy a malacok és a kutyák is szívesebben voltak a gazdájuk, mint az ismerős tárgy közelében. Azonban egyik faj sem részesítette előnyben a gazdáját az idegennel szemben, látszólag más okok miatt. A kutyák inkább tartózkodtak mindkét ember közelében, mint másutt, míg a malacok inkább távol maradtak a szociális partnerektől, ami enyhe félelmet tükrözhet az ismeretlen ember iránt. Érdekes módon a kutatás különbséget tárt fel abban is, hogy a két faj hogyan viselkedik a gazdája közelében. A malacok több fizikai kontaktust igényeltek: megérintették az orrukkal a gazdájukat (hasonló módon, mint azt fajtársaikkal teszik), és belemásztak a gazdájuk ölébe. „A sertések és a kutyák hasonló korábbi tapasztalata a gazda hasonló szerepéhez vezethet a két fajnál. A családtagként való tartás azonban nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy a sertésekben általános preferencia alakuljon ki az emberi társaság iránt. Fontos szerepet játszhatnak a fajspecifikus sajátosságok, beleértve azt is, hogy a kutyáknak hosszabb a szocializációs periódusuk, és az emberek vonzóbb társas ingert jelentenek számukra” - foglalta össze Gerencsér Linda, a kutatócsoport munkatársa. Ez az első tanulmány, amely a törpesertések gazdájuk iránti közelségkeresés viselkedését vizsgálta, a cikk a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg Human proximity seeking in family pigs and dogs címmel. (ELTE) Az élénk színek valójában nem befolyásolták, hogyan rögzítik az emberek az alkalmazás részleteit (Shutterstock) A Vénusz közelében repült el a Solar Orbiter űrszonda MTI-HlR Nap-missziójának teljesítése közben egészen közel repült el a Vénusz mellett a Solar Orbiter űrszonda. Az Európai Űrügynökség (ESA) közlése szerint az űreszköz középeurópai idő szerint vasárnap 11 óra 39 perc és 20 másodperckor mindössze 7448 kilométerre volt az Esthajnalcsillagként is ismert bolygótól. „Minden simán ment, nem volt semmiféle probléma” - mondta hétfőn Simon Plum, az ESA projektvezetője. A szonda a Vénusz közelében a bolygó gravitációs erejét kihasználva lefékezett és pályát módosított, hogy új szögből közelíthesse meg és * vizsgálhassa a Napot. Új röppályájának pontos koordinátái azonban csak a jövő héten, az adatok kiértékelése után lesznek ismertek. Az ESA és az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA közös szondája február 10-én indult útjára a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről, hogy 1,5 milliárd eurós missziója során új ismereteket gyűjtsön a Napról. Az űreszköz jelenleg 231 millió kilométerre van a Földtől és 108 millió kilométerre a Naptól. Az 1,8 tonnás szonda fedélzetén tíz műszer van, amelyek közül hat távérzékelő eszköz és teleszkóp, ezek a Napot és környezetét vizsgálják. A Solar Orbiter végső soron 42 millió kilométerre fogja megközelíteni a Napot. A több száz Celsius-fokos hőségtől titánból készült hőpajzs védelmezi majd. Az űrszonda már júliusban, 77 millió kilométerre megközelítette és lefotózta a Napot, közelebbről, mint bármely korábbi űrmisszió. Bár vol-A tervek szerint 2025-től további űrhajók fogják még jobban, néhány száz kilométerre megközelíteni a Vénuszt (Shutterstock) tak már űreszközök, amelyek közelebb kerültek csillagunkhoz, ekkora közelségben azok vakon közlekedtek. A Solar Orbiter Napról készült első fotóin elsőként volt látható például egy fortyogó, rendkívül forrónak tűnő, „tábortűznek” ható jelenség. A BepiColombo űrszonda már októberben megközelítette a Vénuszt és „érdekes aktivitásokat” figyelt meg a Földdel szomszédos bolygó mágneses mezejében. A tervek szerint 2025-től további űrhajók fogják még jobban, néhány száz kilométerre megközelíteni a Vénuszt. A Vénusz Föld-típusú bolygónak számít, a Föld testvérbolygójának is hívják, mivel a két bolygónak hasonló a mérete, a gravitációs ereje és a tömege. Mivel közelebb kering a Nap körül, mint a Föld, a Vénusz hasonló fázisokat mutat, mint a Hold.
