Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-30 / 300. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. december 30.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Brexit: ma szavaz a brit parlament London. Támogatja a kormányzó brit Konzervatív Párt legbefolyásosabb keményvonalas brexitpárti ffakciócsoportja az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló megállapodást. Ezek után gyakorlatilag garantált, hogy a múlt csütörtökön elért 1264 oldalas egyezmény törvénybe iktatásáról betelj esztett kormányzati indítványt a londoni alsóház a mai szavazásonjóváhagyja. (MTI) Három francia katona halála Párizs. Három francia katona vesztette életét Maliban pokolgépes támadásban. A Mali déli részén szolgálatot teljesítő katonák páncélozott járművénél házilag készített robbanószerkezet lépett működésbe. Emmanuel Macron francia államfő megerősitette, Párizs elkötelezett a terrorizmus elleni harc iránt a térségben. A nyugat-afrikai országban a francia hadsereg több ezer katonája állomásozik, a Barkhane-hadműveletben harcolnak az ottani terrorcsoportok ellen. Mali északi részét egy francia vezetésű művelet segítségével megtisztították a térség felett ellenőrzést gyakorló iszlamistalázadóktól2013-ban. (MTI) Hadifoglyokat cseréltek a felek Jereván/Erebuni. Örményország és Azerbajdzsán hadifoglyokat cserélt egymással a délkaukázusi Hegyi-Karabah régiójában vívott háború után másfél hónappal. Az orosz közvetítéssel létrejött fogolycsere alkalmából két azerbajdzsáni és 4 örmény állampolgár térhetett vissza hazáj ába—közölte Rusztam Muradov, az orosz békefenntartók parancsnoka. A felek december közepéig több mint 50 hadifoglyot cseréltek ki egymással. Az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabahért vívott háború szeptember 27-én újult ki és november 9-ig tartott. Azerbajdzsán számos területet visszaszerzett, amelyeket még a kilencvenes évek elején vesztett el. A legutóbbi konfliktusban több mint 4700 ember halt meg. (MTI) Nómet vezetőket büntet Moszkva Moszkva. Magas rangú német biztonsági és hírszerzési vezetőket vett fel Oroszország a beutazási tilalommal sújtott személyek listájára, válaszul a Moszkva ellen októberben elrendelt uniós szankciókra - jelentette be az orosz külügy. Az unió büntetőintézkedésekkel sújtotta az orosz katonai hírszerzés (GRU) főnökét, Igor Kosztyukovot, valamint egy, a katonai hírszerzésnek dolgozó hackert, azzal vádolva őket, hogy közük volt Angela Merkel kancellár elektronikus leveleinek feltöréséhez a német parlament ellen 2015-ben intézett kibertámadás során. (MTI) A Kreml hadjárata Navalnij ellen ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz büntet6svégrehajtási hatóságok arra figyelmeztették hétfőn este a mérgezés miatt német kórházban ápolt Alekszej Navalnij ellenzéki politikust, hogy feltételesről letöltendő szabadságvesztésre változhat a büntetése, ha kedden nem jelentkezik Moszkvában a börtönszolgálat irodájában. Az orosz büntetés-végrehajtás (UFSZÍN) moszkvai kirendeltségének ezzel kapcsolatos közleménye felhívja a figyelmet a világ egyik legrégebbi és legtekintélyesebb orvosi hetilapjában, az angol nyelvű The Lancet lapban december 22-én megjelent cikkre, amely hivatkozik a berlini Charité egyetemi klinika orvosi jelentéseire. Navalnijt ott ápolták a mérgezés után. A börtönhatóságok szerint a hetilapban megjelent cikkből ítélve Navalnijt szeptember 20-án engedték ki a kórházból, és október 12-re gyógyultnak nyilvánították - mint fogalmaz a hatóság -, „teljesen elmúltak a betegség következményei”. Az UFSZIN felhívja a Az orosz börtönszolgálat azonnal látni akarja Alekszej Navalnijt (tasr/ap) figyelmet arra, hogy a feltételesen elítélteket felelősség terheli, amennyiben kibújnak a próbaidős ellenőrzések alól, márpedig Navalnij és ügyvédje is értesítést kapott arról, hogy az elítéltnek jelentkeznie kell az illetékes hatóságoknál. Navalnijnak tegnap helyi idő szerint 9 óráig kellett jelentkeznie a moszkvai büntetés-végrehajtási felügyeletnél. Navalnij szóvivője, Kira Jarmis azonnal közölte: lehetetlen, hogy Navalnij időben hazaérjen, az ellenzéki politikus továbbra is lábadozik megmérgezése után. Jarmis szerint a börtönszolgálat az ultimátummal a Kreml parancsára cselekedett. Alekszej Navalnij, az orosz államfő egyik legismertebb bírálója a szóban forgó napon ellenzékiekkel tárgyalt Szibériában, és hazafelé, a Moszkvába tartó repülőn rosszul lett. A gép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban, a politikust az ottani kórházba vitték. Két nappal később Berlinbe szállították. Navalnijt 32 napon át kezelték a berlini Charité klinikán, 24 napig feküdt kómában az intenzív osztályon. A német orvosok szerint az ellenzéki politikust Novicsok típusú idegméreggel mérgezték meg. A Kreml több ízben tagadta, hogy az orosz hatóságoknak köze lenne a mérgezéshez, azonban az ellenzéki politikus éppen a múlt héten buktatta le az egyik megmérgezőjét, és a lebuktatásról készült videót már több mint 20 milliónyian látták. Navalnijt és öccsét, Oleget 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el az úgynevezett Yves Rocher-ügyben. Alekszejre 3,5 év, öt évre felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég orosz leányvállalatának és további 4,5 milliót egy másik cégnek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017 októberében igazságtalannak minősítette az ítéletet, és felülvizsgálatot kért, de az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést, egy moszkvai bíróság pedig egy évvel meghosszabbította a próbaidőt. (MTI, 444.hu, Tx) Kij ev durván leckézteti a kárpátaljai magyarokat A kárpátaljai fellebbvitali bíróság zár alá vatta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének otthonában tartott házkutatáskor lefoglalt vagyontárgyakat. Kijev. A törvényszéki közlemény szerint azért vették zár alá a vagyontárgyakat, mert tárgyi bizonyítékként szolgálnak a bűnvádi eljárásban. Brenzovics László otthonában és több kárpátaljai magyar intézménynél november 30-án tartott házkutatást a Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU). A házkutatások során, a kelet-ukrajnai zaporizzsjei bíróság egy korábban szeparatizmus vádjával megnyitott büntetőügyre hivatkozó döntése alapján olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul. Kínában bajkeverő a vírusról tudósító Brüsszel. Nyilatkozatban szólította fel a kínai hatóságokat az Európai Unió külügyi szolgálata arra, hogy engedjék szabadon Csang Csan újságírónőt, akit hétfőn Sanghajban 4 év börtönbüntetésre ítéltek, mivel a vuhani koronavírus-járvány kitörésének korai szakaszáról tudósított. A 37 éves nő, akit májusban vettek őrizetbe, olyan videókat tett közzé az interneten, amelyek a túlterhelt vuhani kórházakba nyújtottak bepillantást, ezért a bíróság bűnösnek találta „viták szításában és bajkeverésben”. Az uniós közlemény szerint Csángót fogva tartása alatt kínozták és bántalmazták a hatóságok, egészségi állapota súlyosan romlott, így rendkívül fontos, hogy megfelelő orvosi segítséget kapjon. (MTI) Zavaró a magyar himnusz Az előzményekhez tartozik, hogy a kárpátaljai Szűrte településen október végén megválasztott magyar nemzetiségű helyi képviselők az ünnepélyes beiktatási ülésen - november 21-én - elénekelték a magyar himnuszt, az esetről titokban készített videófelvétel készült, és napvilágra került. Az SZBU december 1- jén közölte, hogy megindította a vizsgálatot annak kiderítésére, jogszabályba ütköző Volt-e a magyar himnusz eléneklése az ülésen. Még aznap a VolodimirZelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája parlamenti frakciójának két tagja, Vitalij Bezhin és a párt frakcióvezetője, Olekszandr Komyijenko nyilvánosságra hozta, hogy ők fordultak ez ügyben az SZBU-hoz. Az Ukrajinszki Novini hírportál két hete tette közzé az SZBU hivatalos válaszát a hatóságnak írásban elküldött kérdésére. Ebben az SZBU megerősitette, hogy hazaárulás, továbbá Uk-Washington. Az amerikai képviselőház hatályon kívül helyezte Donald Trump leköszönő elnök vétóját, és elfogadta a 740 milliárd dollár keretösszegű jövő évi katonai költségvetést. Ez a költségvetés az amerikai védelmi stratégia sarokköve. A parlament mindkét házában nagy többséggel jóváhagyott törvénytervezetet már a hónap elején elküldték a képviselők és szenátorok az elnöki hivatalba aláírásra. Trump azonban a múlt szerdán vétót emelt a költségvetést becikkelyező törvény (NDAA) ellen. Még sose fordult elő, hogy a hivatalban lévő elnök gátolta volna meg a hatvanas évek óta minden évben a törvényhozás elé kerülő NDAA elfogadását. Az sem fordult elő azonban a január 20-án elnöki tisztségéből távozó Trump hivatali ideje alatt, hogy a törvényhozás érvénytelenítette volna a vétóját. rajna területi integritásának megsértése és dokumentumhamisítás címén eljárást indítottak szürtei kistérségi képviselők ellen. További részleteket nem közöltek, arra hivatkozva, a vizsgálat folyamatban van. így azt sem hozták nyilvánosságra, kihallgatták-e az érintett képviselőket. A KMKSZ december közepén nyilatkozatban ítélte el azt, hogy hazaárulás címén és még további vádpontokban indított büntetőeljárást az SZBU a szürtei képviselők ellen. A szövetség úgy vélte, hogy a szürtei eset is a koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásnak a része, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl a kárpátaljai magyarság és vezetőinek megfélemlítése. T úlórzékeny Ukrajna Hiába tűnt úgy, hogy rosszabb már talán nem lehet, december elejére mégis újabb mélypontját érte el a Az elnök kifogásai között szerepelt, hogy a tervezetben nincs eléggé korlátozva a közösségi média, amely szerinte elfogult vele szemben, továbbá, hogy szerepel benne annak lehetősége, hogy ámevezzenek olyan katonai támaszpontokat, amelyeket néhai konföderációs, azaz a rabszolgatartó államok élén harcoló parancsnokokról neveztek el. Trump ezenkívül kijelentette, a tervezet legnagyobb nyertese Kína és Oroszország, de ezt nem támasztotta alá konkrétummal. Csak azzal a váddal, hogy hiányoznak belőle a kulcsfontosságú nemzetbiztonsági intézkedések, és a tervezet ellentmond annak a törekvésnek, hogy a nemzetbiztonság és a külpolitika terén az U S A-t kell előtérbe helyezni, valamint annak a törekvésnek, hogy előbb-utóbb minden amerikai katonát haza kell hozni a külföldi állomásokról. (MTI) magyar-ukrán kapcsolatok válsága azután, hogy házkutatást tartottak Brenzovics Lászlónál és két kárpátaljai alapítványnál. A nyelvtörvény miatt évek óta egyre feszültebb viszonyból nem látni a kiutat, miközben a felek eltérő dimenzióban tekintenek a konfliktusra: Kijev szerint a magyar kormány az ország területi egységét veszélyeztető játékot játszik Kárpátalján, Budapest szerint az ukrán kormány a magyar nemzetiség nyelvi megmaradását akaija megsemmisíteni. Előnye egyik félnek sem származik a konfliktusból, Oroszország viszont jól jár vele. Ukrajnában a területi egység orosz megcsonkítása miatt különösen érzékenyen hat bármiféle autonómiával összefüggő felvetés, ami felerősítette a nacionalista hangokat, de az ukrán sajtó egy része még ennek ismeretében is nagy lendülettel sulykolja, hogy a kárpátaljai magyarok és ruszinok a terület elszakítását célozva veszélyt jelentenek Ukrajnára. (MTI, Telex) 2000 milliárd forint tűnhetett el Budapest. Surányi György volt jegybankelnök szerint az Orbán-kormány nagyjából 2 ezer milliárd forinttal nem tud elszámolni - úgy fogalmazott, ebből az összegből vagy olyan beruházásokat finanszíroztak, amelyek eleve megvalósultak volna, vagy ez a pénz eltűnt a süllyesztőben. Emlékeztetett, soha korábban nem volt ilyen magas a magyar államadósság a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva. Surányi megjegyezte, Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök 2011-ben, még pénzügyminiszterként azt jósolta, 2020-ra 50%ra csökken a magyar államadósság, amitől a válság előtt is messze volt, mert 64,5%-on állt akkor az államadósság, most pedig „fényévekre vagyunk” ettől. (atv) Pénzhez jut a Pentagon
