Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-30 / 300. szám

2 KOZELET 2020. december 30.1 www.ujszo.com Csak tavasszal változhatnak a NAGYROLAND Pozsony. Bár a kormánykoalíció korábban azt ígérte, hogy januártól a nyugdíjasoknak, a 6 óv alatti gyermekeknek és az egészségkárosodottaknak egy centet sem kell hozzáfi­zetniük a gyógyszereikhez, végül ez nem valósult meg. Az egészségügyi minisztérium szerint legkorábban tavasszal léphetnek életbe az új szabályok. A gyógyszerek után fizetendő önrész eltörlése a kormányprog­ramban is szerepel. Az intézkedés egyik legnagyobb támogatója Boris Kollár (Sme rodina) házelnök volt, aki már a 2020-as parlamenti vá­lasztás előtt is ezzel kampányolt. A téma júliusban újra felmerült, ami­kor a kormány bemutatta az első na­gyobb szociális csomagját, ennek részeként jelentették be az önrész eltörlését. „Képzeljék csak el, hogy egy nyugdíjas havi 300 euróból gazdálkodik, ebből egy 20-tól 50 euróig terjedő összeget csak a gyógyszerekre költ. Ezzel az intéz­kedéssel a gyógyszerekre költött pénz megmarad, ennyivel többet spórolnak a nyugdíjból” - magya­rázta a Sme rodina vezetője, aki ak­kor úgy fogalmazott, a változások már 2021 januárjában elkezdődnek. Eltűnt törvény A kormány valóban ki is dolgozta az ezzel kapcsolatos törvényjavasla­tot, amelyet a parlament októberi ülé­sén terjesztettek be a plénum elé. A képviselők első olvasatban el is fo­gadták a módosítást, így november­ben, az év utolsó ülésen akár végle­gesen meg is szavazhatták volna a ja­vaslatot. Richard Rasi, a Hlas képvi­selője azonban tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezet az utolsó pillanatban eltűnt a programpontok közül. Elmondása szerint ez azért tör­tént, mert a törvénymódosítás rend­kívül amatőr módon lett kidolgozva. „Olyannyira túlbonyolították a ja­vaslatot, hogy végül már a koalíciós képviselők sem értették, hány embert érintenek a változtatások” -jelentette ki a korábbi egészségügyi miniszter. Felkerestük az egészségügyi tár­cát és megkérdeztük, miért került le a javaslat a napirendről. Zuzana Eliásová szóvivő elmondta, hogy a tárca a parlament következő január végi ülésére halasztotta a javaslat­ról szóló tárgyalást, mivel szeret­nék még pontosabban kidolgozni a részleteket, hogy a kiválasztott csoportoknak még kevesebbet kelljen fizetnie a gyógyszerekért, mint az előző kormányok idején. „Feltételezzük, hogy az önrész el­törlésére a gyakorlatban jövő év ta­vaszán kerülhet sor” - nyilatkozta Eliásová. Drágulás is jöhet Rasi viszont arra figyelmeztetett, hogy néhány típusú gyógyszer még drágább is lehet., Az önrész eltörlése helyett 650 gyógyszernél még maga­sabb összeget kell fizetni, mint ko­rábban” - közölte a Hlas képviselője. A legszembetűnőbb változás az úgynevezett antikoagulációs ké­szítményeknél figyelhető meg, ahol a drágulás akár 80 eurós is lehet. Ezek tulajdonképpen vérhígító gyógyszerek, amelyeket a pácien­sek azért szednek, hogy lecsök­kentsék a szélütés és a belső vérzés esélyét. Szlovákiában a becslések szerint 75 ezer ember szed ilyen gyógyszert, főként idősek, akik amúgy sincsenek túl jó anyagi helyzetben. Generikum helyett... És hogy miért történhet a drágu­lás? A szlovák piacon megjelent egy generikum, amely az egészségügyi tárca szerint helyettesítheti a koráb­bi készítményeket. A generikumok tulajdonképpen azonos hatóanyagú gyógyszerek, amelyek olcsóbb al­ternatívát kínálnak a korábbi készít­mények helyett. A tárca általában ezekhez igazítja az egészségbiztosí­tók által megtérítendő összeget, vagyis a korábbi, drágább készítmé­nyek teljes összegét már a betegnek kell kipótolnia (ez jelenti magát az önrészt). A vérhígító gyógyszerek eseté­ben viszont az a probléma, hogy a szakmai szervezetek szerint (pél­dául a Szlovák Kardiológiai Társa­ság vagy a Szlovák Neurológiai Társaság) az új generikum nem minden esetben válthatja ki a ko­rábbi gyógyszert, és legalább 50 ezer betegnek nem javasolják a ké­szítmény lecserélést. Éppen ennek az 50 ezer embernek kellene többet fizetnie januártól a vérhígító tab­lettákért. Rasi szerint Marek Krajcí (OEaNO) egészségügyi miniszter­nek megvannak a jogkörei ahhoz, hogy változtasson a fizetendő ön­rész nagyságán, ám a tárcavezető ezt eddig nem tette meg. Átmeneti megoldás Zuzana Eliásová, az egészségügyi minisztérium szóvivője megkeresé­sünkre elmondta, hogy felkeresték azokat a gyógyszergyártó cégeket, amelyek az említett készítmények előállításával foglalkoznak, hogy közös megoldást találjanak a prob­lémára. A szóvivő szerint szóban forgó megoldási javaslat, hogy a cé­gek ideiglenesen a megszokott áron tartják a gyógyszereket, amíg a mi­nisztérium nem orvosolja az admi­nisztratív problémákat. A tárca to­vábbá figyelmeztet, hogy a gyógy­szertárak üzemeltetőinek arra is megvan a lehetőségük, hogy bizo­nyos csoportoknak 50 százalékos engedményt tegyenek a ráfizetendő összegre. Miért fizetünk önrészt? A gyógyszerárak nagyban függenek attól, hogy az egészségügyi minisztérium hogyan osztályozza a gyógyszereket. A kategóriá­kat olyan szempontok alapján alakítják ki, minta hatóanyagok mennyisége, vagy a készítmény bevitelének módja. A tárcának 2011 óta törvényben előírt kötelessége, hogy negyedévente vé­gezzen egy úgynevezett gyógyszertérítési felülvizsgálatot. Ezen folyamat során az egyes kategóriákon belül meg kell találni a pi­acra került legolcsóbb termékeket, melyek vagy legalább annyi­ra, vagy megközelítőleg annyira hatásosak, mint az ugyanazt a hatóanyagottartalmazó, drágább termékek (az olcsóbb alterna­tívát gyakran a generikumok jelentik). A minisztérium ezekhez a gyógyszerekhez igazítja az úgynevezett megtérítési árat - ez az az összeg, amit az egészségbiztosítóknak meg kell téríteniük a gyógyszerek után. A megtérítési ár a legolcsóbb generikumok esetében teljesen fedezi a készítmény árát, ezekre mondhatjuk, hogy a páciens a gyógyszertárban nem fizet értük ön részt. Ha vi­szont egy készítmény ára nagyobb, mint a megtérítési ár, akkor a betegnek hozzá kell fizetnie a hiányzó összeget. Milliók mentek el az állami karanténra RÖVIDEN Rendelőkből a kórházakba Pozsony. Mobilizáció esetén az ambuláns orvosokat bevethetik a kórházakban is. Az eddig érvé­nyes szabályozás értelmében a kötelező munkavégzés elrendelé­se esetén a rendelőikben kellett volna maradniuk. Ez az intézkedés a gazdasági minisztérium állás­­foglalása szerint nem felelt meg a világjárvány okozta válsághely­zettel kapcsolatos valós követel­ményeknek. A vonatkozó kor­mányrendelet módosítását keddi online tanácskozásán hagyta jóvá a kabinet., A fekvőbeteg-ellátást biztosító egészségügyi dolgozók­ra nehezedő egyre nagyobb nyo­más, a kórházban kezelt páciensek és a koronavírus-fertőzött alkal­mazottak számának növekedése megköveteli, hogy az ambuláns orvosok egy része, elsősorban a szakorvosok a kórházakban is nyújtsanak egészségügyi szolgál­tatásokat” — áll a gazdasági tárca által előterjesztett dokumentum­ban. A kormány egyébként arról is döntött, hogy 2021 -ben akár 1500 katona is erősítést nyújthat a rendőrségnek a közrend fenntar­tásával és az új típusú koronavírus terjedése ellen hozott óvintézke­dések betartatásával összefüg­gésben. (JASR) Fico karib-tengeri szigeten nyaral Pozsony. Míg a Smer elnöke és volt kormányfő, Robert Fico a közösségi portálokon naponta tá­madja a jelenlegi kormányt, mint kiderült, mindezt nem otthonról, hanem a karib-tengeri Punta Cana szigetéről (Dominikai Köztársa­ság) teszi, ahova az országos lock­­down idején utazott el. A hírt a Novy cas bulvárlap közölte, melynek egyik olvasója lefotózta Ficót, ahogy épp egy helyi élel­miszerboltban bevásárol. (dp) ÖSSZEFOGLALÓ Néhány hotel jól járt a koronavírus-járvány első hulláma alatt elrendelt kötelező karanténnal, mutatott rá a Transparency International Szlovákia (TIS).. A létesítményeknek az állam összesen több mint 1,6 millió eurót fizetett ki. Pozsony. A TIS által publikált adatok szerint a világjárvány tavaszi hulláma idején az állam összesen 4,2 millió eurót költött a külföldről ha­zatérő állampolgárok karanténban tartására. A legtöbben az állami ka­ranténlétesítményekben, így a bősi központban töltötték az izoláció idő­szakát, de mivel ezek kapacitása nem volt elegendő, a hatóságok magántu­lajdonú hoteleket is igénybe vettek erre a célra. Az említett több mint négymillióból 1,6 millió eurót fize­tett ki az állam a magánkézben lévő szállásadóknak. Ez utóbbi összegnek a felét a Sorea hotelhálózat kapta, amelynek a szakszervezeti szövetség a tulajdonosa. A besztercebányai Di­xon Hotel 899 személy számára biz­tosította a karantént, amiért az állam több mint 200 ezer eurót fizetett. A lé­tesítmény tulajdonosa Juraj Sninsky, akiről korábban a sajtó mint HZDS- közeli vállalkozóról írt. Ebben a ho­telben egy személy karanténoztatása átlagosan 227 eurójába került az ál­lamkasszának. Egy külföldről haza­térő személy kötelező izolációja azonban sokkal többe került a pös­­tyéni Grand Hotelben. Itt átlagosan 378 euró közpénzt költöttek egy sze­mélyre. Összehasonlításképpen, az állami létesítményekben egy sze­mély karanténoztatása átlagosan 130 euróba került. A TIS azt a kérdést tet­te fel a belügyminisztériumnak, hogy miért luxushoteleket bíztak meg a ka­rantén biztosításával. A tárca szerint ők minden olyan létesítménnyel együttműködtek, amely önként je­lentkezett és amely teljesítette az izo­lációra vonatkozó követelményeket. Az érintett hotelek között egyébként nincs olyan, amely jelentős magyar közösséggel rendelkező településen leime. Főként észak-szlovákiai, eset­leg besztercebányai, vagy nagy­­szombati, pöstyéni létesítményekről van szó. A járvány tavaszi hulláma során az érintettek átlagosan 5 napot töltöttek kötelező izolációban, míg megkapták . a koronavírustesztjük eredményét. (TIS, czg)

Next

/
Thumbnails
Contents